7p

Tényleg itt a repülőrajt, jön a gazdasági áttörés?
Mi vár a magyar vállalkozásokra? Mit okoz az árrésstop?

Online Klasszis Klub élőben Oszkó Péterrel!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. április 8. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Budapesti Értéktőzsdén új részvények bevezetését tervezik, ami a múltban sokszor jó, időnként azonban rossz üzlet volt a kisbefektetők számára. Hogyan kerülhetjük el a nagyobb buktatókat, milyen nyereséget várhatunk? Milyen távra érdemes tervezni?
(Fotó: 123rf.com)

Az elsődleges részvénykibocsátás, angol rövidítéssel IPO azt jelenti, hogy egy cég új részvényeket dob piacra, rendszerint azért, hogy tőkét vonjon be tevékenysége bővítése érdekében. De vannak olyan részvényjegyzések is, ahol valamely fő tulajdonos, vagy magánbefektető, vagy az állam ad túl részvényei valamely részén.

A vevők számára általában az árazás a lényeg. Ilyenkor egyszerre nagy kínálat lesz az adott részvényből, hiszen forintban legalább százmilliós, de inkább milliárdos vagy tízmilliárdos nagyságrendben szoktak egyszerre piacra dobni belőle. Az eladóknak ezért valamiféle engedményt kell adniuk az árból. Ha az adott részvénynek már van tőzsdei ára, akkor általában ahhoz képest adnak néhány százalékos diszkontot.

A jegyzésnél nem lehet jobb a tőzsdei vétel

Ha pedig nincs még piaci ár, friss tőzsdei bevezetés lesz, így a részvényt a piac még nem értékelte, árazta be, akkor az ezzel kapcsolatos bizonytalanság, kockázat további árengedményt indokolhat. Ezek a diszkontok vonzerőt jelentenek sok kis- és nagybefektető számára, megkönnyítik, hogy a részvények elkeljenek.

Már tőzsdén levő papíroknál azért is kell ez a diszkont, mert egyébként nem lenne értelme egy jegyzési eljárásban vásárolni. A jegyzés, nálunk legalábbis, minimum három nap szokott lenni, utána a részvények elosztása, számlákon való jóváírása is időigényes, hetekig is tarthat. Addig a részvényekhez nem lehet hozzáférni, nem lehet pénzzé tenni őket. Ez is egyfajta kockázat. Ha a tőzsdén is ugyanannyiba kerülne a papír, mint a jegyzésnél, egyszerűbb és kockázatmentesebb lenne tőzsdén megvenni.

Az árazás művészete

Magyarországon gyakori, hogy egyes befektetői csoportokat, például a magánszemélyeket előnyben részesítenek a jegyzésnél, például azért, hogy a tulajdonosok számát növeljék. Ilyenkor előfordulhat, hogy nekik még kedvezőbb áron adják a részvényt, de ha túl vonzó az ár, rendszerint korlátossá válik a részvény, azaz nem jut mindenkinek. De a kielégítetlenül maradó jegyzők egy része vásárolhat később a tőzsdén, persze ártól is függően.

Az árazás nem könnyű. Ha túl nagy a diszkont a részvények jegyzési árában, akkor az eladó vagy kibocsátó jelentős bevételtől esik el, és sok rövid távú játékos, arbitrazsőr vesz részt az akcióban, akik aztán gyorsan szabadulni akarnak tőle. Ha túl magasra sikerül belőni az árat, akkor meg esetleg nem kel el a részvény, vagy csak kevés számú nagybefektető vásárolja meg.

Vaklicit részvényekre

Ezért az is gyakori ma már, hogy valamilyen aukcióhoz hasonló, könyvépítéses módszerrel versenyeztetik az intézményi befektetőket, hogy piacinak mondható árszint alakuljon ki. A kisbefektetők pedig az így kialakuló áron, vagy ahhoz képest valamilyen diszkonttal juthatnak részvényhez. Hogy mégse teljesen vakon kelljen ajánlatot tenni a jegyzőknek, ilyenkor gyakran valamilyen ársávot, minimum- és maximumárat azért megadnak előzetesen.

A kibocsátónak általában az az érdeke, hogy a részvényt minél több olyan befektető vegye, aki nem rövid távon gondolkodik, nem napok vagy hetek alatt akarja az árazási diszkontot bezsebelni. Ha ugyanis minden jegyző gyorsan túl akar adni a papíron, akkor az meredeken zuhanó tőzsdei árfolyamot okozhat, ami nem vet jó fényt a cégre. Ilyesmi történt például pár éve a kibocsátás utáni hetekben a Facebook részvényével, az ár gyorsan a jegyzési ár felére esett (ma már viszont annak két-háromszorosa).

