7p
A Budapesti Értéktőzsdén új részvények bevezetését tervezik, ami a múltban sokszor jó, időnként azonban rossz üzlet volt a kisbefektetők számára. Hogyan kerülhetjük el a nagyobb buktatókat, milyen nyereséget várhatunk? Milyen távra érdemes tervezni?
(Fotó: 123rf.com)

Az elsődleges részvénykibocsátás, angol rövidítéssel IPO azt jelenti, hogy egy cég új részvényeket dob piacra, rendszerint azért, hogy tőkét vonjon be tevékenysége bővítése érdekében. De vannak olyan részvényjegyzések is, ahol valamely fő tulajdonos, vagy magánbefektető, vagy az állam ad túl részvényei valamely részén.

A vevők számára általában az árazás a lényeg. Ilyenkor egyszerre nagy kínálat lesz az adott részvényből, hiszen forintban legalább százmilliós, de inkább milliárdos vagy tízmilliárdos nagyságrendben szoktak egyszerre piacra dobni belőle. Az eladóknak ezért valamiféle engedményt kell adniuk az árból. Ha az adott részvénynek már van tőzsdei ára, akkor általában ahhoz képest adnak néhány százalékos diszkontot.

A jegyzésnél nem lehet jobb a tőzsdei vétel

Ha pedig nincs még piaci ár, friss tőzsdei bevezetés lesz, így a részvényt a piac még nem értékelte, árazta be, akkor az ezzel kapcsolatos bizonytalanság, kockázat további árengedményt indokolhat. Ezek a diszkontok vonzerőt jelentenek sok kis- és nagybefektető számára, megkönnyítik, hogy a részvények elkeljenek.

Már tőzsdén levő papíroknál azért is kell ez a diszkont, mert egyébként nem lenne értelme egy jegyzési eljárásban vásárolni. A jegyzés, nálunk legalábbis, minimum három nap szokott lenni, utána a részvények elosztása, számlákon való jóváírása is időigényes, hetekig is tarthat. Addig a részvényekhez nem lehet hozzáférni, nem lehet pénzzé tenni őket. Ez is egyfajta kockázat. Ha a tőzsdén is ugyanannyiba kerülne a papír, mint a jegyzésnél, egyszerűbb és kockázatmentesebb lenne tőzsdén megvenni.

Az árazás művészete

Magyarországon gyakori, hogy egyes befektetői csoportokat, például a magánszemélyeket előnyben részesítenek a jegyzésnél, például azért, hogy a tulajdonosok számát növeljék. Ilyenkor előfordulhat, hogy nekik még kedvezőbb áron adják a részvényt, de ha túl vonzó az ár, rendszerint korlátossá válik a részvény, azaz nem jut mindenkinek. De a kielégítetlenül maradó jegyzők egy része vásárolhat később a tőzsdén, persze ártól is függően.

Az árazás nem könnyű. Ha túl nagy a diszkont a részvények jegyzési árában, akkor az eladó vagy kibocsátó jelentős bevételtől esik el, és sok rövid távú játékos, arbitrazsőr vesz részt az akcióban, akik aztán gyorsan szabadulni akarnak tőle. Ha túl magasra sikerül belőni az árat, akkor meg esetleg nem kel el a részvény, vagy csak kevés számú nagybefektető vásárolja meg.

Vaklicit részvényekre

Ezért az is gyakori ma már, hogy valamilyen aukcióhoz hasonló, könyvépítéses módszerrel versenyeztetik az intézményi befektetőket, hogy piacinak mondható árszint alakuljon ki. A kisbefektetők pedig az így kialakuló áron, vagy ahhoz képest valamilyen diszkonttal juthatnak részvényhez. Hogy mégse teljesen vakon kelljen ajánlatot tenni a jegyzőknek, ilyenkor gyakran valamilyen ársávot, minimum- és maximumárat azért megadnak előzetesen.

A kibocsátónak általában az az érdeke, hogy a részvényt minél több olyan befektető vegye, aki nem rövid távon gondolkodik, nem napok vagy hetek alatt akarja az árazási diszkontot bezsebelni. Ha ugyanis minden jegyző gyorsan túl akar adni a papíron, akkor az meredeken zuhanó tőzsdei árfolyamot okozhat, ami nem vet jó fényt a cégre. Ilyesmi történt például pár éve a kibocsátás utáni hetekben a Facebook részvényével, az ár gyorsan a jegyzési ár felére esett (ma már viszont annak két-háromszorosa).

