Hirdetés
Hirdetés

Nem most kezdődött: 37 éves az iráni-szaúdi csörte

Fellegi Tamás, 2016. január 06., 06:08

Azt gondolnánk, hogy most az év első napjaiban valami drámai újdonság történt, miközben egy régi, bár értelmetlen konfliktus lángolt csak fel a kelleténél jobban. Volt már Teheránban a szaúdi nagykövetségre való betörés 1988-ban is, a világ azonban nem dőlt össze.

Békések voltak, de ez már rég volt

A két ország nem mindig volt ilyen békétlen. Az 1979-es iráni forradalom előtt mindketten Amerika hűséges csatlósai voltak a Szovjetunió elleni hidegháborúban. Szaúd-Arábia aztán az olajgazdagság hatására erősen kezdte hirdetni a szunnita iszlám egy rigorózusabb ágát, a szalafizmust, miközben az addig békés és nyugat-orientált (bár távolról sem demokratikus) Irán az 1979-es forradalom után lett szélsőséges síita vallási állam.

Ez aztán be is gyújtotta a két ország közti konfliktust, amit az is segített, hogy Szaúd-Arábia stabil amerikai szövetséges maradt, Irán viszont legádázabb ellenségének kiáltotta ki az Egyesült Államokat, és a változatosság kedvéért a teheráni amerikai nagykövetséget is elfoglalták brutális módon, mindjárt a forradalom után.

Hirdetés

Szaddam táncoltatta őket

1980-ban jött a következő bonyodalom: Szaddam Husszein, az izgága iraki diktátor megtámadta Iránt. A háború 8 évig tartott, és Irán közben teljesen érthetően megpróbálta felhasználni az elnyomott síita iraki lakosságot, mint ötödik hadoszlopot. Erre aztán idegesek lettek a szaúdiak, attól tartottak, hogy ennek mintájára Irán máshol is aktívan támogatni kezdi a síitákat. A félelem nem is volt alaptan.

1990-ben rövid időre félretették az ellenségeskedést, amikor Szaddam Husszein lerohanta Kuvaitot. Tele volt a hócipőjük Szaddammal, aki kiszámíthatatlan volt, és nem lehet tudni, merre támad tovább, ha olyan a kedve. Aztán jött az idősebb Bush elnök, Szaddamot kiűzte Kuvaitból, de meghagyta iraki hatalmát. Így ki is alakult valamiféle erőegyensúly, melyben egyik fél sem mert nagyon ugrálni.

Dőltek a diktátorok

2003-ban azonban az ifjú Bush befejezte apja félkész művét, és kiakolbólintotta Szaddamot a hatalomból. Az egyensúly felborult, Irán immáron szabadon támogatta az iraki síitákat, a szaúdiak ettől ismét hideglelést kaptak.

2011-ben aztán jött az arab tavasz, és szerte az arab világban gócpontokat hozott létre, demokrácia helyett. A síiták és szunniták, ahol egy országba voltak zárva, egymás ellen fordultak, Irán és Szaúd-Arábia pedig beállt a saját csoportja mögé. A fő konfliktus Irakban és Szíriában zajlik, és Irán forradalmi gárdistái be is álltak Aszad erői mellé harcolni. A válságba beavatkozó Moszkva próbált tárgyalni mindkét hatalommal a megoldásról, de ez most megnehezül. Január végén tárgyalóasztalhoz ültek volna az érintett felek, erre így most nem sok esély van.

Friss tényezők

A szaúdi álláspont keményedésében más tényezők is közrejátszottak. Egyrészt a tavaly trónra került új király sokkal vehemensebbnek tűnik a kérdésben, ennek egyik jele, hogy fegyveresen beavatkozott Jemenben, ahol a helyi síita közösség lázadt fel jogaiért. A másik tényező az, hogy Irán az elmúlt években a víz alá volt nyomva az atomfegyverkezés miatti szankciók által, így kisebb volt a mozgástere. Most viszont felszabadul, megerősödhet, exportálhatja az olajat.

Ennek ára a mélyben van, ami viszont mindkettejüknek fájdalmas, így még idegesebbek a felek, mint máskor, könnyebben öntenek olajat a tűzre. Ha már a hasonlatoknál maradunk: reméljük, végül ez is csak egy vihar lesz egy pohár vízben.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Valami bűzlik az orosz-iráni politikai kapcsolatokban

Valami bűzlik az orosz-iráni politikai kapcsolatokban

Nagy nyugati megdöbbenést váltott ki a hír augusztus 16-án, hogy az orosz bombázók először használtak iráni repülőteret a Szíriában végrehajtott csapásokhoz. Iránban belpolitikai és történelmi okai is vannak, hogy egy hét alatt szétesett a megállapodás Moszkvával. De mit mutat az incidens a térség jövőjére nézve?

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • augusztus 22
    NGM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének július végi helyzetéről
    Fogyasztói bizalmi index - augusztus
    Chicagói Fed index - július
    augusztus 23
    MNB: Monetáris Tanács kamatdöntő ülése
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 20 mrdFt
    Feldolgozóipari BMI (előzetes) - augusztus
    Szolgáltatóipari BMI (előzetes) - augusztus
    Feldolgozóipari BMI (előzetes) - augusztus
    Szolgáltatóipari BMI (előzetes) - augusztus
    Fogyasztói bizalom (előzetes) - augusztus
    Feldolgozóipari BMI - augusztus
    Richmondi Fed feldolgozóipari index - augusztus
    Feldolgozóipari BMI - augusztus

    augusztus 24
    ÁKK: 2024/B államkötvény csereaukcó, 2018/B - 20 mrdFt
    GDP (év/év, munkanaphatással igazított) - 2016 Q2
    Jelzáloghitel igénylések - augusztus
    Hewlett-Packard - 2016 Q3
    augusztus 25
    KSH: Kiskereskedelem (második becslés) - június
    IFO üzleti hangulatindex - augusztus
    GDP (év/év, igazított) - 2016 Q2
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek - augusztus
    Bloomberg fogyasztói elégedettség - augusztus
    BMI - augusztus
    Szolgáltatóipari BMI - augusztus
    augusztus 26
    GDP (év/év, előzetes) - 2016 Q2
    GDP (negyedév/negyedév, évesített, előzetes) - 2016 Q2
    GDP (év/év, igazított) - 2016 Q2
    Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi index (végleges) - augusztus
    Fogyasztói árindex (év/év) - július
    Maginfláció (év/év) - július

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint ki vegye meg a Tesco magyarországi érdekeltségét?