A mai napon hatályba lépett a természetes személyek adósságrendezéséről szóló, köznyelvben Családi- vagy Magáncsőd törvény. A szabályozás részleteivel a későbbiekben bőven foglalkozunk majd, most pusztán két aspektusból igyekszünk bemutatni azt, hogy a szabályozás számos kérdést nem feltétlenül jól kezelt, akkor, amikor a családi csődvédelmet a megfelelő szabályok átgondolására időt nem hagyva, túl gyorsan hatályosította.
Komoly hatalom a vagyonfelügyelőknél
A törvény szerint az adósságrendezési eljárás során az adóst családi vagyonfelügyelő segíti, akinek ugyanakkor meglehetősen erős jogköre van, hiszen – ahogy a törvény fogalmaz – „a családi vagyonfelügyelő a bírósági adósságrendezési eljárásban közreműködő, a Családi Csődvédelmi Szolgálat által kijelölt fizetésképtelenségi szakértő, a bírósági adósságrendezés során a bíróság számára szakmai előkészítő és közreműködő feladatokat lát el, felügyeli az adós gazdálkodását és elvégzi az e törvényben számára meghatározott egyéb feladatokat.”
Mindez azt jelenti, hogy meglehetősen komoly szakmai kompetenciákkal kell rendelkeznie, még akkor is, ha a törvény értelmében munkáját minden esetben a Családi Csődvédelmi Szolgálatnál az adott ügyre felállított háromtagú szakmai munkacsoport segíti, ahol egy fő az adminisztratív teendőket látja el, egy fő okleveles vagy felsőfokú szociális végzettséggel rendelkező személy, egy fő pedig vagy jogász vagy a lakossági pénzügyi ügyletekre, követeléskezelésre vonatkozó ismeretekkel rendelkező közgazdasági végzettségű személy.
Mit tudhat ma egy vagyonfelügyelő?
A problémát az okozza, hogy a fenti vagyonfelügyelőket augusztusban egyhetes gyorstalpalón képezték ki a feladataikra, méghozzá úgy, hogy akkor még számos részletszabályozás hiányzott – a Bankszövetség tegnapi sajtótájékoztatóján arról beszéltek, hogy a rendszer működéséhez szükséges rendeletek egy része még az indulás előtti napon sem volt hatályos.
A kormány.hu-n mi is csak egyelőre rendelettervezetben láttuk „A természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárásában a családi vagyonfelügyelő és felek közötti együttműködés szabályairól, valamint a hitelezők számára történő törlesztés fizetési számláról történő teljesítéséről” szóló IM-rendeletet, amely alapvetően behatárolja a vagyonfelügyelő és az adós, valamint a vagyonfelügyelő és a hitelezők közötti együttműködés szabályait. A rendelettervezet augusztus 26-án került fel a kormány.hu-ra – ezen szabályozásról aligha kaphattak kimerítő tájékoztatást a vagyonfelügyelők.
Nincs szankció a hatalommal való visszaélésre?
Talán ennél is nagyobb gondot okoz, hogy az általunk ismert jogszabályok egyike sem tartalmaz arra nézve szankciót, ha a vagyonfelügyelő visszaél hatalmával – ne feledjük: az adósságrendezés során komoly döntések ura, hiszen a nagyobb összegű kiadásokhoz pl. a vagyonfelügyelő személyes engedélye kell majd. (Nem pontos az analógia, de a gyámügyi eljárásoknál azért hallani durva esetekről - hogy csak a fikció hatalmával éljünk, gondoljanak a Tetovált Lány című svéd könyvre és belőle készült fimre.)
A törvény csak azt írja elő a családi vagyonfelügyelő számára, hogy az „az ilyen fizetésképtelenségi szakértői feladatokat ellátó személytől elvárható gondossággal köteles eljárni”, ám a hatalommal való esetleges visszaélés esetén semmilyen szankciót nem fogalmaz meg. Egyetlen pontban találunk erre a helyzetre ráhúzható szankciót: eszerint „a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve a családi vagyonfelügyelőt a bírósági adósságrendezési eljárásból visszahívja, ha a családi vagyonfelügyelő (…) súlyosan vagy ismétlődően megszegi a jogszabályokat, elmulasztja vagy késedelmesen teljesíti a jogszabályban foglalt kötelezettségeit, vagy személyével szemben kizáró ok merül fel”. Egyéb ponton nem látható semmilyen (akár polgári- akár büntetőjogi) szankció sem a vagyonfelügyelővel szemben. Ez pedig a kiszolgáltatott helyzetben lévő adósok esetében nem túl komoly védelem a hatalommal való visszaéléssel szemben. Az adós azon jogát a törvény nem határozza meg, hogyan, milyen úton tehet panaszt a vagyonfelügyelői döntések ellen.
Helyi idő szerint vasárnap reggel hét órakor – magyar idő szerint 6-kor – kinyitottak a belföldi szavazóhelyiségek Romániában, ahol az ország 19 millió szavazópolgára államfőt választ a következő ötéves időszakra. 