Dilemma, hogy meddig tartsuk

Ezért próbálnak a kibocsátók hosszú távon gondolkodó befektetési alapokat, nyugdíjpénztárakat, biztosítókat is megnyerni vevőként. Ha ilyenek nagyobb számban jegyeznek, az a kisbefektetők számára mindenképpen megnyugtató, hiszen professzionális szakemberek mondanak pozitív ítéletet az adott befektetésről. Vélhetően ők nem adják el gyorsan a részvényeket, sőt ha leesik az árfolyam, akkor esetleg még vesznek is hozzá, stabilizálva az árat.

Mindenképpen dilemma, hogy milyen időtávra tartsuk a lejegyzett részvényeinket. A legtöbb kisbefektető türelmetlen, hamar szeretné bezsebelni a nyereséget, ami nem mindig célravezető. A kis rövid távú nyereség oltárán nagyobb hosszú távú hasznot -vagy veszteséget – áldozunk be. Hosszú távon a kockázat nagyobb, a nyereség és a veszteség esélye egyaránt. (A magyar részvények hosszú távú teljesítményéről itt írtunk, az osztalékjövedelmekről pedig itt.)

Nem jó ki-be ugrálni

Ám befektetési alapok vizsgálatával kimutatták, hogy a kisbefektetők nagy többsége rendszerint rosszul lovagolja meg a piaci hullámokat, sokszor a csúcsok közelében szállnak be a részvénypiacra, és hullámvölgyekben, olcsón szállnak ki. Ezért általában ajánlottabb számukra a papírok hosszú távú tartása. De az időtáv attól is függ, hogy mire spórolunk, mire szánjuk a tőkét, valamint egyéni kockázatviselő képességünktől, beállítottságunktól is.

De hogyan tudja a részvényelemzői, közgazdasági végzettséggel nem rendelkező kisbefektető megítélni, hogy egy kibocsátott részvény olcsó-e, vagy drága? A kérdés messzire vezet, hiszen ugyanaz, hogy a kisbefektetők általában hogyan értékeljenek egy részvényt, ami egy külön szakma.

„Csináld meg a házi feladatodat”

Az mindenképpen hasznos, ha elolvasunk sokféle véleményt és elemzést, újságcikkeket, blogokat, és kikérjük brókercégünk véleményét. A brókercégek sokszor készítenek saját elemzéseket ügyfeleik számára, amelyekben egy-egy értékpapírról vagy szektorról, indexről ajánlást adnak. Rendelkezhetnek olyan információkkal, mint az intézményi befektetők érdeklődésének szintje, amelyekkel más nem. Sokan előadásokat, szemináriumokat, webináriumokat is tartanak.

De ez sem biztos, hogy elégséges. Aki részletesen és alaposan akar tájékozódni – ami melegen ajánlott –, annak az úgynevezett kibocsátási tájékoztatót kell elolvasnia. Ez egy vaskos, rendszerint legalább 100-200 oldalas füzet, amelyben elvileg az összes lényeges, a törvényekben is szabályozott információnak benne kell lennie.

Sok tényezőt kéne értékelni

Hivatalos dokumentum, alá kell írni, hogy megismertük, ez szabályozza lényegében a részvényjegyző és az eladó közötti megállapodást, később is hivatkozási alap lesz. Ma már rendszerint az internetről is letölthető.

Egyik fontos része a kockázati tényezőkről szóló fejezet, de hogy mikor melyik fontos, azt cége válogatja. Van, ahol a vállalat mérlege (vagyona, eladósodottsága), másutt esetleg a piaci kilátások és a jövőkép, megint másutt a részvényekhez fűződő jogok (például elsőbbségi részvények) befolyásolja a részvény értékét, vagy ezek együtt. A tulajdonosok kiléte is fontos tényező lehet.

Ne mindent egy lapra

Az IPO-knak ellenzői is vannak: egyes szakemberek szerint a részvények nagybefektető eladói, mivel közel állnak a céghez, sokkal több információval rendelkezhetnek, mint a kívülállók. Ráadásul ők abban érdekeltek, hogy drágán adják el a részvényeket, míg a vevők abban, hogy olcsón vegyenek, tehát érdekellentét van a két szereplő között.

A kisbefektetőknek nem szabad elfelejtkezni a kockázatmegosztásról (diverzifikációról) sem. Ahogy nem ajánlatos pénzünk néhány százalékánál többet egyazon kockázatos befektetésbe helyezni, úgy a részvényjegyzésnél is hasonló óvatossággal érdemes eljárni. Olyan cégeknél, amelyeknek még nincs több éves nyilvános, tőzsdei múltja, még nagyobb óvatosság indokolt.

