Jövőre sem lesz olcsóbb az állam, az egykulcsos adó végre egykulcsos lesz, de kevesebb lesz belőle a bevétel. A költségvetés benyújtott tervezete szerint marad a bankadó, az ágazati különadók nem vesznek el, csak átalakulnak - ennek egy részét mi fizetjük majd meg. A nyugdíjak reálértéke csökkenhet, az önkormányzatok és az egészségügy a 2013-as büdzsé nagy vesztesei. A tervezet részletes elemzése.

Felkerült a Parlament honlapjára a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat. Ezek szerint az államháztartás jövő évi bevételének főösszege 14 799 milliárd forint lesz, míg a kiadások főösszege 15 477 milliárd. A hiány így 677,2 milliárd forint lesz - a bevételi és kiadási oldalt a kormány szerdai ülésén 170-170 milliárd forinttal emelték meg.

Nem lesz olcsóbb az állam

A kormány által korábban is hangoztatott hatékony és olcsóbb állam képe nem rajzolódik ki ebből a számsorból. Az állami újraelosztás mértéke az idei, a GDP 50,8%-nak megfelelő mértékről mindösszesen közel fél százalékponttal csökken 2013-ra. A költségvetés bemutatásakor a törvényjavaslatot is jegyző Matolcsy György a bevételi oldal megemeléséről azt mondta, annak egy részét az állami feladatok hatékonyságjavításával érik majd el - úgy tűnik ez kimerül a közszolgák egy részének kötelező nyugdíjazásával, legalább is ez a legkonkrétabb tétel ebben a sorban.

Üzenet Brüsszelnek?

Az újságírók azt várták, Matolcsy György a jövő évi büdzsé sarokszámainak bemutatásakor ismét egy nemzeti színű szalaggal átkötött pendrive-val jelenik meg csütörtökön, akárcsak tavaly ősszel. Talán a sietség jele, de nem így lett, a miniszter is jelezte, a tervezet pénteken már a Költségvetési Tanács elé kerül és benyújtják a Parlamentnek is. A legvitatottabb pontról azonban még mindig vita van a Bankszövetséggel, egyezség pedig nincs egyelőre. Orbán Viktor péntek reggel adott interjújában pedig arról mesélt, még a kormánypárti frakcióval sem egyeztettek a tervezetről, így az még alakulhat. A sarokszámokat a Parlament július 13-án akarja elfogadni, szeptemberre pedig a teljes büdzsé végszavazása is meglehet. A sietség a kabinet szerint a stabilitás miatt fontos, de valószínűleg a kormányzat ezzel egy erőteljes jelzést küld Brüsszel irányába is. Június 22-én az Ecofin sorsdöntő ülésén határozhatnak arról az európai pénzügyminiszterek, hogy Magyarország megkaphatja-e a 2013-ra járó kohéziós pénzek egy részét, közel 500 millió eurót. A Bizottság jól fogadta a Széll Kálmán Terv 2.0-át és az ezzel együtt benyújtott konvergenciajelentést. Diplomáciai források szerint a túlzottdeficit-eljárás keretében kilátásba helyezett forrásmegvonástól már nem kell tartania Budapestnek, a büdzsé mostani terve azonban újabb érv lehet a kormány kezében, amivel bizonyítja, mindent megtesz az államháztartás konszolidációja érdekében. Ennek ellenére a költségvetésben még sok változás lehet szeptemberig, bár a sarokszámok valószínűleg maradnak.

Azt már a Széll Kálmán Terv 2.0 bemutatásakor is lehetett látni, hogy a jövő évre a kormány az államháztartás tartós konszolidációját leginkább a bevételek növelésével kívánja elérni. A 2013-as büdzsé terve "strukturális jellegű" átalakításnak nevezi a bevezetni tervezett 3 új adót, ami tulajdonképpen az eddigi válságadókat váltja ki és "stabilizálja a költségvetés bevételi oldalát".

