Hol is tart a Növekedési Hitelprogram (NHP) második része, és hathat-e a hazai tőkepiacra? Hogyan fejlődhetne tovább tőkepiacunk? – tették fel a kérdést a Privátbankár Tőkepiac 2014 konferenciáján. Vonnák Balázs MNB-igazgató szerint időarányosan az első hitelprogramnak megfelelő szinten van a második szakasz lehívása, a pontos számokat csütörtökön teszik közzé. Az átlagos hitelnagyság lecsökkent az első szakaszhoz képest, ami elmozdulást jelez a kkv-k irányába.

Az OTP visszafogott

Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese pesszimistább, szerinte négymilliárd alatt van a folyósított összeg pénzintézeténél, miközben az egyes pillérből több mint 90 milliárd forintot folyósítottak. Wolf korábban 500-600 milliárdot is becsült a program OTP-re jutó részére összesen, ma már inkább csak 400-500 milliárdra tippel. Az ügyletek nagyobb része ráadásul forgóeszközhitel. A kkv-szektor nem úgy fejlődik, ahogy várják, vagy ahogy kellene – mondta el. A kisvállalati hozzájárulás jóval kisebb az exportból is.

Előfordul-e, hogy a kkv-k a tőkepiac felé fordítják a figyelmüket, esetleg az NHP kapcsán? – kérdezték a részvevőktől. Lantos Csaba, a Keler elnöke szerint ha lesz élénkülés, az a tőkepiacra is kihat majd. A „széles és mély értelemben vett bizalmi rendszerben” kellene egy nagy fejlődést elérni, ami a rendszerváltás óta várat magára.

Veszélyes nyilvánosság

Ahhoz, hogy a nyilvános tőkepiaccal járó pluszterheket vállalni legyen érdemes, mint az angolszász országokban, ahhoz szerinte nagy változásra lenne szükség. Az utóbbi 20-30 évben a hazai tőkepiaci szereplők sajnos inkább azt tanulták meg, hogy nem érdemes a nyilvánosságot vállalni, mert annak számos negatív következménye van – hangzott el.

Lantos Csaba, Polacsek Csaba, Katona Zsolt

Polacsek Csaba, az MNV Zrt. főigazgatója szerint a hazai értékpapír-kibocsátók köre is szűk, de a hazai intézményi befektetők sem törték magukat, hogy kisebb értékpapír-kibocsátásokban részt vegyenek. A cég is kevés, a befektető is kevés, a Növekedési Hitelprogramnak erre kevés a behatása – mondta.

Az állam sokat tehetne

Katona Zsolt, a BÉT vezérigazgatója szerint az állam sokat segíthetne a helyzeten, például vannak állami cégek, amelyeket a tőzsdére lehetne vinni. Ez nem kell feltétlenül egyben privatizációt is jelentsen, a többségi tulajdon maradhat az államnál. A befolyt összegeket ugyanakkor az állam más célokra fordíthatja. Erre vannak már nagyon jó példák a tőzsdén, mint a Rába, vagy a Mol.

A piacra zúduló olcsó hitelforrások akár negatív hatást, kiszorítási hatást is jelenthetne a tőkepiacon, ám sajnos nincsenek sorban álló cégek, akik meg akarnak jelenni a piacon, így lényegében nincs mit kiszorítani. Annak, hogy a hazai cégek nem igyekeznek a tőzsdére, történelmi és kulturális okai is vannak – mondta.

Nem a tőzsde az első, hanem a gazdaság

Wolf Lászó attól vár némi elmozdulást, hogy a kockázatitőke-alapok megjelennek nálunk is. Ezzel talán a közepes nagyságú vállalkozások el tudnak jutni a tőzsdeérett szakaszba. A tőkepiac eredeti funkciója szerinte a tőkebevonás, nem elsősorban az állami cégek megjelenése. Ugyanakkor persze a gazdaságpolitikának is lenne mit tennie, de nem is annyira a tőzsdéért, hanem inkább általában a gazdaság érdekében.

Lantos Csaba szerint a legnagyobb tőzsdei cégek valahogy furcsa módon eddig sem használták a tőkepiacot a forrásbevonásra. Az alacsony szintre jutott kamatok ugyanakkor élénkülést hozhatnak.

