Hirdetés
Hirdetés

Létrejött a tűzszünet Szíriában, sőt az Oroszország kovácsolta béke is küszöbön áll

2016. december 30., 06:05

Az orosz elnök bejelentette, hogy Szíriában mától létrejött a tűzszünet a kormány és a mérsékeltnek tartott ellenzék között. Egyúttal a békés rendezés is körvonalazódik: Aszad hatalmát megnyirbálnák, és egy pár év múlva távoznia kéne. Mindezt Irán, Törökország és Oroszország szervezi, és a békét ők is tartanák fenn.

Nem véletlen, hogy a korábbi orosz-amerikai tűzszünetből nem lett semmi: Aszad nagyon akarta egész Aleppó városát. Lehetőséget kapott rá az orosz és iráni támogatóktól: második világháborús stílusú, mindent tűzzel elárasztó, a polgári lakosságot nem kímélő módszerrel szerezték vissza a várost. Végül az utolsó falatnyi részből a lakosság és a felkelők békésen eltávozhattak a város melletti, felkelők által uralt területre.

Elég volt a harcból

Úgy tűnik, Oroszországnak ennyi elég volt a harcból, mivel ahogy meglett Aleppó, rögtön tárgyalni kezdett Törökországgal és Iránnal a tűzszünetről és a lehetséges békéről. A különféle csoportok ugyan elég furán helyezkednek el, az általuk uralt területek nem egybefüggőek, például maga Aleppó és a központi kormány által uralt nyugati, tengerparti területek közé egy nagy, a felkelők által uralt rész ékelődik. Ezt a területet viszont főként szunnita arabok lakják, így vélhetően a legfőbb támogató, Oroszország is jobbnak találja, ha a síita területek mellett csak Damaszkuszt és Aleppót uralja közvetlenül az elnök.

Hirdetés

Aszad takarója eddig ér

Első lépésként most létrehozták a tűzszünetet, amely nem vonatkozik az Iszlám Államra és a Nuszra Front utódszervezeteire, ők terroristáknak minősülnek. A felkelők néhány vezetője megerősítette a Reutersnek a tűzszünet tényét, de azt nem tudták megmondani, hogy pontosan kik vesznek részt benne, és kik nem. A felek azután egyeztek bele a tűzszüneti megállapodásba, hogy Oroszország, Törökország és Irán kidolgozták a főbb elveket, melyekhez ragaszkodnak majd a békeszerződésnél, és ezeket a felek elfogadhatónak tartották.

Aszad szempontjából döntő momentum lehetett az orosz nyomás, annál is inkább, mivel a megállapodás szerint Oroszország csökkenteni fogja Szíriában állomásozó erejét. Putyin nem szeretne elhúzódó háborúban részt venni, vélhetően elég volt neki, hogy megerősítette annyira Aszadot, hogy status quo alakulhasson ki a felek között, ami lehetővé tesz egy hosszabb távú egyensúlyt. Putyin szerint az elért megállapodás még törékeny, figyelni kell rá, hogy működjön, de az említett országok védelmi-, és külügyminiszterei igyekeztek minél több szempontot figyelembe venni a kidolgozásánál.

Majd talán Trump

Amerika teljesen kimaradt a folyamatból, és a béketárgyalások következő fordulóján sem fog részt venni, melyet a kazah fővárosban, Asztanában tartanak. Az orosz külügyminiszter szerint azonban Amerika csatlakozhat a békefolyamathoz, de már csak Donald Trump elnöksége alatt. A többi résztvevőnek egy komoly ellentétet kellett áthidalnia: Törökország eddig hallani sem akart Aszad hatalmon maradásáról, miközben Oroszország Aszad erőit támogatta, de végül sikerült kompromisszumot találni.

A tervek

Az elképzelések szerint Szíriában megmaradna a mostani helyzet szerinti feloszlás, de a különböző területek között lenne egy laza szövetség. Ezt a szövetségi államot az alaviták vezetnék, de Aszad csak a következő elnökválasztásig maradna hatalmon, amikor egy sokkal kevésbé megosztó alavitát találnának helyette (kérdés, hogy vajon miért kell a kisebbségi alavitáknak uralni a szövetségi államot, de lehet, hogy egyelőre Aszad és Irán másként nem menne bele az egyezségbe).

Gyanítható, hogy ez a szövetségi állam szinte csak papíron létezne, a nemzetközi jog kedvéért, és valójában a különböző zónák önálló életüket élnék, egy-egy külföldi hatalom támogatásával, ugyanakkor Aszad arcvesztés nélkül vonulhatna vissza. A tervek szerint később az Öböl-menti arab országok és az Egyesült Államok támogatását is megszereznék a béketervekhez, az Európai Unió pedig az ujjáépítésben venne részt.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Mit csinálnak a tankok, amiket még Obama küldött az oroszok ellen?

Mit csinálnak a tankok, amiket még Obama küldött az oroszok ellen?

Ünnepélyes fogadtatásban részesült Lengyelországban az a mintegy 3500 amerikai katona, akik az Atlantic Resolve program keretében hadgyakorlatra érkeztek, de azután szétosztják majd őket különböző Kelet-Európai országok között. Az oroszok persze tiltakoznak, pedig az utóbbi években ők is csapatokat vontak össze és hadgyakorlatokat tartottak.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • január 16
    KSH: Építőipar - 2016. november
    KSH: Kereskedelmi szálláshelyek forgalma - 2016. november;
    MNB: Havi fizetési mérleg - 2016. november
    január 17
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 30 mrdFt
    ZEW index - január
    ZEW index - január
    Morgan Stanley - 2016 Q4
    január 18
    Bézs könyv
    Fogyasztói árindex (év/év, végleges) - december
    Fogyasztói árindex (végleges) - december
    Maginfláció (év/év) - december
    Fogyasztói árindex (év/év) - december
    Goldman Sachs - 2016 Q4
    Netflix - 2016 Q4
    január 19
    Európai Központi Bank kamatdöntő ülése
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    Philadelphiai Fed index - december
    IBM - 2016 Q4
    American Express - 2016 Q4
    január 20
    KSH: KSH: Keresetek - 2016. január–november
    GDP (év/év) - 2016 Q4
    GDP /negyedév/negyedév) - 2016 Q4
    General Electric - 2016 Q4

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Újabb élelmiszerek áfája csökkent - Ön már érzi a pénztárcáján?