A Magyar Nemzeti Banki legfrissebb elemzése szerint a végtörlesztésből eredő banki veszteség a korábban becsült 200 milliárd helyett eléri a 281 milliárd forintot. Az előrejelzés szerint a megállapodás a fogyasztás növekedésének irányába hathat, a vállalati hitelaktivitás növekedhet és a gazdaság kockázati megítélése is javulhat, a beruházások élénkülése azonban nem várható.
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb elemzésében a kormány és a Bankszövetség között létrejött megállapodás makrogazdasági hatásait vizsgálta. Az elemzés szerint a megállapodás létrejötte mindenképpen pozitívan érinti a magyar gazdaság növekedési kilátásait a következő években.
A jegybank számításai szerint a végtörlesztésből eredő banki veszteség a korábban becsült 200 milliárd helyett eléri a 281 milliárd forintot, a 84 milliárd forintos veszteség bankadóból való leírása miatt a pénzintézetek vesztesége így 197 milliárdra mérséklődik.
A megállapodás 120 milliárdnyi könnyítést jelent a háztartásoknak
Az elemzés szerint a teljesítő devizahitel adósok az árfolyamrögzítés kapcsán – 100 százalékos részvételi arányt feltételezve –2012-től mintegy 81 milliárd forintnyi (majd a futamidő csökkenésével folyamatosan csökkenő mértékű) transzfert kapnak az államtól és a bankoktól. További évi mintegy 42-58 milliárd forintnyi összeg kifizetését pedig 2016 utánra halaszthatják. Ez tehát összességében mintegy 120 milliárd forintnyi cash-flow könnyítést jelent a háztartásoknak.
A bankok esetében két egyszeri pozitív jövedelemhatás azonosítható, elsősorban a végtörlesztés veszteségei 30 százalékának levonása a 2011-es bankadóból (kb. 84 milliárd Ft), másodsorban a nemteljesítő adósok tartozás-elengedése 30 százalékának levonása a 2012-es bankadóból (kb. 28 milliárd Ft).
Így a végtörlesztési veszteségnek fennmaradó - 2011-es bankadóból visszaigényelt 30 százalékkal csökkentett – várhatóan mintegy 200 milliárd forintos összegének sorsa függőben van. Így ez a tehertétel a bírósági döntések kimenetelének függvényében akár át is kerülhet a bankrendszertől az államhoz, ami jelentősen módosíthatja az egész tehermegosztást.
Végtörlesztés és árfolyamrögzítés együtt 325 milliárd veszteséget jelent
A bankok számára a végtörlesztésen túl az árfolyamrögzítés jelent még veszteséget, melynek mértéke az első évben mintegy 41 milliárd forint, amely 2016-ig nagyjából 33 milliárd forintra csökken (a futamidők és emiatt a törlesztőrészletek kamatrészének csökkenése miatt). Természetesen alacsonyabb árfolyamszinteken, illetve ha a programban való részvétel nem lesz 100 százalékos, akkor ez a teher is kisebb lehet.
A költségvetés számára veszteséget jelent a bankoknak juttatandó engedmények a bankadóból 2011-ben és 2012-ben (84, illetve 28 milliárd forint), illetve függő kiadásként még ott marad a végtörlesztésből származó veszteségeknek a jelen megállapodásban nem rendezett, maradék és várhatóan mintegy 200 milliárd forintos kártérítési igénye. Továbbá az az államot 2016-ig az árfolyamrögzítési programból ugyanolyan éves kiadások terhelik, mint a bankszektort.
A költségvetést 324 milliárd forint terheli 2016-ig
Mindemellett a költségvetés 2012-ben évi mintegy 10-11 milliárd forintnyi kiadásra számíthat a nemteljesítő adósoknak nyújtott kamattámogatásból. A Nemzeti Eszközkezelő költségvonzatai egyelőre igen bizonytalanok, a jegybank becslése szerint az ingatlanok megszerzésének költsége 2014-ig összességében nagyjából 90-100 milliárd forint finanszírozási igényt ró az államra.
A hitelezés ösztönzésére nyújtott adókedvezmények (a bankadó alapjának csökkenthetősége) hatása az elemzés szerint egyelőre nem látszik szignifikánsnak. Az ebből származó állami bevételkiesés számításaink legfeljebb 1-2 milliárd forint lehet. Végezetül a költségvetés esetében a magasabb fogyasztási pálya következtében nagyobb indirekt-adó bevételek is keletkezhetnek. Ennek nagyságrendje becsléseink szerint 20 milliárd forint lehet.
