Hirdetés
Hirdetés

Tényleg jobban élnek a szlovákok, mint mi? Megmutatjuk, mi az igazság

Kollár Dóri, 2018. december 10., 06:05
Privátbankár.hu
Cimkék
KSH
, Szlovákia
, Központi Statisztikai Hivatal

Gyakran hallani, hogy Szlovákia leelőzte Magyarországot, de mit mutatnak a számok? Annak alkalmából, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közzétette adatait arról, hogy mire és mennyit költenek a magyar háztartások egy évben, összehasonlításképpen megnéztük a szlovák és szerb adatokat is. Ha lakbérről van szó, a hazainál sehol sem kell többet fizetni, viszont több más termékre, szolgáltatásra kevesebbet költünk, mint szomszédjaink.

A régiónk gazdasági folyamatainak elemzése során egyre többször jutnak arra a megállapításra a szakértők, hogy a szomszédos országok megközelítették, vagy egyenes elhagyták Magyarországot a gazdasági fejlettség különböző mutatóiban.

Szlovákia mára "bezzegországgá" vált, hivatkozási alappá, ha arról van szó, hol nőtt a legjobban az egy főre jutó GDP, vagy hol kapni magasabb bért. Szinte az a benyomása az olvasónak az elemzések átböngészése alapján, hogy ma jobb élni Pozsonyban, mint Budapesten.

Hirdetés

Érdemes azonban máshogy is megközelíteni ezt a kérdést, például úgy, hogy megnézzük, milyen életszínvonalat engednek meg a bérek és az árak adott országban. Ezért megpróbáltunk utána járni, hogy néhány fontosabb termék, napi szükségleti cikk megvásárlása, beszerzése mennyire terheli meg a pénztárcát itthon, illetve a környező országokban, Szlovákiában és Szerbiában.

MTI Fotó: Soós Lajos
MTI Fotó: Soós Lajos

Nem állítjuk, hogy a gazdasági fejlettségről szóló elemzések teljesen új megvilágításba kerülnek ezen adatok alapján, de arra talán jók, hogy bemutassák, hogyan jelentkezik mikroszinten a gazdaság magasabb szintjein tapasztalt pénzbőség, vagy éppen ínség.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint idén szeptemberben 215 500 forint volt a hazai nettó átlagkereset. A szerb nettó átlagbérről származó legfrissebb adatok szerint az ország polgárai 137 800 forintnak megfelelő dínárt (50 377 RSD) visznek haza, míg a szlovákok 280 000 forintnyi (863) eurót.

Kenyér és cereáliák

Ebbe a kategóriába tartoznak a péksütemények, a müzlik, a kenyér, a liszt és például a dara is. Egy átlagos magyar évente 40 400 forintot költ el erre, egy szlovák 141 eurót (kb. 45 600 forint) míg egy szerb 13 782 dínárt (kb. 37 800 forint).

A nettó havi bérekkel számolva a magyarok havonta 3365 forintot költenek kenyérfélékre, azaz a fizetésük 1,6 százalékát, míg a szlovákok havonta 3800 forintot hagynak ott a boltokban kenyérért, azaz a fizetésük 1,4 százalékát. A szerbek szintén havi bontásban 3150 forintot költenek kenyérfélékre, azaz a fizetésük 2,3 százalékát.

Hús

Meglepő módon a magyarok évente átlagosan 74 800 forintot költenek húsra, míg a szerbek 26 453 dínárt (kb. 72 500 forint). A legkevesebbet a szlovákok adnak ki erre a tételre, csak 212 eurót, azaz 68 600 forintot.

A magyarok havonta 6235 forintért vásárolnak húst átlagosan, ez a fizetésük 2,9 százaléka. Ugyanez a szerbeknél 6040 forintnak megfelelő összeg, a fizetés 4,4 százaléka, míg a szlovákok 5715 forintnyit költenek el húsra havonta, ez a keresetük alig 2 százalékának felel meg.

Hal

Ahogy az a kormány sorozatos halfogyasztást népszerűsítő kampányaiból kiderült, vészesen kevés halat fogyasztanak a magyarok, és ezt a KSH adatai is alátámasztják: évente csupán 3053 forintért vásárolunk halhúst átlagosan, szemben a szerb és szlovák 7800 forintnak megfelelő költéssel.

A hazai halfogyasztás elenyésző mértékét mi sem mutatja jobban, minthogy havonta csak 255 forintot költünk halra, ez a fizetések alig 0,1 százalékát jelenti, ugyanez az arány a szerbeknél és a szlovákoknál havi 650 forintos átlagköltés mellett 0,45 és 0,23 százalék.

Alkohol

Az OECD 2015-ös adatai alapján a szlovákok évente 12,5, míg a magyarok 12,4 liter alkoholt fogyasztanak átlagosan, és ez a költéseken is meglátszik, egy átlagos hazai 15 ezer forintot hagy ott évente a boltokban alkoholvásárlás címén, míg egy szlovák 18 400 forintnyi eurót. Sokkal olcsóbban megússzák a szerbek, hiszen a népesség évente csak átlagosan 9200 forintnak megfelelő dínárt költ erre.

