A hét eddig eseményei rámutattak arra, hogy a magyar eszközök igenis nagyon sérülékenyek még mindig. Ez azért is fontos, mert az Eximbank devizakötvény-kibocsátása után erőteljesen felerősödtek azok a kételyek, melyek szerint a kormány nem fog megegyezni a Valutaalappal. Tegnap épp Pleschinger Gyula, az NGM államtitkára beszélt arról egy interjúban, hogy az IMF-megállapodás nélkül is vonzó befektetés célpont Magyarország.
"2013 első felére biztosan nem várunk megegyezést, az Eximbank kötvénykibocsátása után dollárkötvényekkel akár az államadósságkezelő maga is kiállhat közvetlenül a piacra, Matolcsy György talán erre is utalt a hétvégi nyilatkozatában" - mondja Pálffy Gergely, a Buda-Cash Brókerház elemzője. Ebből a szempontból az Eximbank akciója azért is fontos, mert megmutatta, hogy mekkora a lefedettség illetve milyen átlaghozamot tud produkálni egy devizakötvény-kibocsátás, ha az ÁKK bocsátana ki ilyen papírokat, ugyanazt a piacot célozná meg, mint most az állami exportbank. "Ez egy tökéletes demó volt" - ezt is mondhatnánk.
Eddig sem az IMF miatt bíztak bennünk - már ha bíztak
A nemzetközi befektetők bizalmát eddig sem azzal nyertük meg, már ha megnyertük, hogy egyre közelebb van az IMF-megállapodás, főleg nem azokét a befektetőkét nem, akik működőtőkét hoznak ide.
A finanszírozás rendben, a bizalommal van baj
A külső környezetben a Buda-Cash országspecifikus rizikófaktort nem lát, az elemző szerint az abból eredő félelmeket, hogy Nagy-Britannia elhagyhatja az Uniót, valamint a bankunióval kapcsolatos német-francia vita elhúzódhat, a befektetők már beárazták az eszközárakba. Ha az európai válságkezelés malmai egyre lassabban őrölnek, vagy visszatérnek a válság előtt megszokott tempóhoz, akkor az már komoly félelmeket kelthet a piacon - ami hatással lesz a feltörekvőpiaci eszközökre is.
Londoni elemzők konszenzuson véleménye szerint 2013 végéig Magyarországnak nem lesz gondja a finanszírozással, vagyis IMF-megállapodás nélkül is vígan ellesz. A mostani környezetben talán még egy devizakötvény-kibocsátást is jól fogadnának a piacok, annak ellenére, hogy korábban a kormány leszögezte, a megállapodás előtt ezt nem képi meg (az Eximbankon keresztül mégis meglépte).
Kérdés, mi lesz majd 2013 után? A következő év tavaszán Magyarországon országgyűlési választások lesznek, az pedig viszonylag ritka, hogy egy kormány épp a voksolás előtt egyezzen meg egy készenléti hitelkeretről...
Minden idilli, aztán begyengül a forint
Az elmúlt hetekben leginkább külső tényezők tartották jó kondiban a forintot, miközben a makrogazdasági előrejelzések egyre pesszimistábbak Magyarországgal kapcsolatban, a parlament pedig elfogadta a 854 milliárdos jövő évi megszorítócsomagot. A hazai deviza jegyzése azonban szinte meg sem érezte a rossz híreket, egészen e hét elejéig, amikor is 5 havi mélypontját érte el a forint árfolyama az euró ellenében. A forint levált a régiós devizákról is, és elemzői kommentárok szerint leginkább belföldi események alakították az árfolyamot.
| A Buda-Cash elemzője szerint a jegyzés újra 287 alá kerülhet az EUR/HUF kurzusában, ami azt jelenti, hogy év végéig eloldalazgathat az árfolyam a 287-290-es sávban, hacsak nem történik valami nagyon súlyos és váratlan külpiaci esemény. Idénre már megnyugodhat a forintpiac, akárcsak az állampapír-piac - véli a szakértő. |
|
| Forrás: Privátbankár Dealbook |
Vigyázó szemünket Dél-Afrikára vessük...
A JP Morgan 299 forintos euróra tett hétfő reggeli opciós ajánlata sem kedvezett a forint árfolyamának , de Pálffy Gergely elemző szerint nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a kereskedelmi bankok hetente, kéthetente jelentkeznek célárakkal a különféle devizapárokra (így az EUR/HUF-ra), az pedig nem egy földtől elrugaszkodott dolog, hogy a reggel kiadott célár után pozícióba ül a bankház. A hét elején arról is terjengtek azonban piaci pletykák, hogy a dollár-dél-afrikai rand piacán volt egy nagyobb üzletkötés, ami hatással volt a forintra is, hiszen ezt a két devizát a kereskedők "egy a kalap alá veszik".
És Japánra...
| A hét elején az a pletyka terjengett a piacon, hogy az MNB a kéthetes kötvények kamatát 0-ra vágja vissza, ezt az MNB jóval kamatdöntés előtt cáfolta, "nonszensznek" nevezve az elképzelést. Intő jel lehet, hogy más okok mellett ez a minden alapot nélkülöző feltételezés is gyengíteni volt képes a hazai fizetőeszközt. |
Ezek mellett Matolcsy György egy hétvégi nyilatkozatára kapták fel a fejüket leginkább a befektetők, a nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy Simor András leváltása után, hogyan változhat majd meg a jegybank és a kormány viszonya. Bár a gazdasági miniszter ennél cifrábbakat is mondott már, a befektetők mégis különös figyelmet szenteltek ennek a nyilatkozatnak - Pálffy Gergely szerint a miértekre a választ Japánban kell keresnünk.
Japánban a Dzsijú Minsutó, a konzervatív Liberális Demokrata Párt nyerte a választásokat - koalíciós partnerével, az Új Komeitóval kétharmados többséget szerezhet a parlament alsóházában. Az LDP földcsuszamlásszerű győzelme lehetővé teszi, hogy Sinzo Abe miniszterelnökként radikális gazdasági átalakításokba kezdjen - ennek keretén belül sor kerülhet korlátlan monetáris lazításra és a jen (a mostaninál is nagyobb) leértékelésére. Pálffy szerint a befektetők attól tartanak, hasonló "baráti viszony alakul ki" majd a magyar jegybank vezetése és a kormány között jövő tavasszal, mint amire most Japánban is lehetőség van.
Csökken a kamatprémium
Az intézményi befektetőket nem hagyja hidegen az újabb kamatvágás (sem), hiszen a feltörekvő piaci eszközök közül a magyar kamatprémium egyre inkább fogyatkozik így, Pálffy Gergely, a Buda-Cash elemzője szerint ez így már lehet, hogy egy-két befektetőnek "nem buli", ennek hatása azonban egyelőre nem ütközött ki markánsan. A keddi 25 bázispontos vágás után például a magyar állampapírok közül csak a 30 éves lejáratú papírok hozama mutatott 15-20 bázispontos korrekciót lefele.
Időt és pénzt takarítana meg a kormány vagy ennél sokkal sötétebb motivációk állnak a mögött, hogy ezután már csak külön kérésre kapnának borítékot a szavazók? 
