Vihar lett a kínai kémügyből Németországban

A német igazságszolgáltatás szerdán két előzetes vizsgálatot indított Maximilian Krah európai parlamenti képviselő, a populista, Nyugat-ellenes Alternatíva Németországért (AfD) párt csúcsjelöltje ellen, mert állítólag Oroszországból és Kínából fizettek neki parlamenti munkájáért. Az eljárás tovább növeli a nyomást Krahra, hogy az AfD csúcsjelöltjeként lépjen vissza a júniusi uniós választásokon. A hét elején a német rendőrség letartóztatta Krah egyik parlamenti asszisztensét, Jian Guot, mert azt állítják, hogy Kínának kémkedett.

Az elhárítás figyelmeztet

Az elhárításért felelős Német Szövetségi Ügyészség sajtóirodájában ezekben a napokban nagy a nyüzsgés: "Letartóztatás titkosszolgálati ügynöki tevékenység gyanúja miatt" - olvasható egy április 23-i sajtóközlemény címében. Egy előző napi sajtóközleménynek pontosan ugyanez volt a főcíme. Mind a négy gyanúsított - három férfi és egy nő - állítólag Kínának kémkedett.

Az elhárítás 2023-as jelentése szerint: "Kína globális ambíciói egyre nagyobb hatalom megszerzésére törekednek, és várhatóan tovább fokozza kémtevékenységét, valamint igyekszik befolyásolni az állami szereplőket" - olvasható a jelentésben. Kína nem siet, Thomas Haldenwang az intézmény vezetője a DW-nek elmondta: "2049-re a világ első számú politikai, katonai és gazdasági hatalmává akarnak válni. És folyamatosan ezt a célt követik - legális eszközökkel, de illegális eszközökkel is" - mondta. A német egyetemeken tanuló kínai akadémikusok és diákok "kötelesek információkat átadni az államnak" - figyelmeztet Haldenwang.

A populista jobboldali AfD-t, amelyet a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal mint szélsőséges párt gyanúja miatt országszerte megfigyelés alatt tart, többször vádolták már azzal is, hogy szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal.

A titkosszolgálat főnöke szerint azonban Oroszország indítékai mások, mint Kínáé. "Az Oroszország által óriási erőkifejtéssel folytatott forró háború miatt hanyagság lenne nem feltételezni, hogy hírszerző szolgálatai képesek és hajlandóak komplex műveleteket végrehajtani Európában" - mutatott rá Haldenwang.

Az AfD útja

Az AfD külpolitikai álláspontjai három fogalomban foglalhatók össze: Amerika-ellenesség, Oroszországhoz való közelség, és a Kína iránti megértés. Friedrich Merz CDU-pártelnök az AfD társelnökét, Tino Chrupallát a Bundestagban Putyin "hasznos idiótájának" nevezte. Az AfD európai parlamenti választásokon induló jelöltjei bizony most "Putyin és Hszi hasznos idiótáinak" bizonyulnak.

"Az AfD soraiban lévő kémek készséges cinkosai az autokratáknak a német és az európai demokrácia aláásására tett kísérletében" - véli Albrecht von Lucke politológus. Ő adja ki a Blätter für deutsche und internationale Politik című havi folyóiratot.

Bismarck szövetségének újjáélesztése

Az AfD alapvető külpolitikai irányultságai a vezetőik nyilatkozataiból és az AfD-frakció külpolitikai munkacsoportjának belső dokumentumaiból világossá válnak. Ezeket a Correctiv 2022 kutatóhálózat elemezte.

Alexander Gauland volt pártelnök a bismarcki szövetségek felelevenítésére és az Oroszországgal való jó kapcsolatokra való törekvésre szólított fel Moszkva hegemón politikája ellenére. Megértését fejezte ki Vlagyimir Putyin "orosz földet gyűjtő" tevékenysége iránt.

Chrupalla a Krím elcsatolása ellenére Moszkvába látogat

Tino Chrupalla 2020-ban Moszkvába utazott, ahol fogadta Lavrov külügyminiszter. Szembeszállt azzal a kormányzati vonallal, hogy a német politikusoknak a Krím annektálása után tartózkodniuk kellene az ilyen "normális" kapcsolatoktól. Az AfD képviselői figyelmen kívül hagyják, hogy Putyin önkényuralmi rendszere Nyugaton másként gondolkodókat gyilkoltat, többek között Berlinben a Tiergarten-gyilkosságban.

Többnyire nem hajlandóak Putyin Ukrajna elleni háborúját a nemzetközi jogot sértő agressziós háborúnak minősíteni, és nem akarják Putyint háborús bűnösnek tekinteni. Az AfD "békepártként" mutatja be magát, amely párbeszédre törekszik Moszkvával – ez ugye a hazai kormánypárt vonalvezetésére hajaz kísértetiesen.

Björn Höcke, az AfD thüringiai csúcsjelöltje szerint Oroszország Ukrajnában védekezik az USA hatalmi törekvéseivel szemben. Szerinte Putyin elnök csupán "hosszú habozás után keményen és következetesen reagált egy idegen hatalom offenzívájára". 

Höcke: az USA-nak nincs helye Európában

A német egység napján 2022-ben Gerában tartott beszédében Höcke "idegen hatalomnak" nevezte az USA-t Európában. Az ukrajnai háborúban magát és Németországot a "Kelet", azaz Oroszország oldalára állítaná.

Kínával kapcsolatban az AfD szintén az USA-t okolja a Tajvan körüli feszültségekért - és nem Peking fenyegetéseit, hogy a demokratikus szigetet erőszakkal integrálja a Népköztársaságba. Az AfD munkaanyagában "reális, békés és független német Kína-politikát" követel.

Németországnak önállóan kell döntenie a Pekinghez fűződő viszonyáról. És "aktívan érvényesítse érdekeit a NATO-tól és az EU-tól függetlenül".

Az emberi jogok Kínában nem az AfD ügye

Az AfD egyenrangú partnerként tekint Kínára és az USA-ra Németország számára. "Egyensúlyt akar teremteni az USA-val és Kínával való kapcsolatok között". A Kínában elkövetett emberi jogi jogsértések kritikája csak kellemetlenség, és az AfD részéről nem hallatszik.

Az AfD diktatúrák iránti vonzalmába Irán is beletartozik. Bundestag-képviselője, Roger Beckamp baráti politikát hirdet a teheráni mullah-rezsim felé. Nem véletlen tehát, hogy Joana Cotar Bundestag-képviselő két éve kilépett az AfD-ből, mert szerinte az "behízelegte magát az oroszországi, kínai és most már az iráni diktatórikus és embertelen rezsimeknek".

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)