|
| Donald Trump (Fotó forrása: EPA/AL DRAGO / POOL) |
Megrázta a Közel-Keletet a hír, hogy az orosz kormány múlt csütörtökön elfogadott egy partnerségi tervezetet Egyiptommal, amely mindkét országnak lehetővé tenné, hogy előzetes bejelentés alapján használják egymás légterét és légibázisait. Ez tehát még csak előzetes megállapodás, de elérhető közelségbe került, hogy 1972 óta – amikor Szadat akkori elnök kirúgta a szovjet katonai tanácsadókat az országból – ismét megvesse a lábát az orosz katonaság a legerősebb arab országban. Moszkva szíriai beavatkozása révén nagyban nőtt az oroszok tekintélye a térségben és az arab vezetők most újraértékelik kapcsolataikat a Kreml urával.
Egyiptom után Líbia jöhet
Holott Egyiptom Amerika egyik legstabilabb szövetségese, amióta 1979-ben békét kötött Izraellel. Kairó egyben a Izrael után a második legnagyobb kedvezményzettje a világon az amerikai katonai- és gazdasági segélynek. De Kairó nem volt hajlandó részt venni Amerika intervencióiban Irakban és Szíriában, mint ahogy egyébb bukott akciókban sem, például a szaúdiak jemeni vérzivatarában. Kairónak elég a baja a maga keleti és nyugati határain: az iszlamista gerilla támadások a Sínai-félszigeten és a líbiai polgárháború a szomszédban.
Márpedig most az orosz belépéssel elérhető közelségbe kerülhet az, hogy a Kreml következő lépéssel Líbiába is betegye a lábát. Jelenleg Tripoliban székel egy nemzetközileg elismert nemzeti egységkormány, másrészt pedig a tobruki központú parlamentre támaszkodó, az oroszok bizalmát élvező Halifa Haftár tábornokhoz köthető vezetés, amely az az ország keleti felének legnagyobb részét ellenőrzi. Haftár tavaly novemberben az orosz külügyminiszterrel személyesen is találkozott Moszkvában. Az orosz beavatkozás a Kreml 2016 őszén nyilvánosságra hozott Közel-Kelet és Észak-Afrika stratégiája mentén halad - eszerint Moszkva főként politikai eszközökkel járul hozzá a konfliktusok megoldásához, mégpedig helyi szövetségesekkel összefogva.
Elefánt a porcelánboltban
Eközben Trump elnök a héten állítólag óriási lépésre készül, amellyel fáklyát dughat a közel-keleti lőporos hordóba. Kiszivárgott információk szerint ugyanis holnapután az amerikai elnök egy beszédében el akarja ismerni Jeruzsálemet, mint Izrael fővárosát és ugyanazzal a mozdulattal odaköltöztetné az amerikai nagykövetséget is. Ezzel Trump szembemenne a nemzetközi joggal - az ENSZ Biztonsági Tanácsa jogellenesnek tartja Kelet-Jeruzsálem bekebelezését (478-as határozat) -, súlyos csapást mérne az amerikai-arab kapcsolatokra és megfúrná az izraeli-palesztin békefolyamatot is. Nem kis diplomáciai teljesítmény lenne ez, valljuk be, de Trump lendületben van, hiszen a múlt héten már sikerült válságba sodornia Washington és London különleges bizalmi kapcsolatát is.
|
| Káncz Csaba |
Akit Trump esetleges lépése mérhetetlen örömmel töltene el, az Washington izraeli nagykövete. David M. Friedman csődjogászt egy éve, nulla diplomáciai tapasztalattal nevezte Trump ki Tel-Avivba nagykövetnek. Friedman korábban Amerikában orthodox zsidóként több tízmillió dollárt gyűjtött össze a ciszjordániai telepesek számára.
Az amerikai nagykövet az elmúlt egy évben keményebb vonalat vitt az illegális telepesek politikájában, mint maga Nethanjahu miniszterelnök – ami valljuk be, nem kis teljesítmény! A nagykövet eddig nyíltan szembement Amerika hivatalos álláspontjával, ellenzi a két-állami megoldást, és „állítólagos megszállásról” beszél a palesztin területekkel kapcsolatban - holott az amerikai külügyminisztérium saját jelentéseiben is „megszállt területekről” értekezik. A diplomáciai protokoll súlyos megsértései miatt Friedmant Washington eddig nem hívta vissza állomáshelyéről. Ha Trump csütörtökön ténylegesen megteszi történelmi bejentését, akkor pedig már nem is fogja.
Káncz Csaba jegyzete
A templomot 1872-ben építették. 
