Ma már alig van fizikai bankrablás, de téged meglophatnak a neten

A digitalizáció rohamosan tört előre a pénzügyi világban, de az online tér számos veszélyt rejthet. Ezért a K&H Bank “e-dukáció” névre elkeresztelt programot indított. Ez segítséget kíván nyújtani a digitális világban való eligazodáshoz, a biztonságos online mozgáshoz – mondták el a bank sajtóbeszélgetésén.

Ma már alig van fizikai bankrablás, sokkal inkább hacker-támadásoknak vannak kitéve az ügyfelek és a pénzintézetek. Patonai István, a bank informatikai igazgatója szerint (a képen jobbra) a bank masszív informatikai rendszerrel védi az ügyfelek és saját adatait. De a legbiztonságosabb ajtó sem ér semmit, ha elhagyjuk a kulcsot, vagy a lábtörlő alatt hagyjuk.

Nagyon nagy ma már az internetes aktivitás, és a visszaélésekből származó kár is. Az elmúlt két évben a visszaélések száma több mint kétszeresére nőtt. Például 2019-ben már minden 14 másodpercben zsarolóvírus áldozatává lesz valamely cég. Ez 2016-ban még csak 40 másodperces gyakoriság volt.

Viszlát, kamera

A bank ezer fős mintával végzett felmérése szerint a felhasználók az otthoni számítógépüket védik leginkább, például 88 százalékban látják el ezeket vírusvédelemmel. Az okostelefonoknál ez azonban csak 56, a tableteknél 67 százalék. Míg a csak munkához használt asztali és mobil számítógépek kameráinak 41 százalékát takarják le, a mobiltelefonoknál ez csak 19 százalék.

Csak a felhasználók 35 százaléka használ két faktoros azonosítást, harmaduk pedig még csak nem is hallott erről. A felhasználóknak mindössze 30 százaléka tart cyber-támadástól, ezen belül a fiataloknak azonban 39, az 50-59 éveseknek csak 22 százaléka – mondta Patonai.

Szülő-gyermek bújócska

A bank honlapján online tesztet lehet kitölteni, ahol az ügyfelek meggyőződhetnek arról, hogy megfelelő-e az internetbiztonsági tudásuk. Az e-dukáció programban pedig megtanulhatják, milyen veszélyekre, hogyan kell felkészülniük.

A bank a Sicontact Kft.-vel, az ESET antivírus-program készítőjével működik együtt. Amint Vájsz Balázs, a cég tanácsadója elmondta, a felhasználók egy része még nem a digitális világban született, nem kapott oktatást. A szülők egy része tipikusan ilyen, vannak, akiket a saját gyerekeik is gyakran kicseleznek.

Örök macska-egér játék

Aki nem képzi magát, az egyre nagyobb lemaradásban lesz. Példának hozta fel, hogy van olyan trójai vírus, amelynek már a négyszázadik verziója jelent meg.

Örök macska-egér harc, ahol a vírusírók folyamatosan javítják a műveiket, a víruskeresők pedig folyamatosan fejlesztik az ellenszereket. A vírusirtók, mint az ESET már mesterséges intelligencia segítségével is igyekeznek felderíteni a kártevőket – mondta el Csizmadia-Darab István biztonsági szakértő (a képen balra).

A gyenge láncszem te lehetsz

Sokszor a felhasználó a gyenge láncszem, például amikor a programfeltörő szoftverkulcs-generátor program megkéri a felhasználót, hogy kapcsolja ki a vírusirtót. Korábban volt olyan elmélet, hogy egyes platformok (operációs rendszerek) nem sérülékenyek, de azóta kiderült: semmilyen rendszer sincs biztonságban.

A bankok, amint adathalász kísérleteket észlelnek, azonnal lépnek. Patonai szerint eddig a bankok megtérítették a károkat az ügyfeleknek, de egy jogszabály-módosítás az ügyfél hibájából megtörtént károkat a jövőben az ügyfélre terhelhetik majd. “Ha a villamoson nyitott táskával közlekedünk, az a mi hibánk” – hozta fel példának.

Egy online példa, amikor valaki telefonon bediktálja a PIN-kódját, pedig alapszabály, hogy ezt soha, semmikor nem szabad megtenni – hangzott el.

A Visa Advanced Authorization (VAA) megoldás segítségével a pénzintézeteknek éves szinten mintegy 25 milliárd dollár összegű csalást sikerült megelőzni – írta az Mfor.hu.