A szakértők többsége szerint a főbb uniós intézmények vezetői a sorozatos válságok ellenére mindannyian ki fogják tölteni a mandátumukat - derült ki a brüsszeli VoteWatch Europe kutatóintézet friss felméréséből. A megkérdezett több mint száz uniós szakember nagy része úgy gondolja, hogy sem Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság, sem Martin Schulz, az Európai Parlament, sem pedig Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke nem fog idő előtt lemondani a tisztségéről.
Juncker majdnem ment, Schulz helyzete a legkevésbé biztos, de senki sem bukik meg
A VoteWatch Europe szerint elképzelhető, hogy az állítólag egészségügyi problémákkal küszködő Juncker korábban nyugdíjba vonult volna, ha júniusban a bennmaradás támogatói kerülnek többségbe az Egyesült Királyság uniós tagságáról kiírt népszavazáson. A britek kilépése azonban szükségessé teszi az erős és stabil vezetést az EU-ban.
Bár a tagállami fővárosokban jelentősen csökkent Jean-Claude Juncker népszerűsége, az Európai Parlament képviselőinek többsége támogatásáról biztosította a volt luxemburgi kormányfőt, a szakértők csaknem 65 százaléka pedig arra számít, hogy a bizottság elnöke ki fogja tölteni a 2019-ig tartó mandátumát.
A válaszadók 79 százaléka szerint Donald Tuskot az első két és fél éves mandátumának lejárta után, jövőre újra fogják választani, de ehhez előbb ki kell egyeznie a jelenlegi lengyel kormánnyal. Martin Schulz 2017-es újraválasztását kevesebben (58 százalék) tartják valószínűnek, a harmadik elnöki ciklusához ugyanis megegyezésre kellene jutnia az Európai Néppárttal is.
Ki fog legközelebb a kilépésről szavazni?
Sokan attól tartanak, hogy a britek távozása dominóhatást indíthat el Európa-szerte, a szakértők mintegy fele szerint azonban a közeljövőben nem várható újabb hasonló referendum az unióban. A válaszadók 11 százaléka azt mondta, hogy a legnagyobb esélye egy hollandiai uniós népszavazásnak van. Áprilisban egyébként már volt egy igen nagy jelentőségű népszavazás Hollandiában: fölényesen nyert az EU-ukrán társulási szerződést ellenzők tábora. Persze a referendum nem Ukrajnáról szólt, hanem az EU-val szembeni bizalmatlanságról.
A hollandok után egy esetleges második nagy-britanniai referendumnak adnak még némi esélyt Európában. Ez elől azonban egyelőre elzárkózni látszik a londoni kormány a VoteWatch Europe szerint. Magyarország nincs az első négyben - egyébként is nemrég volt nálunk egyhangú döntés arról, hogy se most, se máskor nem lehet erről a kérdésről népszavazást tartani.
A franciák és a németek megerősödnek - a lengyelek is a vesztesek között
A megfigyelők többsége szerint az Egyesült Királyság kilépésének Hollandia lesz a legnagyobb vesztese az Európai Tanácsban, a megkérdezettek egy jelentős része szerint azonban Dánia, Svédország és Lengyelország befolyása is számottevően mérséklődni fog a britek távozása után. A tanácsot a válaszadók 75 százaléka szerint Franciaország fogja vezetni a Brexit után, több mint 50 százalék pedig biztos benne, hogy Németország is tovább növeli a befolyását.
Mi lesz könnyebb a britek nélkül, és mi nehezebb?
A felmérés érdekes része az is, amelyik a különböző európai ügyekről szól - vajon mik lesznek azok a témák, amelyekben könnyebb lesz konszenzusra jutni a britek nélkül, és melyekben lesz nehezebb a dolog?
A makroökonómiai egyeztetések a tagállamok között lényegesen egyszerűbbek lesznek a megkérdezettek szerint - számos ilyen ügyben épp a britek voltak a legnagyobb kerékkötők, sok felelősségük van abban, hogy nem egységesebb a szövetség, többnyire a szuverén állami megoldások felé húztak (nem véletlen, hogy épp a kilépésüket készítik elő). Az egységes uniós titkosszolgálatot is sokkal könnyebb lesz tető alá hozni, ahogy az energiauniót is.
A britek nélkül sokkal nehezebb lesz viszont keresztülvinni a transzatlanti kereskedelmi partnerséget, a TTIP-t; távolabb kerültünk a török uniós tagságtól és az oroszokkal szemben érvényben lévő szankciók további meghosszabbításától is a felmérés szerint.
A tagországok tavaly a korábbi évhez képest hét százalékkal több védelmi státuszt biztosítottak. 
