|
| Mécsesek és virágok a meggyilkolt Ján Kuciak szlovák tényfeltáró újságíró és élettársa, Martina fényképe előtt, Pozsonyban (Fotó forrása: MTI/TASR/Jakub Kotian) |
Az európai nagypolitika még nem ütötte félre a harangokat, de a színfalak mögött egyre idegesebben pislog Pozsony felé. Északi szomszédunknál ugyanis február 29-én tartják az általános választásokat, és a Marian Kotleba által vezetett szélsőjobboldali ĽSNS jelenleg a második legerősebb párt, mintegy 15-16 százalék közötti támogatottsággal.
A megrendült állam
A párt rendkívül aktív, mintha csakis az ő aktivistáik járnák a vidéket – még „őrjáratokat” is küldenek bizonyos vonatokra a „roma bűnözők” ellen. Ma már nem azt mondják, hogy ki kell lépni az EU-ból, hanem hogy meg kell védeni az egyszerű szlovák embereket. A romákat és a zsidókat sem kímélik a nyilatkozataik. Kihangsúlyozzák azt is, hogy az állam nem lehet maffiózók és külföldi ügynökök foglya.
Márpedig különösen ez utóbbi szlogen komoly hívószó, hiszen a múlt hónapban Pozsonyban megkezdődött „az évszázad pere”. Jan Kuciak, a 27 éves oknyomozó újságíró és menyasszonyának 2018. februári meggyilkolása, valamint az azt követő nyomozás feltárta az oligarchák, a korrupt politikusok és az olasz maffia szoros összefonódását – amely aztán 2018 márciusában lemondásra kényszerítette Robert Fico miniszterelnököt. Pár nappal halála előtt véglegesítette Kuciak azt az írását, amely feltárta a szlovák kormánypárt (Smer-SD) kapcsolatait az olasz/kalábriai ´Ndrangheta maffiával és mindkét csoport ráröpülését az EU agrár-támogatásaira.
Vádalku köttetett
Szlovákiában két hete megkezdődött a Kuciak-gyilkosság főtárgyalása. Andruskó Zoltán észak-komáromi vállalkozó már vádalkut kötött a bírósággal, elismerte a bérgyilkosság elkövetésében betöltött közvetítő szerepét, együttműködik a hatóságokkal, így a törvényszék csak 15 év börtönbüntetésre ítélte. A vád szerint Alena Zsuzsová felkérésére Andruskó közvetítette a gyilkosság megrendelését a gútai Szabó Tamásnak és Miroslav Marčeknak. Cserébe Andruskónak azt ígérték, elengedik 20 ezer eurós tartozását és további 50 ezer eurót kap.
Az újságíró és jegyese meggyilkolásának ügyében az ügyész Zsuzsová, Marček, Szabó és Marian Kočner hírhedt nagyvállalkozó ellen tett vádemelési javaslatot. Kočnert emellett a több millió euró értékű Markíza-váltók hamisításával is gyanúsítják. A vád szerint Molnár Péter gútai vállalkozót 2016-ban Szabó és Marček ölte meg. Ha a gyilkosságokról szóló vádpontokban bűnösnek találják őket, akkor 25 éves vagy életfogytig tartó szabadságvesztésre számíthatnak.
Ideges elit, összeesküvéseket látó nép
A szlovák politikai elit nem is leplezi idegességét a februári választással kapcsolatban. Andrej Danko, a szlovák parlament és az SNS elnöke a hónap elején hangsúlyozta: büszke rá, hogy Szlovákia már 27 éve önálló állam, és külön kiemelte az ország stabilitásának a fontosságát. Szerinte a legnagyobb kihívás az új kormány legitim felállítása lesz. „Nehéz választások előtt állunk, a parlamenti választások előtt. Sok az éretlen politikai párt, amely képtelen megtartani a frakcióit, és úgy látom, hogy a következő évben a szlovák nemzet politikai érettségének a próbájára kerül sor”.
Nos, nemcsak a politikai pártok törékenysége, hanem Szlovákia lakóinak a Nyugatról alkotott nézetei is aggodalommal tölthetik el az euroatlanti szövetségeseket. A Globsec 2018-as közvéleménykutatása feltárta, hogy Szlovákiában egy esetleges népszavazáson csak a megkérdezettek fele voksolna a NATO-ban való bennmaradás mellett, ez a legalacsonyabb arány a V4-en belül. Továbbá a V4-ek közül Szlovákiában helyeselték a legtöbben Vlagyimir Putyin orosz elnök politikáját (41 százalék), és itt voltak a legfogékonyabbak az összeesküvés-elméletekre is.
52 százalék gondolta azt, hogy a zsidóknak túl nagy hatalmuk van, és titokban számos kormányt és intézményt ellenőriznek világszerte és 39 százalék értett egyet azzal az állítással, hogy „A New York-i World Trade Center elleni terrortámadást nem az Al-Kaida, hanem az amerikai kormány tervelte ki és hajtotta végre”. Ez több mint a duplája volt a többi V4-es országban mért szintnek, és majdnem meghaladta az ezzel az állítással egyet nem értők (41 százalék) arányát.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