Jé, nem a tőkepiac a legvolatilisebb

Vonnák Balázs szerint nem is a tőkepiacok az igazán volatilisek (ingadozóak), a banki finanszírozásban sokkal nagyobbak a kilengések. A Növekedési Hitelprogram GDP-re gyakorolt hatását a GDP egy százalékára becsülik, ez nagymértékű tovagyűrűző hatásokat várhatóan nem fog okozni.

Katona Zsolt, Wolf László, Vonnák Balázs

Polacsek Csaba szerint egy egészséges tőkepiacnak nem az „állami tőgyön kéne lógnia”, hanem a magánvállalkozások fejlődéséhez kéne hozzájárulnia. Ehhez az is kéne, hogy a vállalkozók ne akarjanak az első adandó alkalommal exitet, azaz ne akarjanak magas áron minél gyorsabban kiszállni a cégükből. Az állami exit, azaz részesedés-eladás sem a tőkepiac fő célja. A szakember méretbeli problémát is lát, szerinte jelenleg egyszerűen nincsenek megfelelő méretű cégek.

Profit nélkül a tőzsdére?

Lantos Csaba reméli, hogy a Wizzair előbb-utóbb tőzsdére megy, sajnos várhatóan az sem Magyarországon fog megtörténni, a menedzsmentet nem sikerült megnőzni. „Ők egy igazi sikertörténet, tehát ők Londonba mennek” – tette hozzá. A hazai sikervállalkozások, mint a Prezi vagy az Ustream is inkább Amerikába megy, nem a hazai tőkepiacra. Az aktívabb állami szerepvállalásba viszont Lantos szerint az is beletartozik, hogy az állam időnként elad.

Katona Zsolt eléggé nehezen tudja elképzelni, hogy egy nonprofit cég legyen a tőzsdén. Normális esetben a közszolgáltatók pedig kifejezetten a tőzsdére valók, alacsony kockázatúak, stabil osztalékot fizetnek, amit szeretnek például a stabil bevételekben érdekelt nyugdíjpénztárak.

Inkább a gyerekre hagyják

Magyarországon kevés az exit, ami részben kulturális okokra vezethető vissza. Magyarországon a vállalkozók a következő generációkra próbálják átörökíteni a vállalkozásukat, nem egykönnyen adják el. Nem úgy, mint Lengyelországban, ahol eleve úgy tervezik, hogy a tőzsdén keresztül lesz majd az exit. Valószínűleg egyszerűen más a vállalkozói attitűd – mondta Katona. A BÉT jelenleg azon dolgozik, hogy az EU-s támogatásokat hogyan lehetne felhasználni a tőzsdére menetel ösztönzésére is.

Volt-e az utóbbi években három olyan intézkedés, amelyek a tőkepiacot segítették? – tette fel a kérdést egy hallgató. Lantos Csaba szerint ilyen a tartós befektetési számla által adott adókedvezmény. Katona Zsoltnak az jutott az eszébe, hogy néhány évvel korábban a kormányzat fix összeggel támogatta a tőzsdére készülő cégeket, ennek hatására 15 társaság valóban meg is jelent a parketten. Katona a jövőre nézve is követendő példának tartja ezt.

Nem néznek már fel a brókerekre

Polacsek Csaba szerint az utóbbi években a bróker szó nem éppen dicsérő jelző mostanában, a sajtót elnézve. A tőkepiactól pedig van egy zsigeri irtózás, mert nem átlátható, bizonytalan, a brókerektől is félnek. Kellene befektetői oldal is, mert külföldi befektetőknek kicsi a piacunk. A magyar lakosság gyakorlatilag az orosz válság óta csak minimális szinten vesz részt a részvénypiacon.

Gyakorlatilag a magyar intézmények maradnak, akiknek a kapacitása és a befektetési kedve is meglehetősen korlátozott. Az EU Jeremy-programjában is lasszóval kell fogni a megfelelő cégeket, akiknek olyan terveik, ötleteik vannak, amikbe érdemes befektetni.