Hirdetés

62 ember gazdagabb, mint az emberiség fele

Fellegi Tamás, 2016. január 18., 20:01
Cimkék
Warren Buffett

Ez elég ijesztő adat, de talán még sokkolóbb, hogy az emberiség leggazdagabb egy százaléka ugyanannyit birtokol, mint a fennmaradó 99 százalék. Ugyanakkor jó hír, hogy a legnagyobb szegénységben élők száma gyorsan csökken.

(Fotó: Sxc.hu)
(Fotó: Sxc.hu)

Nagyot híztak

A Credit Suisse elemzése szerint a legfelső egy százalék vagyona annyi, mint a maradék 99 százaléké. Ez egy évvel előbb következett be, mint az Oxfam tavalyi előrejelzése szerint várható volt. Ugyanakkor mindössze 62 ember birtokol annyit, mint az emberiség fele, azaz 3,6 milliárd fő. 2010-ben ez az adat még 388 ember volt. A 62 ember vagyona öt év alatt 44 százalékkal, 542 milliárd dollárral nőtt. Persze ha jön egy kiadós részvénypiaci esés, akkor ez visszafelé is változhat, hisz a leggazdagabb emberek vagyonát jórészt annak a vállalkozásnak a részvényei jelentik, melyből meggazdagodtak.

Ezek az adatok inkább lélektani szempontból rosszak, illetve az emberi igazságérzetet zavarják. Ugyanakkor, amíg a világ összességében előre megy, vagyis az emberiség egészének jóléte növekszik, az abszolút szegénység pedig csökken, addig ez nem tűnik annyira súlyos gondnak. 1990 és 2010 között ugyanis megfeleződött az extrém szegénységben élők száma, miközben a világ népessége gyorsan nőtt közben.

Hirdetés

Torzulások

Az extrém különbség mérséklése érdekében nyilván értelmetlen az a robin hood-i elgondolás, hogy vegyék el a szupergazdagoktól a vagyonuk egy részét és adják a fél emberiségnek. Ugyanakkor az egy reális probléma, hogy a jómódúak egy nem kis része kivonja magát az adózás alól. Becslések szerint 7600 milliárd dollár magánvagyon van offshore számlákra helyezve.

Vannak ugyanakkor más érdekes, és inkább aggasztó vonzatai is ennek a különbségnek, például az, hogy az emberiség szegényebbik fele mindössze 10 százalékban felel az össze károsanyag-kibocsátásért. A leggazdagabb 1 százalék esetében ez a szám 175-szöröse a legszegényebb 10 százalékénak.

A tőke és a munka

Az utóbbi években a különbségnövekedés részben abból adódott, hogy a megtermelt többletből a tőke nagyobb mértékben részesedett, mint a munkaerő. Ugyanakkor az is igaz, hogy ez egy páratlan részvénypiaci emelkedés ideje volt, és jórészt ennek köszönhető ez a torzulás. Ha tehát jön a következő medvepiac, és előbb-utóbb mindig jön, akkor a visszaeső részvényárak mellett mindjárt kisebbek lesznek az osztalékok, nem is beszélve a nagyrészvényesek, vagy marxi terminológiával élve a nagytőkések vagyonáról.

Így tehát nem arról van szó, hogy hosszú távon és folyamatosan nőne a tőke haszna a munka javára, de óhatatlanul vannak ilyen időszakok is. Viszont az már egy súlyosabb probléma, hogy a munkát terhelő adókat beszedik, a tőke ez alól részben kibújik, ill. sokszor eleve alacsonyabb szinten adózik. Warren Buffett elhíresült mondása szerint ő kisebb mértékben adózik, mint bárki más az irodájában, a titkárnőt és a takarítót is beleértve.

Indokolatlan bérkülönbségek

Egy sokkal súlyosabb probléma az, hogy a fizetések közötti különbség bizonyos esetekben erősen növekszik. Az amerikai vállalatvezetők fizetése 2009 óta 54 százalékkal nőtt, miközben az átlagos bérek csak pár százalékot. Indiában a legjobban menő informatikai cégek vezetői 400-szor annyit keresnek, mint a cég egy átlagos alkalmazottja. Ezek ténylegesen indokolatlan és bosszantó eltérések, melyeket ráadásul semmilyen gazdasági racionalitás nem indokol.

Mindemellett a nemek közti megkülönböztetés is jelentős a világban. Még a fejlett országokban is alacsonyabb a nők jövedelme, de a szegényebbeknél, mint Burma vagy Marokkó, egész drámai a helyzet, a nők általában csak a létminimumot kapják az Oxfam felmérése szerint.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Amerikai elnökválasztás: ezért kell aggódnia a magyaroknak is

Amerikai elnökválasztás: ezért kell aggódnia a magyaroknak is

Egyre élesebb a helyzet az Egyesült Államokban - nem csoda, hogy egyre feszültebben figyeli az egész világ az elnökválasztási kampányt. Erre jó oka van Magyarországnak is. Külpolitikai szakértőnk, Káncz Csaba nem csupán Donald Trump, Hillary Clinton és Bernie Sanders esélyeit latolgatja, hanem a lehetséges hatásokat, a magyar vonatkozásokat és a jelenlegi politikai és társadalmi helyzetet is bemutatja.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Napi kommentár - videó

Hirdetés

Utánajártunk

Hirdetés

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX27089.72+0.29%
    DAX9823.5-4.5%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • május 23
    május 24
    MNB - Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos kincstárjegy aukció, D160831, 40 mrd Ft
    Külkereskedelmi egyenleg - március
    Ipari termelés (év/év) - március
    ING - 2016 Q1
    Nokia - 2016 Q1
    Walt Disney - 2016 Q2
    május 25
    KSH: Kiskereskedelem (március, részletes adatok)
    OMV - 2016 Q1
    Deutsche Post - 2016 Q1
    E.ON - 2016 Q1
    Metro - 2016 Q2
    május 26
    ÁKK - államkötvény aukciók (3, 5 és 10 év)
    KSH: Munkaerőpiaci adatok (munkanélküliség, foglalkoztatottság, február-április)
    Raiffeisen - 2016 Q1
    Ipari termelés (év/év) - március
    BoE kamatdöntő ülése
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    május 27
    Fogyasztó árindex (év/év, végleges) - április
    GDP - 2016 Q1
    GDP - 2016 Q1

Szavazás

Ön szerint Magyarországnak nagyobb szerepet kell vállalnia a terrorizmus elleni harcban?