A kormány tavaly szufficitet ért el a költségvetésben, de ezt a nyugdíjpénztári vagyon átvételével és a különadókkal tudta csak kivitelezni - ezek nélkül a hiány jóval a 3%-os referenciaérték felett lett volna. A túlzottdeficit-eljárásban az Európai Bizottság és az Ecofin is éppen ezt kifogásolta. A kormány azonban azzal, hogy a 3 új adóval már hosszú távon számol, elháríthatja az ilyen jellegű kritikákat. Az európai pénzügyminiszterek csoportja és a Bizottság elégedett a magyar erőfeszítésekkel, de továbbra is fenntartják, hogy a kiadási oldalon lenne még mit faragni.

A tervezet egészen pontosan úgy fogalmaz, "a Széll Kálmán Terv 2.0-val a kormány véglegesíti az átállást egy olyan adórendszerre, amely a kiadások további csökkentésével és a fogyasztási és forgalmi adók növelésével teremti meg a munkát terhelő adók csökkentésének forrását."

Lesz-e idén növekedés?

Az idei növekedési kilátásokat illetően a kormány lassú növekedést vár az év második felére, "feltételezve, hogy az adósságválság kielégítő módon rendeződik". Meglehet a sarokszámok bejelentésekor Matolcsy György még azt mondta, előbb fog növekedésnek indulni a magyar gazdaság, minthogy az eurózóna válsága megoldódik.

A kockázatokkal a kormány egyértelműen számol, ez a javaslatból is kiderül, egyrészt a költségvetést 299,4 forintos euróárfolyamon számolták ki, másrészt 200 milliárdra emelték a tartalékok szintjét. Jövőre 1,6%-os GDP növekedést vár a kormány, ez szintén megegyezik a brüsszeli prognózisokkal.

A 2013-as büdzsé számol a hitelezés további szűkülésével, a növekedés egyik hajtómotorja az export lehet (a folyó fizetési mérlegben az idei 2%-os többlet után 4%-ost pluszt vár a kabinet jövőre).

Több munkahelyet és nagyobb reálbér-növekedést vár a kormány

A sarokszámokat tekintve a költségvetési javaslat nem szolgál meglepetésekkel, vannak azonban olyan adatok, melyekről a büdzsé tervezetének bemutatásakor Matolcsy György nem beszélt. A javaslat azzal számol, hogy 2,2%-kal nőhet a foglalkoztatottság (a közmunkások ebben jelentős részt képviselnek továbbra is), a munkanélküliségi ráta azonban így is kétszámjegyű marad, de legalább 10,3%-ra csökken. A kormány bízik az új Munka Törvénykönyvében, azzal számolnak, hogy a rugalmasabb munkaerőpiaci feltételek javítják az ország külső versenyképességét.

Matolcsy György pendrive nélkül érkezett - de hozott megduplázott tranzakciós illetéket

A javaslat azzal számol, hogy a Széll Kálmán Tervben lefektetett adó-átalakítások hatására 2013-ban a nettó keresetek a bruttó átlagkereseteket jóval meghaladó mértékben emelkednek, amely a reálbérek növekedését eredményezi a 2013-as évben, mint ahogyan 2011-ben és várhatóan 2012-ben is realizálódott, illetve megvalósul.

Csakhogy ne feledkezzünk meg az inflációról, a tervezet szerint a pénzromlás üteme 4,2% lesz, ami jóval a maastrichti 3,1%-os szint felett van. Bár a kormány az újabb adók áthárításáról azt mondta, hogy a verseny miatt azt a lakosság kevésbé fogja megérezni, a javaslatból az derül ki, hogy számolnak a terhek áthárításával. Mint írják "a belföldi áralakító tényezőket tekintve a tervezett adóintézkedések meghatározó szerepet fognak játszani a 2013-as infláció alakulásában". Az MNB már azzal számol, a második Széll-terv és az új adók miatt nem biztos, hogy 2013 elejére sikerül elérni a 3%-os inflációs célt.

Egykulcsos lesz az egykulcsos adó

A személyi jövedelemadó esetén 2013-tól megszűnik az évi 2 millió 424 ezer forintot meghaladó, összevont adóalapba tartozó jövedelmeket terhelő adóalap-kiegészítés. A jövedelem nagyságtól függetlenül valamennyi összevont adóalapba tartozó jövedelem adóterhelése 16% lesz, ebből jövőre 2,2%-kal kevesebb folyik be majd, mint idén (a bevétel a 2013. évben 1540,3 milliárd forint lesz, a GDP 5%-a). A 2013. évre vonatkozó tervezés a nemzetgazdasági szintű bruttó bér- és keresettömeg 2013-ban 5,1% -os növekedését vetíti előre.

