Nátrán Roland |
Nehéz a hozamhoz viszonyítási pontot találni, meghatározni, mekkora különbség indokolt egy állampapír és egy állami intézmény államilag garantált papírja között. Az Eximbank esetében is indokol valamennyi kockázati prémiumot a kibocsátás az állampapírok felett, de egy ilyen mértékű prémium meglehetősen nagy sikernek tekinthető. Sikeres és likvid papír került a piacra a befektetők szempontjából is – értékelte Nátrán Roland, az Eximbank és a Mehib Zrt. vezérigazgatója a szerdai nemzetközi dollárkötvény-kibocsátást.
Nem képezi az államadósság részét
A kibocsátáson hozamcsökkenés következett be az eredeti ajánlatukhoz képest, amelynek hozama 5,875 százalék lett volna. Ebből lett végül 5,75 százalék a jelentős piaci érdeklődés következtében – tette hozzá. Az eredeti ajánlatot saját felmérésük alapján határozták meg. Mintegy 2,2 milliárd dollárnyi ajánlat érkezett, a kereslet tehát már az első kibocsátás alkalmával az egész programot lefedte.
Az Eurostat módszerével számítandó államadósság módszertana az alapján az államok által tulajdonolt pénzintézetek tartozásai nem képezik az államadósság részét – mondta a vezérigazgató. Az Eximbank forrásbevonása tehát szintén nem képezi az államadósság részét, igaz, függő kötelezettségnek számíthat.
Rábocsátásról még nem tudni
Ugyanakkor az Eximbank eszközei ki vannak helyezve, és meg fognak térülni. Egy banknál nem a teljes forrásoldal számít, a teljes tartozása, hanem az, ami ebből esetleg nem térül meg. Márpedig az Eximbank jó portfólióval rendelkezik, a nem teljesítő hitelek aránya alacsony, jóval alacsonyabb, mint a kereskedelmi bankoké. Ennek az a magyarázata, hogy a hitelek nagy részét kereskedelmi bankoknak nyújtják, amelyeknél a nem fizetés részaránya igen alacsony.
Hogy a rábocsátást tervezik-e, vagy mikor bocsátanak ki újabb kötvénymenyiséget, erre nem válaszolhatnak – mondták el a cég szakértői. A szigorú angol, amerikai értékpapírjogi szabályozás miatt csak tényekről beszélhetnek – tették hozzá. Általában azonban a hasonló kötvényprogramoknál van rá jogi lehetőség, hogy később növeljék a kibocsátott összeget. (Feltehetően rábocsátással, miként a hazai állampapíroknál is rendszeresen történik – a szerk.)
320 milliárdról 1200 milliárdra növelt garancia
Az Eximbank kötelezettségeire teljes körű állami (szuverén) garancia van. A hasonló társaságok kérik, hogy a hitelminősítő intézetek minősítsék őket, ekkor egy olyan szub-szuverén vagy kvázi-szuverén intézmény esetében, mint az Eximbank, amely 100 százalékban állami tulajdon, az állam minősítése lehet számára a legmagasabb, amit megkap. (A pénzintézet minősítése a Magyar Államéval egyezik meg.)
Az állami garancia a költségvetési törvényből fakad, a felső limit 320 milliárd forint volt az idei évben, de az államháztartási törvény és a jövő évi költségvetési törvény már 1200 milliárd forintot határoz meg. Ebbe a keretbe már a teljes kötvényprogram belefér. Az ezzel keletkező keretrendszer a bankrendszer egészében képes lehet a finanszírozási képességet és készséget növelni az exportszektor területén – mondta el Nátrán Roland.
Dollárkockázatot cserélhetnek eurókockázatra
A nemzetközi jogi környezet alapján csak exportfinanszírozásra lehet felhasználni a kibocsátásból befolyt forrásokat. A kötvényvásárlók számára is, a kibocsátó és a magyar állam számára is indikatív információt hordoz a kötvények hozama, például jelzi, milyen hozammal lehetne állampapírt vagy állami garanciával kibocsátott papírt jegyezni. A kötvénykibocsátás előkészítése azonban már hónapok óta folyt, ezért értelmetlen a kérdés, mennyire szánták tesztnek a kibocsátást – hangzott el.
Az Eximbank és az ÁKK szakértői rendszeresen egyeztetnek egymással, ez teljesen normális és bevett szokás minden országban – tették hozzá. Így történt most is a kibocsátás előtt. Az Eximbank is figyelte a magyar állampapírok másodlagos piacát, és azt látta, hogy a dollárkibocsátásnak van egy hozamelőnye az euróval szemben. A későbbiekben elképzelhető, hogy a devizakockázat miatt piaci műveletekkel euróra cserélik el a kockázat egy részét – mondták el.
