|
| A Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia 2020-as kiadványának illusztrációja a "nyugattalanságról." |
Ma kezdődik az 56. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia, a biztonságpolitika első számú nemzetközi fóruma, ahol több mint 450 vezető politikus és szakértő vitatja meg a világ egyre aggasztóbb fejleményeit. Merkel kancellár mellett részt vesz a francia elnök, a NATO főtitkára, a kanadai miniszterelnök és Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója. A jelenlegi, feszült globális geopolitikai helyzetet tekintve kiemelendő, hogy az eseményen Mike Pompeo amerikai külügyminiszter iráni kollégájával is találkozik.
Egyre több égető kérdés
A Konferenciát beárnyékolja, hogy Angela Merkel kijelölt utódja hétfőn lemondott. Ezzel még inkább bizonytalanná vált az a narratíva, hogy Merkel és köre stabil vezetést nyújt a multilaterális világ számára a globalizáció visszaszorulása - így a Trump korszak unilateralizmusának, a Brexitnek és a Baltic Dry Index (BDI) beomlásának - közepette.
A BDI nem más, mint a különböző nagy tömegű, szilárd anyagok tengeri szállítási díjaiból képzett kompozit index. Ez napjainkban az elmúlt 4 év legalacsonyabb szintjére esett vissza. Ez tehát a szállítási aktivitás brutális visszaesését, egyben nem túl meglepő módon a globális konjunktúra kifulladását jelenti.
A Konferencia számos aktuális kérdést vitat meg: Fog-e az Egyesült Államok katonai erőt bevetni NATO szövetségese védelmében? Mi a multilateralizmus jövője? Szorosabban kellene-e együttműködnie az EU országainak védelmi kérdésekben? Milyen szinten eszkalálja a klímaváltozás a hagyományos biztonságpolitikai kihívásokat?
Egy további fontos megvitatandó téma, hogy össze lehet-e egyeztetni az energiabiztonságot a klímaváltozással? A tavalyi konferencián foglalkoztak a résztvevők első alkalommal kiemelten a globális klímaváltozás biztonságpolitikai kihatásaival - valóban, ez a téma lett mára a globális közvélemény szemében Földünk első számú veszélyforrása.
Elbizonytalanodó Nyugat
A konferencia idei jelentése kiemeli, hogy a globális biztonsági helyzet továbbra is „ingatag”. A dokumentum „Nyugattalanság”-ról értekezik – vagyis, hogy a nyugati országok egyre bizonytalanabbak lettek saját értékeikben és stratégiai orientációjukban. Többek szerint „az illiberalizmus felemelkedése és a nacionalizmus visszatérése a Nyugat számára komoly fenyegetést jelent”. A jelentés szerzői szerint a Nyugat egyre kevésbé hajlandó részt venni az erőszakos konfliktusokban, de ez messze nem jelenti azt, hogy ezek a konfliktusok el is tűnnek – sőt, egyre erőszakosabbá válhatnak.
|
| Káncz Csaba |
Több mint két hét után reagált. 