Ezt ellensúlyozhatja valamelyest az áfa, melyből a beszedés hatékonysága miatt 104 milliárdos többletet vár az állam, az adókulcs nem változik. A teljes áfabevétel így 2826,4 milliárd forint lesz jövőre, amely a GDP mintegy 9,2%-ára tehető.

Az általános forgalmi adó esetében a mezőgazdaság egyes termékei a fordított áfa hatálya alá kerülnek 2012. július 1-jétől, a kormány ettől azt várja, hogy fehéredik majd a gazdaság, kevesebb lesz a fiktív számla. A jövedéki adót jövőre szintén tovább emelik (ezt idén is meglépik kétszer, a tervezettnél ráadásul hamarabb).

Marad a bankadó

A pénzügyi szervezetek különadója esetében új szabályozás lép életbe, a biztosítótársaságok 2013. évtől kikerülnek az adónem hatálya alól (helyette fizethetik az új biztosítási adót). Kedvezmény a továbbra is érintett szervezetek számára, hogy az adómérték a felére csökken - írja a javaslat. A tranzakciós illeték pedig 2013. január 1-jétől lép életbe. A javaslat tehát azzal a forgatókönyvvel számol, amiről tavaly a kormány megállapodott a Bankszövetséggel.

A képbe a tranzakciós adó rondít bele, abból ugyanis a kormány 130 milliárd helyett már 280 milliárdot vár - ráadásul úgy, hogy az adóalapot és annak egy ezrelékes mértékét megtartanák. Mindezt úgy, hogy a bankok különadójáról még mindig tartanak az egyeztetések. Nem tiszta, hogy sikerül majd elérni a közel kétszeresére emelt bevételt, és hogy mi lesz a bankadóval. Orbán Viktor kedden még arról beszélt, a tervezettnél előbb kivezethetik a "brutális terhet", a javaslat viszont ezzel nem számol.

Orbán Viktor és Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke márciusban egy budapesti konferencián

Ezt mi fizetjük meg

A tervezet 283 milliárdos tranzakciós adóval számol és 72 milliárdos bankadóval - a pénzügyi szektor jövőre így összesen 355 milliárdot fizethet be az államkasszába. Nehezen képzelhető el, hogy a bankok ezt - ha részlegesen is - nem hárítják át a fogyasztókra. Matolcsy György jelezte, hogy a Széll Kálmán Terv 2.0-ben még az szerepelt, hogy a szektortól 3-400 milliárdos bevételt remél a kormányzat (akkor még nem volt ismert az adókulcs és az adóalap), és a 280 milliárdosra duzzasztott tranzakciós adó jóval ez alatt van. A költségvetés számaiból azonban az derül ki, hogy az állam mégiscsak ekkora adóbevételre számít a bankoktól.

Ágazati különadók: nem vész el, csak átalakul

A Nyugdíjbiztosítási Alap 2012-ben "profiltisztításon" esett át, vagyis kikerültek belőle a korhatár alatti ellátások, így - ahogy korábban Matolcsy György fogalmazott - bezáródott a kassza, vagyis annak bevételeiből finanszírozni tudják majd a kiadásokat. A tervezéshez a kiindulópontot a 2012. évi várható teljesítések képezték, amihez a bázisidőszak első 6 havi kincstári előzetes adatai álltak rendelkezésre.
Ezek alapján jövőre is a bevételek döntő hányadát a szociális hozzájárulási adó adja (nem a teljes bevétel kerül ide) és a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék, valamint a biztosítotti befizetés adja.

Garantálják a nyugdíjak értékállóságát? Csalóka a kép

A kormány, ahogy eddig is, az infláció mértékével emeli a nyugdíjakat, ezzel garantálják azok "értékállóságát". A kép azonban csalóka, ugyanis a nyugdíjas kosárra számolt infláció meghaladta tavaly is a normál pénzromlás ütemét (valószínűleg ez idén sem lesz másképp), vagyis a nyugdíjak reálértéke valójában csökkent.