Van még hová fejlődnünk
Exportlefedettségi mutató a pénzintézet életében azt jelenti, hogy a – mintegy évi 90 milliárd eurós – magyarországi exportvolumenből mennyit fednek le az exporthitelekkel. Az Eximbank eszközei jelenleg 750-800 millió dollárt tesznek ki, így csak mintegy 0,7 százalékos a lefedettség. Ausztriában ez a szám 15 százalék, de a környező országokban is általában 3-4 százalék. Nálunk a Mehibé további 0,7 százalék, tehát a vizsgálatok szerint még igen jelentős bővülésre van szükség itthon, és erre van is igény, lehetőség a gazdaságban – tartja a vezérigazgató.
A mostani keretek között is jelentős a kereslet az exporthitelek iránt, de egy jogszabály-módosítás révén új területeken is megnyílhat az igény. Az exportszektor minden szereplője számára elérhető lesz a finanszírozás, ha munkahelyeket teremt, addicionális exportot generál - ígérik. A külföldi befektetések szempontjából is fontos lehet ez, mert a külföldiek a finanszírozási lehetőségeket is vizsgálják, amikor eldöntik, beruháznak-e nálunk.
Igencsak megéri az államnak
Megéri-e mindez a költségvetésnek államháztartási szempontból? – merül fel a kérdés. Mivel az Eximbank forrásköltsége magasabb, mint a neki fizetett kamatokból bejövő bevételek, a különbséget a költségvetés téríti meg, mégpedig egy költségvetési előirányzatban. Ez az előirányzat 6,5 milliárd forint volt erre az évre (amiből várhatóan csak négymilliárdot használnak el). Ez csak a költségvetésnek egy nagyon pici, ezrelékes nagyságrendű része volt, viszont komoly multiplikátorhatással rendelkezik, nagyon is megtérül az államnak, az adófizetőknek is megéri – mondják a szakemberek.
Lehetséges, hogy ezt megéri többszörösére is növelni, ahogy a környező országok is sokkal aktívabban használják ezt az eszközt – mondják a szakemberek. Az Eximbank szándékai szerint hitelezési aktivitását többszörösére növelné, de legalább a régiós átlagot el szeretné érni.
Bevonják a kereskedelmi bankokat is
A mostani piaci kamatoknál jelentősen alacsonyabb, jelentősen évi öt százalék alatti kamattal lehet majd az Eximbanktól hitelekhez jutni – mondták el. A kereskedelmi bankoknak nyújtott refinanszírozás a nagyobb súlyú a pénzintézet életében, a portfólió körülbelül 70 százaléka a kereskedelmi bankokon keresztül jut el az érintettekhez. A referenciakamat mínusz 200 bázisponton van módjuk hitelt kihelyezni nekik. Persze meghatározzák, milyen célra lehet ezt felhasználni.
A végeredménynek annak kell lennie, hogy akár kereskedelmi bankhoz, akár az „Eximhez” fordul egy exportőr, ugyanolyan feltételekkel jusson forráshoz, és minden érdekelt félnek előnye származzon ebből. A kereskedelmi bankok nyújtják infrastruktúrájukat, és futják az exportőr kockázatát, így indokolt, hogy keletkezzen náluk marzs (haszonkulcs).
Nagyon nyitott gazdaság vagyunk, kell az export
Magyarország az egyik legnyitottabb gazdaság, mintegy 90 milliárd eurót, a GDP durván 90 százalékát tette ki tavaly az export – hangzott el. Az Eximbank és a Mehib ezért kiemelt gazdaságpolitikai jelentőségű vállalkozások. A tulajdonosi finanszírozás részaránya végső esetben nullára is csökkenhet, inkább a piaci finanszírozást preferálják. Ezért állították fel a két éves, kétmilliárd eurós kötvénykibocsátási programot.
Az állami tulajdonú MFB korábban 75 százalékkal, az állam 25 százalékos részesedéssel rendelkezett a bankban, az MFB részét nemrég közvetlen állami tulajdonába vették. Ez a struktúra is azt mutatja, hogy az Eximnek és a Mehibnek gazdaságpolitikai szerepet szánnak, elsősorban az export ösztönzésében. Az exporthitelezést egyébként a WTO és az OECD szabályozza, az Európai Unió is csaknem teljes egészében átvette az OECD szabályozását.