|
| A központi mecset Kölnben |
A készülő bevándorlásügyi törvénytervezetben végre feketén-fehéren leírták, mik a tervei a német kormánynak a menekültekkel kapcsolatban – írja a Die Welt Online mai vezető cikke. Szerepel benne a szociális juttatások drasztikus csökkentése azon menekültek számára, akik kérelmét elutasítják.
Felgyorsítanák a menekültkérelmek elbírálását, sőt bejelentés nélkül is kezdeményezhetnék a menekültek kitoloncolását. Viszont az eddig munkavállalási engedélyt nem kapó menekültek, akik kérelmük elbírálására várnak, dolgozhatnának kölcsönzött munkaerőként, ami nagy könnyebbség lenne.
A tervezeten valószínűleg még sokat fognak dolgozni, például a kormány és a tartományok jövő csütörtöki találkozóján – írja a lap.
Az Aydan Özoguz, a konzervatívokkal nagykoalícióban levő német szocialisták elnökhelyettese beterjesztett egy másik tervet a menekültek integrációjával kapcsolatban, a Die Welt szerint ez először csak nekik sikerült megszerezni. A politikus szerint fundamentális változás előtt áll a német társadalom, sokkal sokszínűbbé fog válni. Egyenesen „bevándorló-társadalomról” beszél, ahol nem csak a bevándorlóknak kell majd integrálódniuk. (Azaz a helyi lakosságtól is komoly alkalmazkodást kíván meg a helyzet.)
Németország már régen nem etnikailag homogén nemzetállam, minden ötödik polgárnak már ma is „migrációs háttere van” (vagyis felmenői között vannak migránsok) – mondta a török származású Aydan Özoguz. Ami a konkrétumokat illeti, hét pontban foglalta össze az integrációs teendőket.
1. Nyelvtanulás
A német nyelvet, a hétköznapi életben használható szókincset, némi országismeretet szinte az első napoktól kezdve, a kezdeti befogadó állomásokon tanítanának. „A német nyelven áll vagy bukik az integráció” – mondta a politikus. A jelek szerint rengeteg nyelv- és egyéb tanárra lesz szükség.
2. Migránsgyerekeket az óvodákba és iskolákba
A napközi otthonos óvodákat (ún. Kita) és iskolákat elegendő pedagógussal, szociálpedagógussal kell ellátni, megfelelő koncepciót kell kidolgozni a menekültgyerekek oktatására. Szegregáció? Először speciális migránsosztályokba kerülnének, ahol főleg németül tanulnak, utána viszont a hagyományos csoportokba, osztályokba a helyi gyerekek közé.
3. Szakmai oktatás
A középiskolákban, felsőfokú intézményekben tanuló menekültek számára lehetővé tennék, hogy befejezzék tanulmányaikat, és addig tartózkodási engedélyt kapnának. (Köztudottan nagy az országban néhány területen a szakemberhiány, bár vannak, akik kételkednek abban, hogy ez megoldható-e a menekültekkel – erről itt írtunk nemrég.) Jelenleg menekültként munkát is és szakoktatást is szinte lehetetlen szerezni.
4. Munkaerőpiaci nyitás
Lehetővé kell tenni az elhelyezkedést, és segíteni a menekülteket, mert még jól képzett szakemberek számára is nehéz egy új országban beilleszkedni egy munkahelyre.
5. Egészségügyi ellátás
A politikus megszüntetné a migránsok egészségügyi ellátását korlátozó jelenlegi bürokratikus akadályokat. A bürokrácia kiesésén sokat spórolnának, az ellátás pedig szerinte alapvető emberi jog.
6. Szociális lakásokat építtetnének
… a német szövetségi állammal.
7. Társadalmi beilleszkedés
A németek szeretnék elkerülni – ami náluk is, más országokban is sűrűn előfordult eddig –, hogy a bevándorlók párhuzamos társadalmat hozzanak létre, kisebb-nagyobb szigetekben, csoportosulásokban, külön városnegyedekben éljenek. A baloldali politikus ehhez fokozottabban támaszkodna a helyi muszlim szervezetek, már meglévő közösségek segítségére.
Minimálisan gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel a csütörtök kora esti jegyzésekhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon. 