Ha alkoholfogyasztásról van szó, a magyarok átlagosan 1250 forintot költenek havonta erre, ez a fizetésük 0,58 százalékát jelenti, míg a szlovákok és a szerbek 1533 és 765 forintnyi költéssel a fizetésük 0,55 százalékát áldozzák erre.

Dohány

Az érezhetően alacsonyabb árszínvonal ellenére is Szerbiában megy el a legtöbb pénz dohányárukra, mintegy 26 600 forintnyi – ugyanez a költés itthon 22 400 forint, míg Szlovákiában 19 400 forintnak megfelelő euró.

Ez havi szintre lebontva a szerbek fizetésének 1,6 százalékát jelenti, míg a magyarok a fizetésük 0,85 százalékát, a szlovákok pedig 0,58 százalékát költötték erre.

Rezsi és lakbér

Nem igazán sikeres a rezsidémon ellen hirdetett kormányzati harc, mivel ugyan elsőre Szlovákiával összehasonlítva északi szomszédaink fizetnek többet, ha az átlagfizetésekhez viszonyítva nézzük, az látszik, hogy a magyarok érezhetően többet költenek a rezsire.

A magyarok átlagosan évente 199 ezer forintot költenek el erre, míg a szlovákok mintegy 232 700-at, addig ez az összeg Szerbiában csak 10 000 dínár, azaz kb. 121 700 forint. Ez a havi magyar fizetésnek 7,7, a havi szlováknak 7, és a havi szerb bevételnek 7,4 százaléka.

A borsos hazai albérletárak a statisztikákon is meglátszanak, hiszen az átlagos magyar évente legalább 23 000-et fizet lakbérre, míg a szlovákok 60 eurót, azaz kb. 19 100 forintot, míg a szerbek 7700 forintnak megfelelő dínárt. Ez a havi magyar fizetésnek 1,3, a havi szlováknak 0,6, és a havi szerb bevételnek 0,45 százaléka.

Ruházat és cipő

Első ránézésre feltűnően sokat költenek évente ruházkodásra a szlovákok, mintegy 218 eurót, azaz kb. 70 500 forintot, ugyanez a magyaroknál 46 400 forint, míg a szerbeknél 40 000. Csakhogy ez a havi szlovák fizetésnek 2,1, a havi magyarnak 1,8, míg a szerb bevételnek 2,4 százaléka.

Mire megy el a pénz?

Az adatokat összegezve az látszik, hogy egy átlagos fizetésből élő magyar a fent említett nyolc kategóriára havonta a fizetése 16,83 százalékát, egy szlovák a fizetése 14,46 százalékát, míg egy szerb a fizetése 19,55 százalékát költi el. Azaz az adatok alapvetően azt mutatják, hogy a szlovákoknak ténylegesen több pénze marad az alapszükségletek kielégítése után, mint a magyaroknak.

A cikkhez a KSH, a szlovák SÚSR és a szerb P3C adatait használtuk fel.

Indítsd be az évet 1,5 millió forinttal

Ne fizess feleslegesen többet a kölcsönért, csak mert nagyobb összegre lenne szükséged. Személyi kölcsön kalkulátorunkkal megtalálod a legkedvezőbb kölcsönajánlatokat! Nézzük a törlesztőrészlet nagysága alapján, mit kínálnak a bankok, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapos futamidővel: a törlesztőrészlet-alapú rangsor szerint az egyik legkedvezőbb ajánlatot a CIB Bank Előrelépő személyi kölcsöne jelenti, hiszen itt a törlesztőrészlet havonta 30 327 forint (THM: 8,17%), és csak pár forinttal kell havonta többet fizetni a Raiffeisen Bank személyi kölcsönéért, hiszen itt 30 379 forint a törlesztőrészlet (THM: 8,97%), míg a Budapest Bank Online Prémium kölcsöne havonta 32 128 forintba kerül (THM: 10,50%), az Erste Most Extra személyi kölcsön pedig 32 606 forintos törlesztőrészlet mellett igényelhető (THM: 12,35%). További ajánlatok érdekelnek? Használd személyi kölcsön kalkulátorunkat és találd meg a legjobb ajánlatot!

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások >>

Címlapon

Mi lesz a német nyugdíjasok sorsa? A szemfülesek nagyot kaszálhatnak

Mi lesz a német nyugdíjasok sorsa? A szemfülesek nagyot kaszálhatnak

Németországban a jelenleg 55-65 éves generációnak megy a legjobban a sora. A következő években viszont nyugdíjba vonulnak a baby boomerek, és ezzel nem kis fejtörést okoznak majd az állami nyugdíjrendszernek. A Fidelity International megvizsgálta, milyen lehetőségeket kínál a demográfiai lavina a befektetők számára és hogyan készülhetünk fel rájuk okosan.

Hirdetés

Facebook

Privátbankár.hu

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Legfrissebb

Tovább
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint mi lesz a Brexitből?

Szavazás aktuális állása

Exkluzív interjúk