A bankoknak a megállapodásban rögzített egyszeri (2011-es és 2012-es) bevételeik pozitívan hatnak a tőkehelyzetre, noha ezek a tételek még így is csak egy töredékét tudják kompenzálni a végtörlesztés miatti veszteségeknek. A jegybank elemzése szerint a portfólióminőségre gyakorolt kedvező középtávú hatás, illetve a részleges veszteségkompenzáció csökkentheti a banki tőkekorlátokat és ezáltal javíthatja a bankok hitelezési képességét.
A KKV és jelzáloghitelek állománybővülésének a bankadóból való levonhatósága pedig további – bár a feltételek miatt csak igen alacsony mértékű – ösztönzést adhat a hitelezés számára. Várakozásaink szerint azonban mindez csak enyhe mértékben módosítja a hitelezési pályát, mivel ezek a hatások a hitelezés visszaesését okozó többi tényező mellett inkább eltörpülnek.
Három csatornán hathat a megállapodás a gazdaságra
A jegybank szakértői úgy vélik, hogy a megállapodás döntően három csatornán keresztül hathat a hazai gazdaságra következő években. A még teljesítő adósok esetében a törlesztés után rendelkezésre álló jövedelmet pozitívan befolyásolja, amely hozzájárulhat a fogyasztás emelkedéséhez. A banki hitelképesség javulása enyhén növelheti – elsősorban a vállalati – hitelaktivitást. Végezetül a megállapodás létrejötte kedvezően érintheti a gazdaság kockázati megítélését is.
Az előrejelzés szerint a teljesítő adósok törlesztőterheinek csökkenéséből adódó hatás lehet a legerősebb. A vállalati hitel aktivitás enyhe javulása döntően a forgóeszköz-hitelezést érintheti, ami a vállalatok folyó működését segítheti. A gyenge konjunkturális feltételek mellett a beruházási aktivitás élénkülésére – önmagában a megállapodás miatt – nem számítunk. A gazdaság általános kockázati megítélésén keresztül jelentkező hatás hosszabb távon érvényesülhet, amit számos további megállapodás (pl. IMF-EU tárgyalások, konzultáció a bankokkal) kimenete is befolyásolhat.
A még teljesítő deviza jelzáloghitelesek esetében az árfolyam különbözet kamatrészét az állam és a bankok megtérítik, így a háztartások számára adósságot csak a tőkerész halmozódása jelent. Az MNB becslései során arra számít, hogy a törlesztőteher csökkenéséből eredő nyereség 75 százalékát fordíthatják a háztartások fogyasztási kiadásaik növelésére.
Kapcsolódó cikkek
-
Makro
2012 az MNB szerint: csökkenő reálbérek, növekvő infláció, esetleges recesszió
2011. december 22., 12:32
A jegybank a jövőre 0,1 százalékos gazdasági növekedést és 5 százalék feletti inflációt valószínűsít. A monetáris tanács véleménye szerint abban az esetben, ha a külső gazdasági környezet nem javul komoly recesszió elé nézhet a magyar gazdaság, sőt mi több a jegybank jövőre minden bérkategória esetén a nettó reálbérek csökkenését prognosztizálta.
-
Makro
Egyre nagyobb a nyomás a kormányon az MNB miatt
2011. december 22., 12:54
Magyarország sok gondot okozhat magának azzal, ha ma változatlan formában elfogadja a parlament a jegybanktörvényt, a befektetők, London és a hitelminősítők is nagy nyomást gyakorolnak most a kormányra. A JP Morgan szerint már csak "kétharmad" az esélye annak, hogy megegyezzünk az IMF-fel és az EU-val. a
-
Bank
Simor nem engedi, hogy a kormány hozzányúljon az MNB tartalékaihoz
2011. december 20., 15:55
Simor András szerint addig nehezen lehet a jegybank és a gazdasági kormányzat közti együttműködésről beszélni, amíg bármilyen szinten is téma az MNB függetlensége. Az MNB első embere szerint az országgal kapcsolatos kockázatok erősödését csak egy IMF/EU-megállapodás csillapíthatná le. A gazdaság jövőre stagnál, 5% lehet az infláció - a kamatemelés háttere.
