A Profession.hu 3000 internetező bevonásával vizsgálta, hogy egy átlagos munkanap végeztével milyen gyakran fordítanak időt testmozgásra a munkavállalók, és mely demográfiai adatok befolyásolják a sportolás rendszerességét, illetve típusait.
A megkérdezettek mindössze fele végez rendszeresen valamilyen testmozgást: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében 17 százalékponttal magasabb a sportolók aránya, mint a fizikai munkát végzőknél. Leggyakrabban a saját tulajdonú cégnél dolgozók sportolnak (59%). Lakóhelyüket tekintve a fővárosiak vezetnek a mozgásban: a sportoló budapesti lakosok aránya több mint 5 százalékkal meghaladja a vidéki városokban élőkét. Szembetűnő, hogy az átlaggal összehasonlítva a 18-29 éves korosztály körében jóval népszerűbb a testmozgás, hiszen a felmérés szerint minden második fiatal felnőtt edz vagy fut.
A munkavállaló nem ösztönöz
A válaszadóknak mindössze tizede számolt be valamilyen munkahelyi, mozgást ösztönző rendszerről. Leginkább a nagyobb méretű, 100 főnél több alkalmazottal rendelkező cégek (20%) támogatják célzottan a sportolást leggyakrabban SZÉP-kártyával (43%), illetve edzőtermi bérlettel (25%). Érdekes, hogy ennek ellenére a válaszadók mindössze egyharmada jelentené ki egyértelműen, hogy munkahelyi kötelezettségei akadályoznák a sportolásban. Ugyanennyien vannak, akik számára a munkahelyükön, vagy annak közelében is biztosított valamilyen mozgáslehetőség.
Sok munkavállaló beteg
Az elhízás (20% azok körében, akik szenvedtek valamilyen egészségkárosodást) fölényesen vezeti az mozgáshiány következtében kialakult egészségkárosodások listáját, amely a magas vérnyomással (20%) és gerincbántalmakkal (18%) együtt igen sok dolgozónak okoz problémát. Bár sokaknak a fárasztó munkanap végeztével már nincs energiájuk edzeni, azonban az egészségtelen táplálkozás és a mozgás hiánya a dolgozók irodai teljesítményét is jelentősen befolyásolja. Remélhetőleg a jövőben minél többen illesztik be heti rendjükbe a testmozgást, amire a nyár közeledtével egyre több lehetőségünk lesz.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
