Hirdetés
Hirdetés

Növekedés helyett 0,8 százalékos recessziót jósol a jegybank (frissítve)

2012. június 26., 15:37

Simor András a kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a jegybank az idei és a jövő évi inflációs, valamint növekedési várakozásait is módosította. A korábbi 0,1 százalékos növekedés helyett jelenleg az MNB 0,8 százalékos recessziót vár az idei évre, 2013-ban pedig enyhe, 0,8 százalékos GDP-növekedéssel számolnak.

Hirdetés

A MNB monetáris tanácsa kamatdöntő ülésen nem változtatott az irányadó rátán. Két fajta javaslat volt a tanács előtt, a tartás mellett volt, aki 25 bázispontos vágást tartott volna indokoltnak. A tanács végül túlnyomó többséggel a tartás mellett foglalt állást, az irányadó forintkamat így 7 százalék maradt.

Növekedés helyett recesszió lesz idén

Simor András a kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón elmondta az alapkamat mellett az inflációs előrejelzését is megtárgyalta a tanács. Simor András az Inflációs előrejelzés fő számait ismertetve elmondta, hogy a jegybank az idei évre 5,3 százalékos átlagos inflációval számol, amely 0,3 százalékos csökkenést jelent korábbi prognózisukhoz képest. A jegybank 2013-ban 3,5 százalékos inflációval számol, amely fél százalékos növekedést jelent a márciusi előrejelzéshez képest.

A jegybank az idei és a jövő évre vonatkozó GDP várakozásait is módosította. Idén az MNB 0,8 százalékos recessziót, míg jövőre 0,8 százalékos növekedést vár. A jegybank márciusi előrejelzésében még 0,1 százalékos növekedést szerepelt.

2013 végén a cél közelében lehet az infláció

simor_A
Simor András elmondta, hogy reálgazdasági oldalról továbbra sem érezhető inflációs nyomás, ugyanakkor ezt a hatást ellensúlyozza az év elején életbe lépő és áfa és jövedéki adó emelések, valamint a Széll Kálmán Terv bejelentett intézkedései. A jegybank elnöke elmondta, hogy ezek az intézkedések idén és jövőre is a cél felett tartják majd az inflációt. Hozzátette, hogy a Széll Kálmán Terv intézkedései között vannak, melyek forgalmi jellegűek, míg mások a termelést adóztatják, így lassabban fejtik ki hatásukat, de tartósan növelik az inflációt.

Az MNB elnöke szerint az intézkedések hatásainak a kifutása, a szűkülő belső kereslet és a laza munkaerőpiac miatt az infláció 2013 végére a cél közelébe süllyedhet. A reálgazdasági kilátásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a kibocsátás idén és jövőre is elmarad a potenciális szinttől. A munkanélküliségi ráta a jegybank előrejelzése szerint 2012-2013-ban is 10 százalék fölött marad.

Az export nem tudja ellensúlyozni a belső kereslet visszaesését

Simor András elmondta, hogy a belföldi keresletet szűkíti a lakosság csökkenő reáljövedelme, a bankrendszer mérlegalkalmazkodásának következtében beálló szigorodó hitelfelvételi lehetőség, valamint a fiskális kiigazítás. A jegybank elnöke szerint így összességében a lakossági fogyasztás bővülésével sem idén, sem pedig jövőre nem lehet számítani. Gazdasági növekedést egyedül a nettó export okozhat, amely 2012-be is pozitív lesz, de nem olyan mértékben, hogy ellensúlyozni tudja a belső felhasználás visszaesését.

A jegybank elnöke kiemelte, hogy a beruházások, már az amortizáció szintjét sem érik el, a megszűnő vállalkozások száma és a tartós munkanélküliség pedig arra utal, hogy a magyar gazdaság termelési potenciálja is erőteljesen gyengülhetett.

Simor András a pénzügyi piacokkal kapcsolatban elmondta, hogy a külső és belső adósságállományunk továbbra is sérülékennyé teszi az országot. Hozzátette, hogy az ország relatív kockázati megítélése az utóbbi időben javult, mivel a piac úgy véli, hogy egyre közelebb kerülünk az IMF-megállapodáshoz, ugyanakkor a kockázatkerülés a piacokon tovább erősödött, így e két hatás eredőjeként összességében a kockázati megítélésünk nem változott. Mindezek mellett a kockázati felárak mellett rendkívül drága a gazdaság finanszírozása, melyben változást egyedül a gyors megállapodás hozhat.

A jegybanktörvény már nem akadálya a tárgyalások megkezdésének

A jegybanktörvénnyel kapcsolatban Simor András elmondta: örömmel tölt el, hogy elhárultak a nézeteltérések a jegybanktörvénnyel kapcsolatban, így a törvény már nem lesz akadálya a tárgyalások megkezdésének.

A jegybank elnökének véleménye szerint kamatcsökkentés akkor kerülhet szóba, ha az ország kockázati megítélése tartósan érdemben javulni fog, valamint az inflációs folyamatok is javulást mutatnak majd.

A tartalékok felélésével tartható lesz a jövő évi hiánycél

Simor András a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban elmondta, hogy MNB a következő hetekben fogja publikálni a részletes elemzését. Véleménye szerint a jövő évi hiánycél a tartalékok teljes felélése mellett valósulhat meg. Hozzátette, hogy a makrogazdasági pálya tekintetében a jegybank és a kormány előrejelzése között jelentős különbség van. A jegybank szerint az optimista előrejelzést a kormány a tartalékok teljes felélésével tudja kompenzálni.

Kérdésre válaszolva Simor András a tranzakciós illetékkel kapcsolatban azt tartaná célszerűnek, ha úgy kerülne bevezetésre, hogy minél kevesebb torzulást okozzon. Hozzátette: akkor tud az adó torzulást okozni, ha olyan mértékű terhelést kap a gazdaság, amelynek hatására megéri a gazdaság szereplőinek pénzforgalmi, üzleti szokásaikon változtatni, annak érdekében, hogy a tranzakciós adót elkerüljék.

Simor András véleménye szerint egy olyan adó, amelynek viszonylag alacsony a szintje és van egy maximuma vélhetően kisebb torzulást okoz, mint amelynek nincs maximuma. A jegybank elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, hogy még nincs döntés a tranzakciós adóról, így lehetséges olyan módosításokat eszközölni, amely kevesebb kárt okoz majd.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!
Hirdetés

Címlapon

Súlyos százezrek - ennyibe kerül a tanévkezdés egy egyetemistának

2014. szeptember 19., 20:35
Súlyos százezrek - ennyibe kerül a tanévkezdés egy egyetemistának

Egy-egy félévben átlagosan 320 ezer forint kiadása van az egyetemistáknak. Főként az elsőévesek számíthatnak magas számlákra, ám sok múlik a választott szakon is. Szeptemberben sok diák és szülő olyan kiadásokkal is szembesül, mint az albérlet után fizetendő kéthavi kaució, vagy egy laptop vásárlása.

Utánajártunk

Mi történt az elmúlt órákban?

Hirdetés

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Hirdetés

Facebook

Szavazás

Ön szerint hogyan végződnek a devizahiteles perek, hány pénzintézet lesz, amelyik bizonyítani tudja, hogy tisztességesen járt el?

A hitelintézetek a bírósághoz fordultak a devizahiteleseket segítő törvény miatt. A bíróságnak arról kell döntenie, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosításai.