Tényleg jobban élnek a szlovákok, mint mi? Megmutatjuk, mi az igazság
Gyakran hallani, hogy Szlovákia leelőzte Magyarországot, de mit mutatnak a számok? Annak alkalmából, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közzétette adatait arról, hogy mire és mennyit költenek a magyar háztartások egy évben, összehasonlításképpen megnéztük a szlovák és szerb adatokat is. Ha lakbérről van szó, a hazainál sehol sem kell többet fizetni, viszont több más termékre, szolgáltatásra kevesebbet költünk, mint szomszédjaink.
A régiónk gazdasági folyamatainak elemzése során egyre többször jutnak arra a megállapításra a szakértők, hogy a szomszédos országok megközelítették, vagy egyenes elhagyták Magyarországot a gazdasági fejlettség különböző mutatóiban.
Szlovákia mára "bezzegországgá" vált, hivatkozási alappá, ha arról van szó, hol nőtt a legjobban az egy főre jutó GDP, vagy hol kapni magasabb bért. Szinte az a benyomása az olvasónak az elemzések átböngészése alapján, hogy ma jobb élni Pozsonyban, mint Budapesten.
Érdemes azonban máshogy is megközelíteni ezt a kérdést, például úgy, hogy megnézzük, milyen életszínvonalat engednek meg a bérek és az árak adott országban. Ezért megpróbáltunk utána járni, hogy néhány fontosabb termék, napi szükségleti cikk megvásárlása, beszerzése mennyire terheli meg a pénztárcát itthon, illetve a környező országokban, Szlovákiában és Szerbiában.
 |
| MTI Fotó: Soós Lajos |
Nem állítjuk, hogy a gazdasági fejlettségről szóló elemzések teljesen új megvilágításba kerülnek ezen adatok alapján, de arra talán jók, hogy bemutassák, hogyan jelentkezik mikroszinten a gazdaság magasabb szintjein tapasztalt pénzbőség, vagy éppen ínség.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint idén szeptemberben 215 500 forint volt a hazai nettó átlagkereset. A szerb nettó átlagbérről származó legfrissebb adatok szerint az ország polgárai 137 800 forintnak megfelelő dínárt (50 377 RSD) visznek haza, míg a szlovákok 280 000 forintnyi (863) eurót.
Kenyér és cereáliák
Ebbe a kategóriába tartoznak a péksütemények, a müzlik, a kenyér, a liszt és például a dara is. Egy átlagos magyar évente 40 400 forintot költ el erre, egy szlovák 141 eurót (kb. 45 600 forint) míg egy szerb 13 782 dínárt (kb. 37 800 forint).
A nettó havi bérekkel számolva a magyarok havonta 3365 forintot költenek kenyérfélékre, azaz a fizetésük 1,6 százalékát, míg a szlovákok havonta 3800 forintot hagynak ott a boltokban kenyérért, azaz a fizetésük 1,4 százalékát. A szerbek szintén havi bontásban 3150 forintot költenek kenyérfélékre, azaz a fizetésük 2,3 százalékát.
Hús
Meglepő módon a magyarok évente átlagosan 74 800 forintot költenek húsra, míg a szerbek 26 453 dínárt (kb. 72 500 forint). A legkevesebbet a szlovákok adnak ki erre a tételre, csak 212 eurót, azaz 68 600 forintot.
A magyarok havonta 6235 forintért vásárolnak húst átlagosan, ez a fizetésük 2,9 százaléka. Ugyanez a szerbeknél 6040 forintnak megfelelő összeg, a fizetés 4,4 százaléka, míg a szlovákok 5715 forintnyit költenek el húsra havonta, ez a keresetük alig 2 százalékának felel meg.
Hal
Ahogy az a kormány sorozatos halfogyasztást népszerűsítő kampányaiból kiderült, vészesen kevés halat fogyasztanak a magyarok, és ezt a KSH adatai is alátámasztják: évente csupán 3053 forintért vásárolunk halhúst átlagosan, szemben a szerb és szlovák 7800 forintnak megfelelő költéssel.
A hazai halfogyasztás elenyésző mértékét mi sem mutatja jobban, minthogy havonta csak 255 forintot költünk halra, ez a fizetések alig 0,1 százalékát jelenti, ugyanez az arány a szerbeknél és a szlovákoknál havi 650 forintos átlagköltés mellett 0,45 és 0,23 százalék.
Alkohol
Az OECD 2015-ös adatai alapján a szlovákok évente 12,5, míg a magyarok 12,4 liter alkoholt fogyasztanak átlagosan, és ez a költéseken is meglátszik, egy átlagos hazai 15 ezer forintot hagy ott évente a boltokban alkoholvásárlás címén, míg egy szlovák 18 400 forintnyi eurót. Sokkal olcsóbban megússzák a szerbek, hiszen a népesség évente csak átlagosan 9200 forintnak megfelelő dínárt költ erre.
Ha alkoholfogyasztásról van szó, a magyarok átlagosan 1250 forintot költenek havonta erre, ez a fizetésük 0,58 százalékát jelenti, míg a szlovákok és a szerbek 1533 és 765 forintnyi költéssel a fizetésük 0,55 százalékát áldozzák erre.
Dohány
Az érezhetően alacsonyabb árszínvonal ellenére is Szerbiában megy el a legtöbb pénz dohányárukra, mintegy 26 600 forintnyi – ugyanez a költés itthon 22 400 forint, míg Szlovákiában 19 400 forintnak megfelelő euró.
Ez havi szintre lebontva a szerbek fizetésének 1,6 százalékát jelenti, míg a magyarok a fizetésük 0,85 százalékát, a szlovákok pedig 0,58 százalékát költötték erre.
Rezsi és lakbér
Nem igazán sikeres a rezsidémon ellen hirdetett kormányzati harc, mivel ugyan elsőre Szlovákiával összehasonlítva északi szomszédaink fizetnek többet, ha az átlagfizetésekhez viszonyítva nézzük, az látszik, hogy a magyarok érezhetően többet költenek a rezsire.
A magyarok átlagosan évente 199 ezer forintot költenek el erre, míg a szlovákok mintegy 232 700-at, addig ez az összeg Szerbiában csak 10 000 dínár, azaz kb. 121 700 forint. Ez a havi magyar fizetésnek 7,7, a havi szlováknak 7, és a havi szerb bevételnek 7,4 százaléka.
A borsos hazai albérletárak a statisztikákon is meglátszanak, hiszen az átlagos magyar évente legalább 23 000-et fizet lakbérre, míg a szlovákok 60 eurót, azaz kb. 19 100 forintot, míg a szerbek 7700 forintnak megfelelő dínárt. Ez a havi magyar fizetésnek 1,3, a havi szlováknak 0,6, és a havi szerb bevételnek 0,45 százaléka.
Ruházat és cipő
Első ránézésre feltűnően sokat költenek évente ruházkodásra a szlovákok, mintegy 218 eurót, azaz kb. 70 500 forintot, ugyanez a magyaroknál 46 400 forint, míg a szerbeknél 40 000. Csakhogy ez a havi szlovák fizetésnek 2,1, a havi magyarnak 1,8, míg a szerb bevételnek 2,4 százaléka.
Mire megy el a pénz?
Az adatokat összegezve az látszik, hogy egy átlagos fizetésből élő magyar a fent említett nyolc kategóriára havonta a fizetése 16,83 százalékát, egy szlovák a fizetése 14,46 százalékát, míg egy szerb a fizetése 19,55 százalékát költi el. Azaz az adatok alapvetően azt mutatják, hogy a szlovákoknak ténylegesen több pénze marad az alapszükségletek kielégítése után, mint a magyaroknak.
A cikkhez a KSH, a szlovák SÚSR és a szerb P3C adatait használtuk fel.
Címlapon
A nap befektetési sztorija: havi csúcson az olajár
Ami mögött egyértelműen az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség áll. Ezzel magyarázható, hogy észak-amerikai könnyűolaj (WTI) hordója több mint 3 százalékkal drágulva immár a 60 dolláros szintet közelíti, míg a Brent típusúé 2,6 százalékos szárnyalást követően a 67 dolláros szintet ostromolja. Ezek egy hónapja nem látott magasságok.
- Peking már zsákolja az aranyat: Amerika többé nem menti meg a kínai kommunizmust
- Megfúrnák az EU egyik legdemokratikusabb vívmányát
- Most tankolnál? Lesz majd sírás és fogcsikorgatás
- Fejenként havi 1500 forinton bukott el a magyar klímavállalás?
- Mr. Soft Brexit: az ember, aki megállítaná Boris Johnsont
- Nem várt probléma: július 1-jén senki sem tud babaváró hitelt igényelni?