Címlapon
A hazai korrupció miatt mennek nemzetközi terepre a vállalataink
Az adóelkerülés nálunk nemzeti sport, ami lehetetlenné teszi a versenyben való helytállást annak, aki tisztességesen játszik. A hazai korrupció teszi vonzóvá a vállalkozások számára, hogy a nemzetközi porondra menjenek – mondták sikeres magyar vállalkozók a New York Times-nak. Három magyar internetes vállalkozás világszerte összesen 110 millió felhasználót tudott szerezni – „nem az állam csecsén lógva”.
- A Lázár-testvérek alól 2 milliárdért államosították a Restit
- Francia-német törésvonal az EU-ban: Magyarország hova áll?
- Elszállt a Budapest Airport aranyat tojó tyúkja
- 27 ezer embert rúg ki a HP
- Jobban fial a magyar csőd, az IMF-megállapodás hiányának árát fizetjük
- Rekord: Minden második fiatal magyar felnőtt külföldre szeretne menni
- Új láthatósági mellényt kapnak a NAV dolgozói
- Matolcsy taktikai atomfegyverrel írja tovább az unortodox tankönyvet
- Így tudhatjuk meg, hogy milyen tyúk tojásait esszük
Még több Bank
Utánajártunk...
- 1 EUR = 303,2 HUF - itt lenne az ideje, hogy a görögök elgondolkodjanak
- Ötszörösére nőtt a kivándorlás - egy mohácsnyi magyar költözött Németországba
- Hegedüs Éva: az IMF-megállapodás lejjebb viheti a hitelkamatokat is
- A pánik rossz tanácsadó - így spekulálnak forintra a hazai kisbefektetők
- A kormányátalakítás nyertese: most jöhet el Varga Mihály ideje
- Plafon nélkül: ellentétes hatást válthat ki a spekulánsok megsarcolása
- Egyre drágább a magyar föld: hányat lép a ló?
- Amikor mi épp megszorítunk, Európa végre engedne a szorításon
- Aki nem kér, az ne is adjon mentőcsomagot a bankoknak
- Hat módszerrel a forint mellett, hat módszerrel a forint ellen spekulálhatsz
- Gyorsul a magyar emigráció? - 57 százalékkal több munkavállaló Ausztriában
- Jól jártak a magyar gazdagok: tovább nőtt a szakadék
- Már Brüsszel is unta ezt a huzavonát
- Sarkadi-Szabó Kornél a válságról: rendszerhiba vagy emberi gyarlóság?
- Új telekomadó? Így úszhatod meg teljesen a telefonszámla-fizetést
- Magyaroknak nem szabad a jegyzésben Facebook-részvényt vásárolni?
- Kórtermekben nyerészkednek milliós kártérítést ígérve
- A magyarok imádják a részvénykibocsátásokat - így lehet Facebook-ot jegyezni
- Meddig húzza ki Magyarország 8-9 százalékos állampapírhozammal?
- A végtörlesztés után jobban spórolnak az emberek? – euróban talán
- Kiért izguljunk jobban? Az olaszok vagy a spanyolok lesznek előbb "görögök"?
- Ennyibe kerülne neked az IMF-megállapodás elmaradása
- Újra mozgolódik a pénz a piacokon - nekünk is juthat belőle? (Interjú)
- Végre olcsóbb lett az élelmiszer: alacsonyabb árakat tojt a húsvéti nyúl
- Pleschinger: Vért és verejtéket izzadunk, hogy megállapodjunk az IMF-fel
- Az állam és a külföldiek nyertek, a lakosság pedig bukott a részvényeken
- Itt vannak a végleges adatok: a tagok negyede otthagyta a pénztárát
- Pénztártagok nyugdíja: most akkor 75 vagy 100%? Vagy 76%?
- Ennyit veszítesz, ha meguntad a régi kötvényeidet
- Lottót, sorsjegyet vettél? - a pénzed több mint fele már köddé is vált
- Amiről a hazai statisztika nem akar tudni: kitántorgott félmillió emberünk
- Felemás munkanélküliség: ez történik, ha emelkedik a minimálbér
- Az állami nyugdíjrendszer is tele van kockázatokkal
- Van élet az IMF nélkül is, csak nagyon fájdalmas - figyeljük a kötvénypiacot!