Dilemma, hogy meddig tartsuk

Ezért próbálnak a kibocsátók hosszú távon gondolkodó befektetési alapokat, nyugdíjpénztárakat, biztosítókat is megnyerni vevőként. Ha ilyenek nagyobb számban jegyeznek, az a kisbefektetők számára mindenképpen megnyugtató, hiszen professzionális szakemberek mondanak pozitív ítéletet az adott befektetésről. Vélhetően ők nem adják el gyorsan a részvényeket, sőt ha leesik az árfolyam, akkor esetleg még vesznek is hozzá, stabilizálva az árat.

Mindenképpen dilemma, hogy milyen időtávra tartsuk a lejegyzett részvényeinket. A legtöbb kisbefektető türelmetlen, hamar szeretné bezsebelni a nyereséget, ami nem mindig célravezető. A kis rövid távú nyereség oltárán nagyobb hosszú távú hasznot -vagy veszteséget – áldozunk be. Hosszú távon a kockázat nagyobb, a nyereség és a veszteség esélye egyaránt. (A magyar részvények hosszú távú teljesítményéről itt írtunk, az osztalékjövedelmekről pedig itt.)

Nem jó ki-be ugrálni

Ám befektetési alapok vizsgálatával kimutatták, hogy a kisbefektetők nagy többsége rendszerint rosszul lovagolja meg a piaci hullámokat, sokszor a csúcsok közelében szállnak be a részvénypiacra, és hullámvölgyekben, olcsón szállnak ki. Ezért általában ajánlottabb számukra a papírok hosszú távú tartása. De az időtáv attól is függ, hogy mire spórolunk, mire szánjuk a tőkét, valamint egyéni kockázatviselő képességünktől, beállítottságunktól is.

De hogyan tudja a részvényelemzői, közgazdasági végzettséggel nem rendelkező kisbefektető megítélni, hogy egy kibocsátott részvény olcsó-e, vagy drága? A kérdés messzire vezet, hiszen ugyanaz, hogy a kisbefektetők általában hogyan értékeljenek egy részvényt, ami egy külön szakma.

„Csináld meg a házi feladatodat”

Az mindenképpen hasznos, ha elolvasunk sokféle véleményt és elemzést, újságcikkeket, blogokat, és kikérjük brókercégünk véleményét. A brókercégek sokszor készítenek saját elemzéseket ügyfeleik számára, amelyekben egy-egy értékpapírról vagy szektorról, indexről ajánlást adnak. Rendelkezhetnek olyan információkkal, mint az intézményi befektetők érdeklődésének szintje, amelyekkel más nem. Sokan előadásokat, szemináriumokat, webináriumokat is tartanak.

De ez sem biztos, hogy elégséges. Aki részletesen és alaposan akar tájékozódni – ami melegen ajánlott –, annak az úgynevezett kibocsátási tájékoztatót kell elolvasnia. Ez egy vaskos, rendszerint legalább 100-200 oldalas füzet, amelyben elvileg az összes lényeges, a törvényekben is szabályozott információnak benne kell lennie.

Sok tényezőt kéne értékelni

Hivatalos dokumentum, alá kell írni, hogy megismertük, ez szabályozza lényegében a részvényjegyző és az eladó közötti megállapodást, később is hivatkozási alap lesz. Ma már rendszerint az internetről is letölthető.

Egyik fontos része a kockázati tényezőkről szóló fejezet, de hogy mikor melyik fontos, azt cége válogatja. Van, ahol a vállalat mérlege (vagyona, eladósodottsága), másutt esetleg a piaci kilátások és a jövőkép, megint másutt a részvényekhez fűződő jogok (például elsőbbségi részvények) befolyásolja a részvény értékét, vagy ezek együtt. A tulajdonosok kiléte is fontos tényező lehet.

Ne mindent egy lapra

Az IPO-knak ellenzői is vannak: egyes szakemberek szerint a részvények nagybefektető eladói, mivel közel állnak a céghez, sokkal több információval rendelkezhetnek, mint a kívülállók. Ráadásul ők abban érdekeltek, hogy drágán adják el a részvényeket, míg a vevők abban, hogy olcsón vegyenek, tehát érdekellentét van a két szereplő között.

A kisbefektetőknek nem szabad elfelejtkezni a kockázatmegosztásról (diverzifikációról) sem. Ahogy nem ajánlatos pénzünk néhány százalékánál többet egyazon kockázatos befektetésbe helyezni, úgy a részvényjegyzésnél is hasonló óvatossággal érdemes eljárni. Olyan cégeknél, amelyeknek még nincs több éves nyilvános, tőzsdei múltja, még nagyobb óvatosság indokolt.

