|
| (Fotó: 123rf.com) |
A médiában a tőzsdetudósítások általában nem foglalkoznak a nemzetközi kötvényhozamokkal, még a gazdasági sajtó is csak ritkán, főleg extrém esetekben emlegeti, az átlagembernek fogalma sincs róluk. Pedig mind a részvények, mind a devizák árfolyamának alakulásában döntő szerepe lehet annak, hogy az úgynevezett kockázatmentes hozam mekkora és éppen merre tart.
Most éppen ilyen extrém helyzet van: a német tíz éves államkötvények hozama például április közepén éves szinten 0,049 százalékon érte el korábban elképzelhetetlen mélypontját, vigyázat, nem évi fél százalékon, hanem fél ezreléken, lényegében nullán. Azóta, főleg utóbbi napokban viszont meredeken emelkedett, és csütörtökön majdnem elérte az egy százalékpontot is.
Ezért nem jó, ha erős a devizánk
A tankönyvek szerint minél magasabb egy deviza (relatív) kamatszintje – ez leggyakrabban az állampapírok hozamát jelenti –, annál magasabb lehet a deviza árfolyama, mert olyankor ide áramlik a tőke. Ezt a magyar kötvények és a forint viszonylatában viszont gyakran emlegetik lényeges tényezőként.
Ha magas a kötvényhozam, akkor kötvényekbe megy a pénz, nem a részvényekbe, és fordítva. Ez pedig a részvénypiacokat köti a kötvénypiachoz. Ráadásul ha emelkedik a kötvényhozam és emiatt drágul a nemzeti valuta, az nem jó az exportőröknek, ami a vállalati eredményeken keresztül is befolyásolhatja a tőzsdét. Ezt a jelenséget a DAX index kapcsán sokat emlegették mostanában.
Ezért gyengült a forint
Ez az év eléggé szépen alátámasztja az elmondottakat. Első grafikonunkon jól látszik, hogy néhány nap eltéréssel a DAX index majdnem ugyanakkor érte el csúcspontját, amikor a német kötvényhozam és az euró mélypontját (az euró/dollár ekkor 1,05 alatt is járt).
Az utóbbi napokban nagyjából a fordítottja történik: a kötvényhozam és az euró/dollár valósággal kilőtt felfelé, a szokásosnál nagyobb piaci mozgásokat generálva, a DAX index is sokat esett. Nagyot erősödött az euró szinte minden más devizához képest, a forinthoz képest is, ezért mehetett 313 fölé itthon az euró ára. (Ezen kívül az MNB is tett róla, hogy még gyengébb legyen a devizánk, cikkeink erről itt, itt és itt.)
Mi van hosszabb távon?
Persze nem annyira a hozam, hanem inkább a hozamok különbsége számít. Az USA és Németország tíz éves kötvényhozamainak különbségét is összevetettük hosszabb távon (mintegy 9,5 év) az euró/dollár alakulásával. Az a logikus, hogy amikor ez a különbség magas, tehát az amerikai államkötvények jóval többet fizetnek, mint a németek, akkor a dollár erősebb, máskor meg fordítva.
A grafikon szerint nagyjából ez is történik, például mostanában is, vagy 2006-ban: A dollárhozam sokkal magasabb, mint a német (a kék vonal feljebb van), a dollár pedig erősebb (a piros vonal, az euró/dollár lejjebb található). Máskor, mint 2007-ben és 2008 elején, vagy 2011-ben, fordítva: a dollárkamat kevésbé vonzó, és ekkor valóban gyengébb volt a dollár is (magasabban állt a piros vonal). (A vékony vonalak 200 elemű mozgóátlagok.)
Rendkívüli esetekre rendkívüli reakciók
De nem mindig érvényesül a tankönyvi igazság. A 2008 végi-2009 eleji világvége-hangulatban a dollár is erősödött, a dollárhozam is a mélybe zuhant, mert sok befektető az USA eszközeit tekintette végső menedéknek, oda menekült a tőke. Az árfolyamok, hozamok mellékessé váltak, a félelem dominált. A 2013-as évben pedig hónapokon keresztül párhuzamosan vált egyre nagyobbá és nagyobbá a kamatkülönbség a dollár javára, mégis gyengült az árfolyama az euróhoz képest.
Az utóbbi napok kiugró mozgásai során sem egyszerűen a német hozamok emelkedtek, hiszen nőttek azok az USA-ban is. Az amerikai papírok hozamfelára azonban csökkent a németekéhez képtest, egy hónap alatt 1,7 százalékpont környékéről 1,5 százalékpont környékére.
Nem jó irányba tart a munkaerőpiac.
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