Információink szerint a nyáron nyilvánosságra kerülhet, hogyan képzeli el a nyugdíjreform következő felvonását a kormány, mely a magánpénztárak vagyonának átvételével egyetemben arra tett ígéretet, hogy egyéni számlán írja jóvá a tagok vagyonelemeit. Az NGM legújabb szakmai anyaga szerint azonban az egyéni számlás svéd modell helyett a kormány inkább a német pontrendszert favorizálja most már. A költségvetés azonban nyomokban sem tartalmazza a nyugdíjreformot.

Az egészségügytől vonják el idén is a legtöbbet

A költségvetési tervezet egyik legnagyobb vesztese az Egészségbiztosítási Alap, melyet az idei évhez hasonlóan jövőre is kisebb hiánnyal terveztek meg. Bár korábban volt olyan kormányzati elképzelés, hogy 2013-ra már ezt a kasszát is egyensúlyba hozzák. A rokkantsági ellátások fedezetére az alap kevesebb pénzt kap jövőre - ez szintén a profiltisztítás eredménye - vagyis kevesebb pénzzel gazdálkodhat, mint idén (51 milliárd a mínusz). Az egészségügyön azonban még tovább spórol a kormányzat, a gyógyszerkassza támogatását szintén 78 milliárddal kurtítják majd meg. Nem világos azonban, hogy pontosan hogyan, a költségvetés tervezete csak egy "térítési díjminimum" bevezetéséről tesz említést. Az Origo.hu információi szerint a tranzakciós adót a kormány éppen azért emelte meg 150 milliárddal, hogy forrást tudjon biztosítani ennek a területnek.

Szócska Miklós (középen) egészségügyi államtitkár fellélegezhet?

Az összességében 170 milliárdos kiadási többlet nagy részét ugyanis a szaktárcák kapják majd, illetve a különböző állami intézmények - ennek legnagyobb "nyertese" az amúgy is súlyos forráshiánnyal küszködő egészségügy lehet.

Az önkormányzatoknak nagyon fog fájni

Az önkormányzati szektor adóssága jócskán megnyomta a 2010-es deficitet, a kormány nekilátott idén a feladatok átszervezésének, így bizonyos területeket átvesz az önkormányzatoktól. A jövőre tervezett 647 milliárd forintos támogatás ugyanakkor így is súlyos érvágásnak tűnik az idei több mint 1000 milliárdos tételhez képest, amit az állam az önkormányzatokra költött.

Az önkormányzatokon "spórolt pénz" az "alapjaiban megváltoztatott finanszírozási rendszer" keretében az átvett feladatokat felügyelő minisztériumokhoz kerül. Az átalakítás fájdalmas lesz az önkormányzatoknak, a gépjárműadójuk 60%-a ezentúl a kormányzathoz folyik be (pontosabban át kell utalniuk), az illetékbevételekről viszont 100%-ban le kell mondaniuk. Sőt, a javaslatban az is szerepel, hogy ha a kormány külön tartalékot biztosít arra esetre, ha az önkormányzatoknak szánt költségvetési többletpénz "a helyi önkormányzati létszámleépítések miatt e jogcímen rendelkezésre álló előirányzat már felhasználásra kerül".

Nem lesz leépítés a közszférában, de 11 ezren nyugdíjba kényszerülnek

Az önkormányzati dolgozók száma papíron is tovább csökkenhet, mivel az állam feladatköröket vett át már idén, így a megyei önkormányzati intézményekhez tartozó dolgozók már a központi költségvetés alá tartoznak, jövőre pedig a pedagógusok és az ő munkájukat segítő alkalmazottak is ide tartoznak majd. A közszféra létszáma 2005 óta csökken, jelenleg 674 ezer főből áll (eddig ezek harmada tartozott a központi kormányzat alá). Ez azért is fontos, mert a kormány a konvergenciaprogramban vállalta, hogy arányaiban kevesebbet költ a közszférára, leépítést viszont nem tervez. A megoldás a kötelező nyugdíjbavonulás lesz (62 éves kortól), ami jövőre 11 ezer embert érint majd.