Három javaslat volt a Monetáris Tanács előtt a jegybank mai kamatdöntő ülésén – mondta el Simor András jegybankelnök, miután a tanács változatlanul, 7 százalékon hagyta az alapkamatot. Csakúgy, mint a legutóbbi ülésen, most is volt javaslat a kamat tartására, 25 bázispontos emelésére és 25 bázispontos csökkentésére is. Simor András elmondta, hogy túlnyomó többséggel döntöttek a tartásról. A Monetáris Tanács szokás szerint áttekintette az inflációs, a növekedési és a pénzpiaci folyamatokat.
Az inflációról az MNB elnöke elmondta, hogy annak folyamatos növekedésében jelentős szerepet játszottak a 2012-től bevezetett indirekt adók, a forint tavaly év vége óta tartó számottevő gyengülése és az olaj árának jelentős emelkedése. Simor András emlékeztetett, hogy a vártnál magasabb év eleji infláció egyértelműen az említett okoknak volt köszönhető és bár márciusban visszaesés volt a fogyasztói árszínvonal emelkedésében, a későbbiekben folytatódhat az infláció emelkedése, ezt az első félévre jósolta a jegybankelnök. Az MNB szerint a minimálbér emelését ellensúlyozta a költségvetési kompenzáció, ezért arról az oldalról nem fokozódik a nyomás.
A reálgazdasági folyamatokról az MNB elnöke azt mondta, hogy 2013-ban indulhat be a növekedés, viszont a kibocsátás idén és jövőre is elmarad a kívánt szinttől, miközben a munkanélküliség magas szinten marad. Simor András emlékeztetett, hogy a tavalyi utolsó negyedéves GDP-adat ugyan felülmúlta a várakozásokat, viszont ez csak néhány szektor egyszeri kiugrásának volt köszönhető. Az MNB úgy látja, hogy a magyar konjunktúra megtorpant az év elején, ez pedig visszaveti a gazdasági növekedést. Idén csökkennek a reáljövedelmek és a pénzügyi transzferek, csökkenni fog a fogyasztás.
Simor András úgy vélte, hogy a szigorodó hitelfelvételi kondíciók miatt a beruházás is visszafogott lesz. Magyarország piaci megítélése romlott, ez szerintük részben az eurózóna válságának, részben az IMF/EU-tárgyalások elhúzódásának volt köszönhető. A jegybankelnök szerint az új Széll Kálmán Tervben foglalt költségvetési kiigazítás ugyan visszafogja a kersletet, ugyanakkor középtávon pozitív hatással lehet a gazdasági növekedésre.
