Mi történik, ha eltűnik ez a réteg?
A közepes jövedelemmel rendelkezőket súlyosan érintette a gazdasági és pénzügyi válság, valamint a foglalkoztatási viszonyok átalakulása. Az Európai Unió szinte minden tagállamában szűkült a középosztály, és csökkent az összjövedelemben való részesedésük is. "A középosztály meggyengülése a globális kereslet csökkenéséhez vezet, fékezi a gazdaság növekedését hosszú távon, valamint alááshatja a politikai és társadalmi stabilitást" - mondta Daniel Vaughan-Whitehead, a jelentés társszerzője és szerkesztője.
|
Kik tartoznak egyáltalán ide? A 15 ország, köztük Magyarország, neves szakértőinek esettanulmányaival és közreműködésével készült tanulmányban alapvetően azokat a társadalmi csoportokat sorolják a középosztályba, amelyek tagjai a medián jövedelem 60 és 200 százaléka közé eső összeget keresnek. |
A legtöbb európai országban gyorsan növekedett a középosztály az 1980-90-es években, ami főleg annak köszönhető, hogy úgy a férfiak, mint a nők körében emelkedett a foglalkoztatottság, elterjedtté vált a kétkeresős családi modell. Másfelől viszont a hosszú távú tendenciákat, mint például a foglalkoztatás struktúrájának változásait és az atipikus foglalkoztatási formák növekedését, súlyosbították a 2008-ban kirobbant válsághoz köthető egyéb faktorok, köztük a munkanélküliség emelkedése, a reálbérek csökkenése, a társadalmi párbeszéd intézményeinek átalakulása. Mindez együtt kiélezte az európai középosztály erózióját az utóbbi tíz év során.
"Ez a tendencia nyugtalanító, főleg azért, mert a jelek szerint különösen erősen sújtja a fiatalokat" - mutatott rá Daniel Vaughan-Whitehead. Hozzátette: a nagyon magas munkanélküliségi ráta csökkentheti a fiatalok esélyeit arra, hogy a középosztály részévé váljanak, valamint szakadékot teremt a generációk között.
A tanárok már tartoznak ide
Egyes szakmák, amelyek gyakorlását hagyományosan a középosztálybeliekhez kötik, mint például a tanárok vagy a közalkalmazottak, már nem tartoznak rendszerszinten a közepes jövedelmű kategóriába. A közalkalmazotti szektorban többé már nem tartozik a normák közé a foglalkoztatás biztonsága, amit jól bizonyít a határozott idejű munkaszerződések számának gyors növekedése szerte egész Európában. A nőket különösen hátrányosan érinti ez a folyamat: már nem a közszféra a legnagyobb munkaadójuk, és a közszolgáltatások, például az óvodák, mennyiségének és minőségének csökkentése ugyancsak hátrányosan befolyásolja a munkaerőpiaci részvételüket.
Egyre nagyobb az egyenlőtlenség
A válság ellenére egyes országokban sikerült fenntartani egy stabil középosztályt. Ez történt Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában és Svédországban, amely országokban szakmai viszonyok szilárd alapokon nyugszanak. A társadalmi párbeszéd meggyengülése viszont az egyenlőtlenségek növekedéséhez vezetett olyan országokban, mint például Görögország, Spanyolország vagy Írország. Azokban az országokban pedig, ahol a kollektív tárgyalások korlátozottak, mint például Magyarországon vagy a balti államokban, a középosztály növekedése közvetlenül a gazdasági helyzet alakulásától függ.
"A politikai vezetőknek olyan intézkedéseket kell tenniük az egyenlőtlenségek csökkentésének érdekében, amelyek speciálisan a középosztályt célozzák. Ezeknek a kezdeményezéseknek nemcsak a munka világára kell kiterjedniük, hanem figyelembe kell venni olyan kapcsolt területeket, mint például az adózás, az oktatás és a társadalombiztosítás" - állapította meg Heinz Koller, az ILO európai és közép-ázsiai régiójáért felelős igazgatója.
| A milliárdosok új fővárosaA Marketwatch szerint jelenleg összesen 2168 milliárdost tartanak nyilván 68 országban. Teljes vagyonuk 7300 milliárd dollárt tesz ki, ami több mint Németország és Nagy-Britannia együttes egy éves GDP-je. Átlagos életkoruk 64 év. De hol élnek a világ gazdagjai? Részletek >>>> |
Pályázati támogatások nélkül bajba kerülhet a piac. 