Bízhatjuk a döntést másra

Megfontolandó a hozzá nem értő kisbefektetőknek az a megoldás is, hogy közvetlen részvényvásárlás helyett inkább részvényalap, vegyes alap, abszolút hozamú alap befektetési jegyeit vásárolják meg. Ott a nagyobb szakértelemmel és rutinnal rendelkező alapkezelők meghozzák a szükséges döntéseket helyettünk. Így azonban lemaradhatunk arról, ha a kisbefektetőknek külön kedvezményt kínálnak.

A rovat támogatója a 4iG

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 26430 26290 26570 -0,34% 26430 26460 1 347 863 210 HUF 2025-04-28 10:29:53
MOL 3004 2992 3046 -0,66% 3002 3014 599 197 780 HUF 2025-04-28 10:31:21
MTELEKOM 1696 1690 1714 +0,12% 1694 1696 246 502 358 HUF 2025-04-28 10:32:55
RICHTER 10880 10810 10940 0,00% 10850 10880 456 229 650 HUF 2025-04-28 10:32:37
OPUS 570 566 579 -0,52% 570 572 66 530 049 HUF 2025-04-28 10:35:10
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Részvény / Deviza / Áru Indul a hét a pesti tőzsdén – tovább tart a rali?
Privátbankár.hu | 2025. április 28. 08:51
Iránykereséssel indulhat a kereskedés hétfőn a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. elemzője szerint. A BUX 1817,01 pontos, 1,99 százalékos emelkedéssel 92 964,32 pontos történelmi csúcson zárt pénteken.
Részvény / Deviza / Áru Ügyesen kezdte a hetet a forint
Privátbankár.hu | 2025. április 28. 07:21
Legalábbis az euróval és a dollárral szemben kissé erősödött.
Részvény / Deviza / Áru Örömtáncot járnak a lengyelek, van rá okuk
Privátbankár.hu | 2025. április 26. 12:38
A lengyel tőzsde WIG indexe olyan számot produkált húsvét után, amely ihletet adott az ország vezető politikusainak Lengyelország fényezésére. Ami azt illeti sok nulla van a matek végén. Egyébként a magyar tőzsdemutatóra sem lehet panasz. 
Részvény / Deviza / Áru Kirügyezett a forint a tavaszi melegben
Privátbankár.hu | 2025. április 25. 19:01
Virágba azért egyelőre nem borult.    
Részvény / Deviza / Áru Történelmi csúcsra pörgött a pesti tőzsde
Privátbankár.hu | 2025. április 25. 17:56
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 1817,01 pontos, 1,99 százalékos emelkedéssel 92 964,32 pontos történelmi csúcson zárt pénteken.
Részvény / Deviza / Áru Nem véletlenül száguld az OTP, nagyra törő tervek a Revolutnál
Eidenpenz József | 2025. április 25. 12:39
Nemcsak a társaság vezetésében történik változás, a saját részvények vásárlását is engedélyezték az OTP-nél, így joggal ez a nap vezető papírja Budapesten. A forintnak is volt egy jó reggele, de visszatért a korábban jellemző sávba. Megvan a Mol-osztalék, nagyra törő terveket dédelget a Revolut, az Apple Indiába költözhet.
Részvény / Deviza / Áru Tovább vásárolhatja saját részvényeit az OTP
Privátbankár.hu | 2025. április 25. 11:38
Újabb 150 milliárdos programra kapott engedélyt az OTP.
Részvény / Deviza / Áru Csányi Sándor átadja az egyik stafétát: változás jön az OTP vezetésében
Privátbankár.hu | 2025. április 25. 11:18
Az OTP történetének legjobb évét követően Csányi Sándor bizonyos szempontból egyet hátralép: bár ő marad a bankcsoport első embere, a vezérigazgatói feladatokat májustól fia, Csányi Péter látja el.
Részvény / Deviza / Áru Van egy titokzatos 8 milliárd dolláros tétel a Google anyjának könyveiben
Privátbankár.hu | 2025. április 25. 09:19
Jól sikerült az Alphabet első negyedéve, a keresőhirdetések és a cloud is szépen hozott a konyhára. A most 20 éves Youtube-ot a podcastek kirobbanó népszerűsége is tolja. Hasít „egy magáncégbe történt befektetés”.
Részvény / Deviza / Áru Lányos zavarba jön, aki most néz rá a forint árfolyamára
Privátbankár.hu | 2025. április 25. 07:46
A legnépszerűbb devizákkal szemben vegyesen teljesít pénteken a forint.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG