Izraeli katona a megszállt területeken. Fotó: depositphotos.com

Az Egyesült Államok a jövőben nem tekinti a nemzetközi joggal ellentétesnek a megszállt Nyugati Parton, vagyis Ciszjordániában létesített zsidó telepeket – jelentette be még hétfőn Mike Pompeo amerikai külügyminiszter.

A lépés, mint ahogy az előre várható volt, azonnal kiváltotta az arab vezetők tiltakozását, de ami talán még fontosabb, kétségessé tette Amerika azon szándékát, mely szerint továbbra is egyfajta semleges közvetítőként kíván fellépni az izraeli-palesztin konfliktus rendezése érdekében.

Tökéletesen beleillik Trump eddigi lépéseinek sorába

Amerika ezzel egy több évtizedes konszenzust rúgott fel. 1978-ban, még Jimmy Carter elnöksége alatt az akkori amerikai külügyminisztérium jelentette ki először, hogy a megszállt területeken létesített telepek ellentétesek a nemzetközi joggal. Pompeo szerint a nemzetközi jog önmagában soha nem fog békét teremteni, ahogy fogalmazott, az hogy kinek van igaza, vagy éppen kinek nincs a nemzetközi jog szerint egyáltalán nem alkalmas arra, hogy egy konfliktust érdemben rendezzenek.

Mint mondta, Ciszjordánia leendő státusza az izraeli-palesztin béketárgyalások témája kell hogy legyen, a kérdést a két tárgyaló félnek egyedül kell megoldania.

Az Egyesült Államok mostani bejelentése tökéletesen beleillik a Trump adminisztráció eddigi lépéseinek sorába, ezek pedig lassan aláássák még annak a reményét is, hogy a hivatalban lévő amerikai elnök végrehajtja, amit előszeretettel neveznek „a század üzletének”, nevezetesen, hogy egyszer és mindenkorra véget vetnek az elhúzódó arab-izraeli konfliktusnak.Pedig Trump veje, Jared Kushner jelenleg is dolgozik saját béketervén, amelynek sikere ugyanakkor az arab államok támogatását igényelné.

Tel-Aviv helyett legyen Jeruzsálem a főváros

Trump első váratlan húzása lassan két éve, 2017. december 7-én történt meg, ekkor a Fehér Házban mondott beszédében elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, valamint bejelentette, hogy az Egyesült Államok Tel-Avivból ide költözteti nagykövetségét.

Az Egyesült Államok nagykövetségének Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztetése már több mint húsz éve húzódik. A Kongresszus 1995-ben fogadta el az úgynevezett „Jerusalem Embassy Act” törvényt, amely felszólította az elnököt, hogy ismerje el Jeruzsálemet Izrael fővárosának, valamint rendelje el a nagykövetség Jeruzsálembe költöztetését. A törvény azonban lehetőséget adott annak fél éves intervallumokra történő felfüggesztésére. Bill Clinton, George W. Bush és Barack Obama mind biztonsági okokra hivatkozva éltek a felfüggesztés lehetőségével.

Donald Trump azonban kampányígéretéhez híven meglépte azt. Kelet-Jeruzsálem státusa a mai napig az izraeli-palesztin konfliktus egyik legvitatottabb kérdése. Izrael az 1967-es háborúban elfoglalta Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet, amelyet később a város nyugati részéhez csatolt. A lépést a nemzetközi közösség nagy része nem ismerte el. Miközben Izrael a szent várost oszthatatlan fővárosának tekinti, addig a palesztinok Kelet-Jeruzsálemmel mint jövőbeli fővárosukkal számolnak.

Golán-fennsík - Izrael szuverenitása itt is érvényesül

Idén márciusban pedig az USA elismerte Izrael teljes szuverenitást a Golán-fennsík felett is, tökéletesen szembe menve az Egyesült Államok addigi fél évszázados politikájával.

Izrael az 1967-es úgynevezett hatnapos háborúban foglalta el Szíriától a stratégiai fontosságú  magaslatot, 1981-ben pedig hivatalosan is annektálta a területet. Ezt a lépést a nemzetközi közösség szintén elutasította, az ENSZ BT. nevezetes 242. és 338. számú határozata alapján az izraelieknek ki kellene vonulniuk a fennsík teljes területéről és át kellene azt adniuk a Szíriának.

Megválasztása óta a Trump adminisztráció gyakorlatilag befagyasztott minden, korábban a palesztinoknak folyósított pénzügyi segélyt, és minden módon megpróbálja akadályozni vezető palesztin személyiségek béke-erőfeszítéseit az Államokban.

Az arab szövetségesek is berzenkednek

Miközben a jelenlegi amerikai külpolitika mélységesen elkeseríti a palesztinokat és gyakorlatilag romba dönti reményeiket a „két állam” elve mentén létrejövő béke iránt, addig ezek a döntések az USA arab szövetségeseit is komolyan zavarba hozzák, legalább is azokat, melyek a mihamarabbi megoldás hívei lennének.

Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, mára szoros katonai és titkosszolgálati együttműködést építettek ki Izraellel; ezeknek az arab államoknak ugyanis közös az érdekük a zsidó állammal abban, hogy a térség középhatalmaként egyre nagyobb befolyásra szert tevő Iránt féken tartsák. Ugyanakkor tartanak saját államaikban a szélsőségesek megerősödésétől és a fellángoló erőszaktól is, ezért is próbálják Izraelt támogató politikájukat észrevétlenül képviselni.

Nabil Abu Rudeineh, a palesztin elnök, Mahmúd Abbász szóvivője az Egyesült Államok mostani bejelentését semmisnek minősítette, amely a nemzetközi joggal egyértelműen szembe megy. Ayman Safadi Jordánia külügyminisztere szerint az egész közel-keleti békefolyamatot veszélyeztetheti, ha a döntés értelmében tovább folynak a telepítések.

Ayman Odeh a Kneszet arab pártjának képviselője úgy fogalmazott, hogy egy külügyminiszter nyilatkozata nem írhatja a felül azt a tényt, hogy a telepítések olyan, Izrael által megszállt területen folynak, mely a jövőben a zsidó állam mellett létrejövő palesztin állam elidegeníthetetlen részei.

Júdea és Samária "visszatért"

Az izraeli kormány egyértelműen üdvözölte az amerikai bejelentést. Utalva a Nyugati Part bibliai időket idéző nevére, Benjamin Netanyahu miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a döntés csak arra a történelmi igazságra reagált, hogy a zsidók Júdeában és Samáriában soha nem mint telepesen voltak jelen. Gilad Erdan, stratégiai miniszter egyenesen úgy fogalmazott, hogy „eljött annak az ideje, hogy az izraeli kormány kiterjessze szuverenitását Júdea és Samária összes zsidó közösségeire.

Yisrael Katz külügyminiszter is üdvözölte a döntést, mint az Egyesült Államok állandó és következetes támogatását, mely Izrael irányába nyilvánul meg. Beni Ganz az ellenzéki Kék és Fehér párt vezetője (ez a politikai szövetség a Likud legnagyobb riválisa jelenleg a Knesszetben) szintén hasonló módon nyilvánult meg.

Pompeo bejelentésével egyidőben ugyanakkor a jeruzsálemi amerikai nagykövetség figyelmeztette az amerikai állampolgárokat, hogy jeruzsálemi, ciszjordániai és gázai utazásaik során legyenek kellően körültekintőek.

(Financial Times, BBC, MTI)