Bízhatjuk a döntést másra

Megfontolandó a hozzá nem értő kisbefektetőknek az a megoldás is, hogy közvetlen részvényvásárlás helyett inkább részvényalap, vegyes alap, abszolút hozamú alap befektetési jegyeit vásárolják meg. Ott a nagyobb szakértelemmel és rutinnal rendelkező alapkezelők meghozzák a szükséges döntéseket helyettünk. Így azonban lemaradhatunk arról, ha a kisbefektetőknek külön kedvezményt kínálnak.

A rovat támogatója a 4iG

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 22200 21980 23870 -6,76% 0 0 42 912 214 130 HUF 2025-04-04 17:13:07
MOL 2912 2902 3028 -3,13% 0 0 2 838 011 838 HUF 2025-04-04 17:07:34
MTELEKOM 1508 1392 1560 -2,08% 0 0 3 604 122 824 HUF 2025-04-04 17:10:20
RICHTER 10060 9705 10420 -3,45% 0 0 5 239 693 175 HUF 2025-04-04 17:13:34
OPUS 505 501 545 -7,34% 0 0 263 179 845 HUF 2025-04-04 17:05:11
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Részvény / Deviza / Áru Ez csúnya volt: Trump jobbegyenese a forintot is padlóra küldte
Privátbankár.hu | 2025. április 4. 19:16
Az amerikai elnök által elindított vámháború és az ezzel járó piaci bizonytalanság megtette hatását: a forint mintegy kéthónapos mélypontra zuhant az euróval szemben.  
Részvény / Deviza / Áru Köszönjük, Donald! Nehéz kőként zuhant a pesti tőzsde pénteken
Privátbankár.hu | 2025. április 4. 18:31
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 4196,68 pontos, 4,81 százalékos csökkenéssel, 83 028,96 ponton zárta a pénteket. Minden vezető részvény gyengült az előző napi záráshoz képest.
Részvény / Deviza / Áru Intenzív forintgyengülés indult, jön a nagy világgazdasági válság?
Eidenpenz József | 2025. április 4. 12:34
Donald Trump elnök vámmeglepetései miatt komolyabb világgazdasági válság kitörésétől tart számos elemző, ezt tükrözik a tőzsdeindexek is, amelyek újabb ijesztő zuhanást produkálnak. Itthon az OTP a nagy vesztes, meg a forint, az sem vigasz, hogy a lengyel zloty is lefelé tart. Ráadásul már februárról is brutális hazai adat érkezett.
Részvény / Deviza / Áru Szakad a forint már a dollárral szemben is, Varga Mihályék is nyomás alá kerülhetnek
Privátbankár.hu | 2025. április 4. 11:14
Kamatvágásokat vár a piac, de akkor mi lesz az inflációval? A magyar jegybanknak is lépnie kell? A tőzsdék után a forint is ütést kapott a vámháborúban.
Részvény / Deviza / Áru Egyik szemünk sír, a másik nevet, ha a forintra nézünk pénteken
Privátbankár.hu | 2025. április 4. 07:33
A devizapiacon sem csitulnak a vámháború keltette hullámok.
Részvény / Deviza / Áru Egy nap alatt elfüstöltek 2,4 billió dollárt Trump vámjai az amerikai tőzsdén
Privátbankár.hu | 2025. április 4. 07:16
A Covid-járvány kitörése óta nem volt ekkora veszteség a New York-i tőzsdén egy nap alatt.
Részvény / Deviza / Áru A dollárral igen, de az euróval nem bírt el a forint
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 19:51
A magyar fizetőeszköz is jócskán megérezte az amerikai elnök által bejelentett új vámintézkedéseket.
Részvény / Deviza / Áru A pesti tőzsde is megérezte Trump brutális vámjait
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 19:11
A vezető részvények közül egyedül a Richter részvényei nem csökkentek csütörtökön. 
Részvény / Deviza / Áru Rekordméretű osztalékot fizetne az OTP
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 13:09
Korábban nem fizetett akkora osztalékot az OTP, mint amekkorára most készülhet.
Részvény / Deviza / Áru Trump szétverte a dollárt – és lehet, hogy a forintot is
Eidenpenz József | 2025. április 3. 12:28
Nagy zuhanással nyithatnak ma az amerikai tőzsdék Donald Trump vámháborús meglepetései miatt, az európai tőzsdék is szakadnak, a forint keresi az irányt, csapkod. Pedig Trump bejelentései negatív hatással vannak a hazai gazdaság növekedési potenciáljára is, így indokolt lehet a forint gyengülése. Egyre több a dollármilliárdos, köztük 16 kriptómilliárdos is van.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG