Nincs még beiktatva Donald Trump, de már meglehetősen aktívan politizál. Már kampánya idején lehetett tudni, és megválasztása óta is nyilvánvalóvá tette, hogy baráti kapcsolatokat akar Oroszországgal, miután az ellenségeskedést indokolatlannak, hidegháborús beidegződésnek tartja. Az ellenzéki demokraták nem értenek egyet vele, ez még csak nem lenne gond, de saját pártjának héjái is tovább ellenségeskednének Oroszországgal, és őket valahogy le kell szerelnie, esetleg megkerülni.
Az előd hibája
Nos, erre a leendő elnök azt a megoldást találta, hogy az előző kormányzat külpolitikáját hibásnak minősítette, ezzel egyúttal magukat a szankciókat is elhibázottnak tartva. Innentől fogva már önmagában adott az ok, hogy megszüntesse őket. Egyébként a The Timesnak adott interjújában a 2003-as iraki beavatkozást is elhibázottnak minősítette, így nem csak az Obama-kormányzatnak jutott a bírálatból, hanem a republikánus ifjabb Bush is kapott belőle.
Hogy a szankciók feloldásának azért ellenoldala is legyen orosz részről, Trump azt nyilatkozta, hogy ha Moszkvával kölcsönös nukleáris fegyverzetcsökkentési egyezményt tud kötni, akkor javasolni fogja a szankciók beszüntetését. Oroszország és Amerika messze a világ legnagyobb atomhatalmai: az Egyesült Államoknak 1367 nukleáris robbanófeje van, Oroszországnak 1796. Az utolsó szerződést 2010-ben kötötték, ekkor limitálták a hosszú hatótávolságú stratégiai nukleáris fegyverek telepítését.
Merkel, Putyin, NATO
Az interjúban megkérdezték Trumpot, hogy Angela Merkelben vagy Vlagyimir Putyinban bízik jobban, mire azt válaszolta, hogy egyelőre mindkettőnek bizalmat szavaz, de fogalma sincs, meddig tart ez. A bírálatból egyébként Oroszországnak is jutott, legalábbis a szíriai beavatkozás erejéig. Különösen a véres aleppói csatát találta túl kegyetlennek a leendő elnök.
Ami a NATO-val kapcsolatos korábbi kijelentését illet, miszerint a szervezet elavult, úgy magyarázta, hogy a NATO nem készült fel a terrorizmus elleni harcra, ennyiben van elmaradva. Megerősítette viszont azt a véleményét, hogy a tagállamok nem fizetnek megfelelően az amerikai védelemért. Összesen öt ország fizet arányosan, amit meglehetősen kevésnek talál. Mindazonáltal közölte, hogy igen fontos neki a NATO, nem a szervezet létét kérdőjelezi meg, csak változtatásokat szeretne.
Családi bizalmas
Trump elmondta még, hogy vejét fogja megbízni egy közel-keleti békemegállapodás összehozatalával, legalábbis Izrael és a palesztinok tekintetében (a szíriai és iraki helyzetről nem volt szó). Sürgette Nagy-Britanniát, hogy vétózza meg ENSZ Biztonsági Tanács minden olyan határozatát, amely elítéli Izraelt. Végül bírálta, ahogy Obama a nagyhatalmak és Irán közötti megállapodást kezeli, amely Irán atomprogramját fogta vissza.
Péntek reggel a közrádió mikrofonja elé ült a kormányfő. 
