Egy hatvanéves japán nyugdíjas, Shimoharagucsi Keiko bosszankodva látta, hogy a jen gyengülése miatt Európában 33 dollárnak megfelelő összeget - 11 880 forintot - kellene fizetnie egy adag spagettiért vagy nudliért. Ezért feladta idei utazási tervét – kezdte az utca emberének sztorijával a japán deviza gyengélkedését elemző cikkét a Financial Times.
Fotó: Pixabay
A férfi a „régen minden jobb volt” felfogás jegyében megjegyezte, hogy el sem tudja képzelni, látunk-e még olyan erős jent valaha, amilyennel korábban fizettek. Az utca emberének vélekedését látszik igazolni, hogy úgy tűnik, lepattant a devizapiacokról az a nem hivatalos nyílt piaci jegybanki beavatkozás, amellyel a Bank of Japan (BoJ) igyekezett megtámasztani a japán deviza értékét.
A piaci szakértők feltételezése szerint szerint két fordulóban összesen kilencezer milliárd jent vásárolt a szabadpiacon a BoJ 59 milliárd dollár eladásával. Ezzel testvérek között is a 2022-es magyar éves GDP nagyjából egyharmadát költötték el – nem sok eredménnyel. A közgazdászok szerint a beavatkozás nagysága és sürgőssége rámutat az elöregedő, zsugorodó társadalom gondjaira. A gazdaság éppen hogy csak ki tudott keveredni az évtizedeken át tartó deflációból.
Az olcsó jen ugyan ad némi lendületet az inflációnak, a bérek és a vállalati profitok emelkedésének, amivel kimozdíthatná a gazdaságot a stagnálásból, ám az elértéktelenedés tempója és végeláthatatlansága beindította a fogyasztóknál a vészcsengőket. Visszavették kiadásaikat, amivel újra behúzzák a gazdaság fékjét. Így a BoJ nem tud elmozdulni a negatív kamatoktól.
Jó és rossz
A háztartások egy része csak a nagyobb utazásokról mond le, mint az említett 60 éves nyugdíjas, mások a belső kirándulásokat is visszafogják vagy feladják hobbijaikat, és sokan ritkábban járnak vendéglőbe. A vállalatok sem boldogok. A gyenge jen korábban jövedelmezőbbé tette az exportjukat, ám manapság megdrágítja a termelésükhöz használt importált nyersanyagokat és energiát. Így amit nyernek a vámon, azt elvesztik a réven.
A BoJ dilemmájának része, hogy a gyenge jen egyszerre rossz és jó. A jó oldala az, hogy felpörgette a beutazó turizmust, ugyanis a külföldieknek a korábbinál olcsóbb lehetőségeket kínáló úti céllá vált Japán. Ugyanez a helyzet a külföldi befektetésekkel. Tajvani és amerikai technológiai vállalatok élnek a lehetőséggel. A nagy külföldi értékesítésből származó bevétellel rendelkező vállalatok, például a Nintendo videójáték-gyártó cég, a Toyota vagy a Tokyo Electron elektronikai gyártó szintén jól jön ki a jen gyengeségéből.
Ennek köszönhetően emelkedett a tokiói tőzsde Nikkei-225 indexe 1989-ben elért rekordértéke fölé. Ugyanakkor az export növelésének határt szab, hogy az elmúlt másfél évtizedben – jórészt éppen a korábbi erős jen miatt – a japán vállalatok gyártásuk jelentős részét külföldre telepítették. A szakértők egy része a reálbérek emelkedésében bízik, mások szkeptikusak. Már csak azért is, mert hiába ellensúlyozná az inflációt a fizetések növekedése, a szigetország fogyasztásának 39 százalékát nyugdíjasok adják. Az ő jövedelmük nem követi az infláció megugrását. Ez útját állja a belső fogyasztás felpörgésének.
Minimum 60 napos tűzszünet kell a választásokhoz. 