- Ezért erősödött a forint: mégis csinált egy kisebb szigorítást az MNB
- Adategyeztetés kitolása: nem felhőtlen a bankok öröme
- A benzin és a dízel is tovább drágul
További cikkek
-
Mr. Soft Brexit: az ember, aki megállítaná Boris Johnsont
Az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke Boris Johnson vagy Jeremy Hunt lesz – a jelölteket bemutató sorozatunk második részében Hunttal foglalkozunk. A jelenlegi külügyminiszter Johnsonhoz hasonlóan tapasztalt politikus, ugyanakkor riválisánál enyhébb álláspontot képvisel Brexit-ügyben. Nem zárta ki például a távozás dátumának újbóli kitolását. Tovább
-
Pénteken találkozik Putyin és Trump
A két elnök különtalálkozót tart a G20-csúcson. Tovább
-
Peking már zsákolja az aranyat: Amerika többé nem menti meg a kínai kommunizmust
A Harvard Egyetem professzora szerint Trump már nem hisz abban, hogy bármifajta amerikai érdek fűződne a Kínai Kommunista Párt megmentéséhez. Tovább
-
Lerakódik a parti sziklákra a tengeri műanyag
Az így létrejövő kéreg fenyegetést jelent a sziklákon élő és táplálkozó organizmusokra. Tovább
-
Ezért erősödött a forint: mégis csinált egy kisebb szigorítást az MNB
Az új magyar lakossági állampapírért indult roham hatásainak kezelése közben egy kisebb szigorításnak tűnő intézkedést is megejtettek. Tovább
-
Fejenként havi 1500 forinton bukott el a magyar klímavállalás?
Az EU 2050-re szóló klímavállalását négy ország vétózta meg - néhány extrém magyarázat mellett leginkább azért, mert sokallják a költségeit az energiatermelés karbonsemlegessé tételének. Tovább
-
Továbbra sincs fordulat: kevesebb a gyerek, több a temetés
Nőtt a népesség természetes fogyása az év első négy hónapjában. Tovább
-
San Francisco betiltja az e-cigik árusítását
A piacvezető, és épp a városban székelő Juul szerint a tiltás visszatereli az embereket a sokkal károsabb, hagyományos dohányzás felé, és életre hívja az elektromos cigaretták feketepiacát is. Tovább
-
Mindenki füvezik, de jön föl a heroin is - itt az ENSZ friss drogjelentése
Mely szerint 271 millióan fogyasztottak drogot 2017-ben. Tovább
-
2049-re megduplázódhat az USA amúgy is világelső államadóssága
A GDP 78 százalékáról a 144 százalékára nőhet. Tovább
-
Megfúrnák az EU egyik legdemokratikusabb vívmányát
Az EU azért vezette be a csúcsjelölti rendszert 2014-ben, hogy demokratikusabbá tegye az Európai Bizottság vezetőjének megválasztási folyamatát. Ezt a rendszert rúgná fel most az Európai Tanács egy része. Tovább
-
Átírta a számokat az MNB, megerősödött a forint
A kamatdöntés indoklásában megjelölték azt a 4 tényezőt, amit kiemelten figyelemmel követ a Monetáris Tanács. Tovább
-
Maradt az alapkamat – a forint megmozdult
Most sem nyúltak az alapkamathoz, maradt 0,9 százalékon. A nem-konvencionális eszköztáron sem változtattak Matolcsyék. Tovább
-
Klímaváltozás: akár 58 százalékkal is megugorhat a globális energiaszükséglet 2050-ig
Ördögi kör: a Föld hevül, több légkondi kell, ez fokozott üvegházgáz-kibocsátással járhat, melytől pedig még nehezebb lesz fékezni a klímaváltozást. Tovább
-
Csak légkondis kamion viheti a teheneket külföldre
Túl meleg van, ezért intézkedett az Agrárminisztérium. A korlátozás a nyolc órásnál hosszabb utakra vonatkozik, és elsősorban a Törökországba irányuló élőállat-szállítmányokat érinti. Tovább
-
Orbán retteghet – befut Budapestre az isztambuli gyors
Négy hónap múlva Magyarországon is főpolgármester-választásra kerül sor, és a nagyvárosi polgárság éppen úgy mélyütést vihet be a magyar miniszterelnöknek, ahogyan az a példaképével, Erdogannal történt. Tovább
-
Nagyon kevés fizetést kapnak idehaza a kezdő tanárok
Hiába az elmúlt időszakban végrehajtott béremelés a pedagógusok körében, nemzetközi viszonylatban elkeserítően alacsony a kezdő fizetés. Tovább
-
A nap képe: fontos emberrel találkozott Manfred Weber Brüsszelben
A néppárti csúcsjelölttel ma az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk tárgyalt. Tovább
-
141 százalékkal nőtt a hazai kockázati tőkebefektetések piaca tavaly
191 tranzakcióban 346 millió euró összértékű tőkebefektetést hajtottak végre Magyarországon 2018-ban. Tovább
-
Szerelmi dráma bonyolítja a brit miniszterelnök-választást
A miniszterelnöki posztért folyó verseny esélyese csúnyán összekapott párjával, de továbbra is vele együtt szeretne beköltözni a Downing Street 10-be. Tovább
Ajánlatunk
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
