Alapjaiban már rég teljesült a miniszterelnök álma a többségi hazai tulajdonú hitelintézetek kapcsán - s ehhez nem szükséges a Budapest Bank akvizíció sem. Orbán Viktor pénteken a korábbi 50 százalék helyett 60 százalékos hazai tulajdont mondott kívánatosnak a hazai bankrendszeren belül. Az MNB 2013-as felügyeleti aranykönyve szerint a 43 részvénytársasági formában működő hazai hitelintézet közül 24 van „magyar” tulajdonban, ha ehhez a Budapest Bankot (BB) is hozzávesszük, akkor a magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézeti részvénytársaságok 58 százaléka lesz magyar - köszönhetően annak, hogy az elmúlt hónapokban igazi bankosodási hullám volt hazánkban az új integrációból kimaradni akaró és így átalakuló takarékszövetkezeteknek köszönhetően.

(Ebben az összehasonlításban természetesen „nem játszanak” a fióktelepek, hiszen ők nem lehetnek magyar tulajdonban – mint ahogy egyelőre még az új integráció révén a korábbinál lényegesen egységesebb takarékszövetkezeti szektorral sem érdemes feldúsítani a hazai részarányt.)

Ennél is markánsabb képet mutat a saját tőke arányos összevetés. Tisztán a részvénytársasági hitelintézeteknél a BB 4,51 százalékának állami kézbe jutásával közel a kétharmad: a hitelintézeti részvénytársaságok 2960 milliárd forintos saját tőkéjének 65,31 százaléka van magyar kézben.

Ezen az arányon nem ront túl sokat az sem, ha ebbe a körbe bevesszük a fióktelepeket is, hiszen úgy a 3025 milliárdos saját tőke 63,9 százalékát adják a BB-vel együtt a „magyar” bankok.

Természetesen ebből a körből ki lehet venni a kifejezetten állami célokat szolgáló speciális pénzintézeteket, mint amilyen az MFB, a Keler, az Eximbank vagy épp az MV Zrt., illetve az AVGHA, de ez sem sokat ront a képen. Ha csak a részvénytársaságokat vesszük górcső alá, akkor ezen intézmények nélkül is stabil 56,21 százalékos lehet a hazai tulajdon a bankrendszerben, ha pedig a fióktelepekkel számolunk, akkor egy esetleges BB-akvizíció 55,01 százalékos súlyt jelenthet majd.