– Mi védi a befektetőket a hazai tőkepiacon?

– A befektetőknek elsősorban saját magukat kell védeniük, ami alatt azt értem, hogy minden befektetőnek meg kell tanulniuk a tőkepiac alapvető működésének legfontosabb szabályait, rendelkezniük kell valamilyen piac- és termékismerettel, meg kell fontolniuk a szakértőktől kapott tanácsokat és tudatában kell lenniük annak, hogy a befektetési döntéseikért végső soron ők maguk felelősek. A felelős befektetői fellépést természetesen nagyon megkönnyíti és biztonságossá teszi a piac szabályozása és a folyamatos, hatékony felügyelet.

A felügyelet szervezetileg októbertől átkerült a Magyar Nemzeti Bankhoz, de ez érdemi törést nem jelent a hatósági munkában. A piaci intézményrendszer bármilyen fejlesztésének, így a tőzsdei kereskedés fejlettebb elszámolásának is van befektető-védelmi vonulata, hiszen biztonságosabb, gyorsabb és valószínűleg olcsóbb is lesz így a rendszer, és technikailag is kisebb lesz az elszámolási kockázat szintje.

A fentieken túl vannak még olyan speciális intézmények, amelyeknek elsődleges feladata a befektetők védelme, ilyen például a Pénzügyi Békéltető Testület, amely korábban a PSZÁF, októbertől az MNB keretein belül működik, és természetesen a Befektető-védelmi Alap fő feladata is befektetők védelme, limitált anyagi kompenzálása.

(Az OBA és a Beva közötti különbségről itt írtunk – a szerk.)

– Miért fontos, hogy csak felügyelt intézmények szolgáltatásait használjuk?

– A befektetőtől elvárható egyik legfontosabb szempont, hogy csak felügyelt, legális szolgáltatók szolgáltatásait vegyék igénybe, hiszen ezzel jelentősen csökkennek a befektetés járulékos kockázatai. Ez nem is annyira könnyű, hiszen számos cég tevékenykedik különféle engedélyekkel vagy csak puszta nyilvántartásba vétellel a piacon, és néha nem könnyű kihámozni (mondjuk a honlapjukról), hogy azok ténylegesen mire is jogosultak. Bizonytalanság esetén feltétlenül ajánlott, hogy a befektető forduljon vagy a felügyeleti hatósághoz, vagy akár más olyan piaci szervezethez (Beva, tőzsde, KELER), akiktől várható korrekt tájékoztatás.

A felügyelt intézmény működése és termékei is szabályozottak, előzetesen megismerhetők, kockázataik felmérhetők, mindenki eldöntheti, hogy az neki való-e. Továbbá az ilyen intézmények esetén vannak bejáratott, speciális jogorvoslati lehetőségek, akik ezekhez nem tudnak hozzáférni, annak marad az általános jogi infrastruktúra – bíróság, felszámolás, végrehajtás –, annak limitált hatékonyságával.

– Van-e különbség a magyar és más európai tőkepiaci szabályozási környezet között a kisbefektetők szempontjából?

– Az Unión belül jelentős az egységesítés, a belső piacon nagyon hasonló szabályok érvényesülnek, de vannak lényeges eltérések is, amik figyelmen kívül hagyása meglepheti a gyanútlan kisbefektetőt. A befektetők kártalanítása területén minden EU-s országban van befektető-védelmi szervezet, amelyik minimálisan 20 000 eurós szintig nyújt védelmet. A tagországok legtöbbjénél ez a védelmi szint, néhány ország azonban (Franciaország, Egyesült Királyság, Svédország) ennél lényegesen magasabb értékig biztosít.

Éppen egy jelenleg Németországban folyamatban lévő és magyar ügyfeleket is érintő ügyben derült ki, hogy a német „beva” csak az euróban fennálló követeléseket védi, de például a svájci frankban fennállókat már nem.  A magyar Beva védelme a svájci valutára is kiterjed, ahogyan az összes EU-s és OECD ország valutájára is. Ez csak egy különbség, de ilyen több is lehet a rendszerek között, amikre érdemes előre figyelni. Fontos kérdés még, hogy az intézményi hasonlatosság minden előnye mellett külföldön kevesen boldogulnának az eljárásban idegen nyelven, amit szintén érdemes előzetesen mérlegelni.

– Felügyeleti, befektető-védelmi szempontból mi a legfontosabb elvárás a piac üzemeltetőjével szemben?

A legfontosabb és legáltalánosabb elvárás: a bizalom. A pénz- és a tőkepiac bizalmi piac, ha ez sérül, akkor semmi sem marad. Minden technikai fejlesztés vagy szabályozási, felügyeleti előre lépés valahol ezt a bizalmat erősíti. Nő a bizalom az áttekinthetőségtől, a transzparenciától, a nyilvánosságtól és a felek együttműködési készségétől.

A Beva is a bizalmat erősíti, kétszeresen is: ha nincs konkrét ügy, akkor a szervezet puszta léte növeli a bizalmat, az a tudat, hogy ha gond adódik, bizonyos kockázatokra van védelem. Ha pedig bekövetkezik egy befagyás, akkor a bizalom abban, hogy az ellopott, sikkasztott pénz (a Beva gyakorlatilag erre nyújt védelmet) megtérül.