A bitcoin nevű digitális fizetőeszköz árfolyama annyira hektikusan változik, hogy mire megírunk egy cikket, már lehet, hogy több százalékkal odébb van. Tegnap este egyes tőzsdéken pár cent híján az 1875 dollárt is elérte az árfolyama, ma délben 1800 dollár körül, korábban így is elképzelhetetlennek tűnő szinteken volt. (A lehetséges okokról itt írtunk.) Ezzel egy bitcoin árfolyama átlépte a félmillió forintot (1800 dollár jelenleg mintegy 513 ezer forint).
Mit lehet ilyen helyzetben tenni? Mit tegyen az, aki venni, vagy eladni akar? A hatóságok sok országban, így Magyarországon is óvatosságra intenek, vagy egyenesen eltanácsolnak az ilyen, az állami szervektől függetlenül működő fizetőeszközöktől (így a Magyar Nemzeti Bank is). Mások viszont pont ezért a függetlenségért szeretik. Egyes országokban, mint Japán vagy Németország, a jogszabályokat próbálják a való élethez igazítani. Elismerve a bitcoin és társai létét, amelyekben már több tízmilliárd dollár van, és szabályozva használatukat a fogyasztók védelmében.
7*24
Az angol részvények fő piaca London, a magyar részvényeké Budapest, bár sok részvény forog többféle tőzsdén is. (Például Budapesten, forintért is lehet venni külföldi részvényeket a Béta nevű piacon, sok amerikai és ázsiai részvény pedig Németországban is kapható.) Azért az nem igazán fordul elő, hogy valami 2-3 tucatnyi tőzsdén is forogjon. A bitcoinnal viszont ez a helyzet, amint a Bitcoin.org listája is mutatja.
Ráadásul a kereskedés bitcoinnal 7x24-es rendszerben, azaz a hét minden napján és minden órájában lehetséges, ellentétben a hagyományos tőzsdékkel. (Miért is ne, ha ezt a modern technika lehetővé teszi?) Az egyik weboldal listája szerint rengeteg bitcoin-tőzsde létezik, csak Európában fél tucatnyi.
Németország közel van?
A lista szerint az egyik földrajzilag is közel eső bitcoin-tőzsde (helyesebben inkább platform, piactér, váltóhely vagy kereskedési felület) Németországban van, Bitcoin.de néven. A bitcoin tartása, kereskedése mindig is kockázatos vállalkozás volt, a kereskedéssel foglalkozó weboldalak gyakran váltak már csalások, támadások célpontjaivá. Ezen platform némi bizalmat gerjeszthet annyiban, hogy már 2013-ban is működött. (E sorok írója is kötött ott üzletet.)
Öt nyelven tud jól, számos biztonsági előírást alkalmaz, ugyanakkor nem olcsó, a forgalom 0,6-1,0 százalékát kérik el. (Tőzsdei online részvényüzleteknél 0,25-0,5 százalék a jellemző.) Elvileg magyar nyelvre is be lehet állítani, de az csak a korlátozottan használható Google-fordítást jelenti. Természetesen euró-bankszámla kell hozzá.
Személyesen is lehet
Ezen túl azonban számos más nemzetközi bitcoin-platform is létezik, lehet, hogy a jobb árak érdekében érdemes ezekkel is próbálkozni. (Egy másik felsorolás és sok más tudnivaló az egyik magyar nyelvű bitcoin-portálon itt olvasható.) Elvileg magánszemélytől magánszeméhez menő csere-berével is lehet bitcoint adni, venni, erre is létezik weboldal, a Localbitcoins. Már ha valaki szeret például kávézókban vadidegenekkel találkozva üzletet kötni.
Venni pár év óta egy bitcoin-automatából is lehet egy budapesti belvárosi kávézóban (Anker), ez például akkor lehet hasznos, ha az árfolyam hirtelen nagyon extrém módon lezuhan, és épp nincs megfelelő számlánk. Mint 2015 elején, amikor az ár hirtelen 200 dollár környékére pottyant, de csak 1-2 napra. Ha valaki akkor vett, ma nagyjából nyolcszoros áron értékesítheti. De itt a tőzsdékénél többszörösen magasabb jutalékkal kell számolnunk.
Sok internetes platformon bitcoinnal lehet más fizetőeszközöket, például ethert, litecoint venni. Sokan ennek tulajdonítják a bitcoin mostani áremelkedését.
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
