|
| EPA/CHRISTIAN BRUNA |
Az már tény, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagállamai és szövetségesei – köztük Oroszország – által alkotott, úgynevezett OPEC+ csoport vállalta, 2020. január 1-jétől március 31-éig együttesen napi 1,2 millió hordóval kevesebb olajat hoznak a felszínre. Így szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy a folyékony arany piaca stabilizálódjon, az ára pedig lehetőleg ne kerüljön csökkenő trendbe.
Nem kizárt azonban, hogy április 1-jétől még nagyobb mérséklődés léphet életbe. Legalábbis, ha igaznak bizonyul a Reuters brit hírügynökség két bennfentes forrástól származó értesülése, miszerint a második negyedévben további 400 ezer hordót faragnak a napi kitermelésükön, ami így már 1,6 milliós önként vállalt visszafogást jelentene. Tennék ezt azért, mert a piacon a jövő év első felében túlkínálatot valószínűsítenek, ami az olajárakat nyomás alá helyezheti.
Biztosat pénteken lehet majd tudni – akkor ér véget Bécsben az a kétnapos ülése, amelynek első napján, csütörtökön az OPEC-tagállamok tartják a szokásos félévenkénti tanácskozásukat, a második nap azonban már csatlakoznak hozzájuk a kartellen kívüli szövetségesek szakminiszterei. Csakhogy egyáltalán nem biztos, hogy az OPEC+ csoport dűlőre jut a kitermelés harminc százalékkal magasabb szintű visszafogására. Egyes exportőrök ugyanis attól tartanak, ezzel csak még nagyobb aktivitásra serkenthetik az amerikai versenytársaikat. Hiszen az Egyesült Államok kitermelése – alapvetően a palaolajkitermelés fokozásának köszönhetően – már most is rekordot döntöget, az a pénteken közzétett adatok szerint szeptemberben napi 12,46 millió hordóval új csúcsot állított fel, ami ily módon ellensúlyozhatja az OPEC-tagok kieső termelését.
Emiatt viszont korántsem biztos, hogy akár a nagyobb visszafogás is eléri-e a kívánt hatást, hiszen elfordulhat, hogy egy sajátos, ellentétes irányú kitermelési verseny alakulhat ki az OPEC+ és az USA között. Mindenesetre a befektetők optimisták, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy az OPEC+ lehetséges nagyobb második negyedévi kitermeléscsökkentésének hírére az olajár emelkedni kezdett. Az északi-tengeri Brent típusú februári határidős jegyzése közel 2 százalékos pluszban is járt, 61,63 dolláron, a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) pedig januári szállításra 2,18 százalékos nyereségben, 56,37 dolláron, mielőtt korrigáltak, 61, illetve 56 dollár közelébe.
Más kérdés, hogy még a mai drágulásukat követően sem érték el az olajárak a pénteki nagy zuhanásuk előtti szintet. A lejtmenetet egyrészt az váltotta ki, hogy Ádil Abdel Mahdi bejelentette lemondását a parlamentnek, lehetővé téve a törvényhozásnak új kormány választását, az alapján ugyanis a piac az iraki tüntetések beszüntetését várja, aminek hatására az olajkínálat növekedhet, a jegyzések pedig csökkenhetnek. Másrészt az is hozzájárult a Brent 2,25, a WTI több mint 5 százalékos pénteki olcsóbbodásának, hogy megszakadhatnak a kereskedelmi háború lezárását célzó tárgyalások az Egyesült Államok és Kína, a világ két legnagyobb gazdasága és egyben legnagyobb olajfogyasztója között a hongkongi tüntetők amerikai támogatása miatt.
