A Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia 2020-as kiadványának illusztrációja a "nyugattalanságról."

Ma kezdődik az 56. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia, a biztonságpolitika első számú nemzetközi fóruma, ahol több mint 450 vezető politikus és szakértő vitatja meg a világ egyre aggasztóbb fejleményeit. Merkel kancellár mellett részt vesz a francia elnök, a NATO főtitkára, a kanadai miniszterelnök és Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója. A jelenlegi, feszült globális geopolitikai helyzetet tekintve kiemelendő, hogy az eseményen Mike Pompeo amerikai külügyminiszter iráni kollégájával is találkozik.

Egyre több égető kérdés

A Konferenciát beárnyékolja, hogy Angela Merkel kijelölt utódja hétfőn lemondott. Ezzel még inkább bizonytalanná vált az a narratíva, hogy Merkel és köre stabil vezetést nyújt a multilaterális világ számára a globalizáció visszaszorulása  - így a Trump korszak unilateralizmusának, a Brexitnek és a Baltic Dry Index (BDI) beomlásának - közepette.

A BDI nem más, mint a különböző nagy tömegű, szilárd anyagok tengeri szállítási díjaiból képzett kompozit index. Ez napjainkban az elmúlt 4 év legalacsonyabb szintjére esett vissza. Ez tehát a szállítási aktivitás brutális visszaesését, egyben nem túl meglepő módon a globális konjunktúra kifulladását jelenti.

A Konferencia számos aktuális kérdést vitat meg: Fog-e az Egyesült Államok katonai erőt bevetni NATO szövetségese védelmében? Mi a multilateralizmus jövője? Szorosabban kellene-e együttműködnie az EU országainak védelmi kérdésekben? Milyen szinten eszkalálja a klímaváltozás a hagyományos biztonságpolitikai kihívásokat?

Egy további fontos megvitatandó téma, hogy össze lehet-e egyeztetni az energiabiztonságot a klímaváltozással? A tavalyi konferencián foglalkoztak a résztvevők első alkalommal kiemelten a globális klímaváltozás biztonságpolitikai kihatásaival - valóban, ez a téma lett mára a globális közvélemény szemében Földünk első számú veszélyforrása.

Elbizonytalanodó Nyugat

A konferencia idei jelentése kiemeli, hogy a globális biztonsági helyzet továbbra is „ingatag”. A dokumentum „Nyugattalanság”-ról értekezik – vagyis, hogy a nyugati országok egyre bizonytalanabbak lettek saját értékeikben és stratégiai orientációjukban. Többek szerint „az illiberalizmus felemelkedése és a nacionalizmus visszatérése a Nyugat számára komoly fenyegetést jelent”. A jelentés szerzői szerint a Nyugat egyre kevésbé hajlandó részt venni az erőszakos konfliktusokban, de ez messze nem jelenti azt, hogy ezek a konfliktusok el is tűnnek – sőt, egyre erőszakosabbá válhatnak.

Káncz Csaba

Több európai vezető szeretné az EU-t önálló globális játékosként látni, amely világosabban leválik az USA vonalvezetéséről. Ha Washington passzív marad a Közel-Keleten – pont akkor, amikor Moszkva és Ankara növelik befolyásukat Szíriában és Líbiában – akkor éppen ebben a pillanatban Európa elindíthat egy önállóbb stratégiai és gazdasági vonalvezetést. De a kihívások óriásiak, hiszen London éppen most távozott az EU-ból, és a jelentés szerint „a NATO és az EU vergődik… mivel mindkét intézmény számára az illiberalizmus felemelkedése több tagállamban óriási kihívásokat jelent.”

Idén eddig még nem jelent meg a résztvevők részletes listája, de az utóbbi pár évben egyetlen magyar résztvevője sem volt a konferenciának. Hazánkat a biztonságpolitika területén nem jegyzik még a térségben sem, holott mind Pozsonyban (GlobSec), mind Varsóban (Warsaw Security Forum) az utóbbi években látványosan nőttek ki az egyre komolyabb befolyású biztonságpolitikai agytrösztök. Budapesten ezzel ellentétben éves szinten százmilliók folynak el olyan, szakmailag értékelhetetlen biztonságpolitikai csoportokhoz, mint például a dilettáns vezetésű Antall József Tudásközpont.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)