Eddig a védett betétek listáját a Betétregisztterből lehetett megismerni, kellett kikeresni, amelyet a PSZÁF működtetett honlapján. A felügyelet március 2-től már nem teszi közzé honlapján a védett betétek listáját.
Az OBA működteti a hazai pénzügyi rendszer stabilitásához hozzájáruló betétbiztosítási rendszert – írja a szervezet. Ehhez a rendszerhez kötelezően csatlakoznia kell minden magyar engedéllyel rendelkező hitelintézetnek (banknak, takarék- és hitelszövetkezetnek, valamint lakástakarék-pénztárnak). Az OBA a jelenlegi törvényi előírás szerint 100 ezer eurós kártalanítást nyújt a betéteseknek abban az esetben, ha valamely hitelintézet csődbe menne.
Gyakori hiba, hogy az OBA és a Beva szerepét összekeverik. Míg az OBA a kibocsátói, vagy partnerkockázatot is fedezi, vagyis a pénzünket befogadó pénzintézet csődje (fizetésképtelensége) esetén is fizet, a Beva szerepe az értékpapírpiacon erre nem terjed ki. Ha valamely kötvénykibocsátó, részvénykibocsátó, befektetési alap tönkremegy, a Beva abban nem illetékes, csak abba, ha az értékapírokat őrző szolgáltatóktól – brókercégek, bankok értékpapírszámláiról – eltűnnének az ügyfél értékei. Nagyon leegyszerűsítve lopás és sikkasztás ellen véd.
Jó tudni, hogy a bankokban kapható termékek között szintén sok van, ami nem biztosított, például a befektetési jegyek, megtakarítás típusú (például unit linked) életbiztosítások. Némelyik biztonsága azonban így is viszonylag magas, például azoké, amelyek állampapírokba fektetnek. A szervezet utoljára 2011 elején fizetett ki 5457 betétesnek 8,1 milliárd forintot a Jógazda Takarékpénztár csődje nyomán.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 2,09 pontos nyitás után emelkedett szerdán délelőtt. 
