Hirdetés
Hirdetés

Lehet, hogy Szaúd-Arábia nem is olyan gazdag ország? Mindjárt kiderül a valóság

2017. február 26., 12:10

A kőolaj utáni világra történő felkészülés egyik kulcsmozzanata Szaúd-Arábiában az állami olajvállalat egy kis részének privatizálása lesz - ha azonban tényleg durván elszámolták a társaság értékét, az komoly kérdések elé állíthatja a világ egyik leggazdagabb országát. A tervezett vagyonalapból biztosítanák a túlélést - de mi lesz, ha az a vagyonalap nem is lesz olyan vastag?

Az Aramco központja Szaúd-Arábiában. Mennyit ér valójában? Forrás: Wikimedia Commons
Az Aramco központja Szaúd-Arábiában. Mennyit ér valójában? Forrás: Wikimedia Commons

Biztos hogy ér ez 584 billió forintot?

Ahogy arról korábban a Privátbankár.hu-n is beszámoltunk: Szaúd-Arábia azt tervezi, hogy állami olajvállalatából, mely elvileg a világ legértékesebb cége, egy kis szeletet tőzsdére visz. A korábbi becslések mintegy 2 ezer milliárd dollárra teszik a cég értékét - ha így jobban esik elképzelni, ez 584 282 milliárd forintnak megfelelő összeg. Simán kijönne belőle két Apple és a Google anyacége, az Alphabet is.

Hirdetés

Hacsak nincs valami gond a számokkal. A Bloombergnek nyilatkozó iparági elemzők ugyanis legfeljebb ennek az összegnek a felére, vagy akár csak az ötödére teszik a cég értékét. A különbség számottevő: ez azt jelenti, hogy ha Szaúd-Arábia a terveknek megfelelően a mamutvállalat 5 százalékát privatizálja, akkor az ügyletből beérkező bevétel a tervezett 100 milliárd dollárnak csak a töredéke lesz majd.

A lap a Wood Mackenzie értékelését idézi, amely egy befektetői magántalálkozón hangzott el a lap forrásai szerint: 400 milliárd dollárra teszik az Aramco értékét, ami lényegesen elmarad az eddigi 2000 milliárdos értékeléstől.

Ebből alapoznának a kőolaj utáni életre

Az elemzőcég nem erősítette meg az értesülést, ahogy az Aramco is úgy nyilatkozott, pletykákra és spekulációkre nem kívánnak reagálni. Egy olyan, példátlanul nagy állami vállalat értékét persze nem könnyű megbecsülni, amely sosem adott ki nyilvános pénzügyi jelentéseket és a tőzsdei beveztetés előtt még akár egy adócsökkentéssel is megtolhatják a szekerét, de az értékelésben megjelenő különbségek megnehezíthetik Szaúd-Arábia felkészülését a kőolaj utáni világra.

A tervek szerint ugyanis egy sikeres tőzsdei bevezetés után az állam a beérkező forrásokat egy szuverén vagyonalap létrehozására fordítaná, ami a tervek szerint elég jövedelmet biztosítana ahhoz, hogy 2030-ra rendben legyen az állam finanszírozása. A várakozások szerint valamikor ekkortájt kezd majd csökkenni az olaj iránti kereslet, ahogy az alternatív energiahordozók és az elektromos autók egyre inkább előretörnek - ami a Közel-Kelet gazdaságait komoly kihívások elé állítja majd.

Hogy jött ki egyáltalán a 2000 milliárd dollár?

Az eredeti, 2000 milliárd dolláros becslés egyébként Mohamed bin Szalman helyettes koronahercegtől származik (ő egyébként még sok fejfájást okozhat >>). Két tényező okoz kétséget ezzel kapcsolatban szakértők szerint. Az egyik az, hogy meglehetősen egyszerű számításokon alapulhat: Szaúd-Arábai 261 milliárd hordós tartalékát megszorozták 8 dollárral, ami a jellemző értékelési ára a kőolajtartalékok hordójának. Ezt a számítási módot más nagy olajcégek ismert értéke sem támasztja alá. A másik gond a szaúdi 2 ezer milliárdos értékeléssel az, hogy a központosított adó- és osztalékpolitika megnehezíti a tisztánlátást. Az Aramco mint állami cég bevételei után jelentős díjakat és adókat fizet be a költségvetésbe - ez viszont nem teszi túl vonzóvá az üzleti modellt a külföldi befektetők számára.

Ki akar az állam tulajdonostársa lenni?

A befektetők ráadásul hajlamosak némi diszkontot megkövetelni az állami vállalatok árazásánál - túl sok esetben lengi például őket körül korrupció, ami a brazil Pteroleo Brasileiro árfolyamát például tavaly 16 éves mélypontra küldte. Az orosz Rosznyeft pedig az Oroszországot érő szankciók miatt szenvedi meg azt, hogy az állam a tulajdonosa.

Mi van még az olajon kívül?

Szaúd-Arábia a következő hetekben 30-50 milliárd dolláros megújuló energiaforrás-fejlesztési programot indít útjára, és egyre nagyobb szerepet szánnak az atomenergiának is - ami olajat megtermelnek, igyekeznek inkább eladni, nem pedig felhasználni >>

Túl erős a függőség? Bajban a világ egyik leggazdagabb országa

Bár még tart az óriási gazdagságot hozó szaúdi olaj, azt azért lehet sejteni, hogy ez sem marad így örökkön-örökké. Rájöttek erre az arab ország vezetői is, és elkezdtek dolgozni azon, hogy mi lesz az olaj után, csakhogy ez a folyamat enyhén szólva is nyögvenyelősen megy. Sőt most úgy tűnik, hogy az olajfüggőség csökkentésére létrehozott nagy terv teljesen visszafelé fog elsülni.
Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Egymás torkának ugrottak a gáz miatt – mit lép Izrael?

Egymás torkának ugrottak a gáz miatt – mit lép Izrael?

Tovább eszkalálódik a görög-török viszony a ciprusi gázmezők kitermelése miatt. Izrael kulcspozícióba navigálta magát és az euró-atlanti pozíció ellenére hajlik a kooperációra Ankarával. A török-görög fél közötti konfliktus élesbe fordulása valós lehetőség, a kétoldalú viszony már így is pattanásig feszült.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • július 17
    Ipari termelés, GDP és kiskereskedelmi forgalom
    Netflix (2017 Q2)
    július 18
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 15 mrdFt
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    Fogyasztói árindex
    ZEW index
    július 19
    Wizz Air (2018 Q1)
    Morgan Stanley (2017 Q2)
    július 20
    KSH: Keresetek (január–május)
    NGM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének június végi helyzetéről
    Import és export
    EKB kamatdöntése
    Tartós és friss munkanélküli-segély kérelmek
    Fogyasztói bizalom
    július 21
    General Electric (2017 Q2)

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint jó dolog, hogy Magyarország rendezi a vizes vb-t?