|
| Donald Trump érkezik a Fehér Házba 2019. április 28-án. EPA/LEIGH VOGEL |
Bár az amerikai elnök tavaly a magyar parlamenti választások után csak két hónap elteltével gratulált Orbánnak, most az EP-választások finisében meghívta a Fehér Házba. Nem akármilyen kétoldalú relációról van szó gazdasági téren Washington és Budapest között, hiszen az Egyesült Államok a második legnagyobb beruházó Magyarországon, 1700 amerikai vállalat 105 ezer magyarnak ad munkát.
A bejelentés szerint a tárgyalás napirendjén az energiabiztonság, a védelmi együttműködés, a kétoldalú kapcsolatok és a regionális biztonsági kérdések szerepelnek. Valóban, Orbán meghívása illeszkedhet az USA régiós politikájába is: Andrej Babis cseh miniszterelnök március elején járt a Fehér Házban, Peter Pellegrini szlovák miniszterelnököt pedig ma fogadják ott.
Brüsszel és Moszkva is figyel
Ez a kiemelt diplomáciai gesztus természetesen pofon Brüsszelnek – de Trump részéről az EU megosztása az elnök régóta deklarált célja. Moszkvában is bizonyára feszülten figyelik Orbán megbeszéléseit. Az orosz állami média által megszólaltatott szakértő még januárban azon aggódott, hogy Orbán ellen Venezuelához hasonló felforgató tevékenységet tervezhet Washington.
A tavaly márciusban hivatalba lépett külügyminiszter, Mike Pompeo térségünkkel kapcsolatban mindenesetre sokkal inkább figyel a katonai és geopolitikai, mint a jogállami kérdésekre. Míg Berlint sok esetben a német autóipari cégek érdekei mozgatják, addig Trump és Pompeo alatt Washington – a világ legnagyobb fegyverexportőreként – kimondottan szívén viseli a katonai cégek érdekeit. A Foreign Policy tegnapi cikke szerint a május 13-i Orbán-Trump találkozó abba a stratégiai elképzelésbe illik, amely szerint a Trump-kormány vissza akarja szorítani az egyre növekvő orosz és kínai befolyást a térségben. A cikk által megszólaltatott szakértő szerint a Trump találkozó legitimálja Orbán illiberális demokráciáját, amelynek következtében a magyar kormányfő még inkább nyeregben érzi majd magát az EU-val való háborúskodásában.
Valóban, Pompeo februári budapesti látogatásán már hangsúlyozta: az USA küzdeni fog azért, hogy visszaszerezze befolyását a NATO keleti szárnyában, főként olyan helyeken, mint Magyarország, ahol a kormány csak kétes mérleget tud felmutatni a demokrácia ügyében, és emiatt befagytak a kapcsolatok Washingtonnal. Emiatt azonban Oroszország és Kína ki tudta terjeszteni befolyását.
Titkos koncepció, leosztás okosban
|
| Káncz Csaba |
A Direkt36 értesülései szerint a magyar kormány rendkívül jelentős értékű védelmi beszerzésekről folytat tárgyalásokat az Egyesült Államokkal és ennek során az F-35-ös amerikai vadászgépek beszerzése is felmerült. A világ legdrágább vadászgép típusáról – amelyet Németország kizárt a tenderéről a közelmúltban – alig pár napja írtuk meg lesújtó véleményünket.
A 2001-es Gripen beszerzéshez hasonlóan a mostani döntés is teljesen átláthatatlanul születik. A tavalyi védelmi beszerzéseknél a közvéleményt a Honvédelmi Minisztérium már csak a szerződések aláírásakor tájékoztatta, de ami még durvább, hogy a Honvédelmi Bizottság tagjai is csak az állami televízióban tett bejelentésekből értesültek a száz milliárdos üzletekről. A Zrínyi 2026 kódnévre keresztelt haderőfejlesztési programról mind a mai napig nem lehet tudni, hogy 2026-ra vagy akár a későbbi évekre milyen képességekkel bíró Magyar Honvédséget szeretne építeni a kormány, és ehhez milyen humán-, valamint fegyverzeti fejlesztésekre lesz szüksége.
A Zoom-nak tavaly decemberben ellenzéki képviselők egymástól függetlenül emelték ki Maróth Gáspár nevét, aki a honvédelmi miniszter feje felett kulcsszerepet játszik a több száz milliárdos tenderek „elosztásánál” – ez egybeesik a mi információinkkal is. Orbán tavaly júliusban nevezte ki haderőfejlesztési kormánybiztossá Maróthot, akinek korábbi cége ellen akkor versenyhivatali vizsgálat folyt.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt https://www.facebook.com/kancz.geopolitika/ érhető el.)
Csütörtökön lehet a háború eddigi legfontosabb diplomáciai találkozója. 