- A nagy tömegek nem nyertek az egykulcsos, arányos adóval
- 14+3 féle forintlekötés legalább nyolc százalékos kamattal
- Újra itt van, újra itt van - a hazai betétek elinflálásának időszaka
- Hogyan lesz nekünk nyugdíjunk? Sötétben tapogatózunk csupán
- A piacon sokszor hajlandó elhinni valamit az ember, csak legyen mögötte stop-loss - interjú
- Zuhanó kőként esik a Fotex – így járt, aki hosszú távon megtartotta
- Mary néni nem érti, miért nem fizetik vissza soha az ő kötvényét
- Mit érdemel az, aki nem tudja fizetni a devizahitelét?
- Már három évre is van 9,5 százalékos kezdőkamat az államnál
- Bezárták a Worldspreads brókercéget, magyarok is érintettek
- Drámai helyzet: minden ötödik fiatal európai munkanélküli
- Ennyi eurót és dollárt tett félre a lakosság februárban
- Ennyi osztalékot fizethet a Mol, az OTP és ennyi lehet a hozamuk
- 5000 forintos tagdíjat és adományt is vár az OTP magánpénztára
- Nyugdíjreform: nem kapkod a szaktárca, egyre nő a bizonytalanság
- A Templeton kiszórta magyar részvényeinek mintegy harmadát
- A háziasszonyok és az OTP-részvény: így tőzsdéznek a magyar nők
- A Te megtakarított pénzedre van vajon biztosítás?
- Lasszóval kell fogni a BUX-indexbe való részvényeket
- Új frontot nyitott az FHB évi 10,5 százalékos kamattal
- Brüsszeltől vagy a görög csődtől kell-e jobban félnünk?
- Változott a terv: itt vannak az új állami kamattámogatású hitelek!
- Fordulópont a nyugdíjrendszerben: elég lesz, amit az állam ad?
- Lőttek a 0 forintos számlacsomagoknak?
- Az IMF elárulta, mi az egyik feltétele
- Ha nem írjuk meg, az AXA magánpénztára nem is tudja meg, hogy feljelentették?
- Másfél-kétmillió ember is rosszabbul fog élni a következő években? (videó)
- A Déliből Gödöllőre átszállás nélkül: magasvasútban gondolkozik a BKK
- Így kell valahogy 4-es metrót építeni
- Demján szerint nem kell nekünk euró - hozzá kell nyúlni az IMF-pénzhez
- Ötszörösére nőtt a kivándorlás - egy mohácsnyi magyar költözött Németországba
- A Lázár-testvérek alól 2 milliárdért államosították a Restit
Állásajánlatok
- MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐ - Acélforma Acélfeldolgozó és Kereskedelmi ZRt.
- KONTROLLER - IBIDEN Hungary Kft.
- Business to Business Analyst - VOCH Vodafone Operációs Központ Magyarország Zrt.
- Kontroller - ThyssenKrupp Presta Hungary Kft.
- Banki tanácsadó és Üzleti igazgatói - ING Biztosító (Rózsadomb)
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
- Exkluzív: állami vállalatokat csábítana a tőzsdére az új vezérigazgató (interjú)
- Ügyvédeket kapott csaláson a NAV
- Gyengélkedik az euró: eljött a dollár ideje?
- Földre szállt pénzek: meg kell dolgozni a magas hozamért (videó)
- Már kétszer annyian nézik az ingyen tévét
- Így kell valahogy 4-es metrót építeni
- Újabb botrány a Facebook-részvények körül
- Elszálltak az élelmiszerárak: csak a törökök járnak előttünk
- 1 EUR = 303,2 HUF - itt lenne az ideje, hogy a görögök elgondolkodjanak
- Demján szerint nem kell nekünk euró - hozzá kell nyúlni az IMF-pénzhez
vajon akkor miért nem tudok végtörleszteni kedvezményesen?Ersténél vagyok három és fél éve a havi 192.000 Ft helyett 360.000 Ft-ot fizetek és mivel volt már kétszer is csúszásom amikor csak 250.000Ft-ot tudtam befizetni és pár hónap alatt azért útól értem magam.Természetesen rossz adós lettem és Bar-os is.Igaz az óta már igen csak pluszba van a számlám nehogy még egyszer is ez előforduljon.Tehát a problémám ami az hogy nem engednek helyben végtörleszteni kedvezményesen 180-al úgy hogy 8milliót befizetek a maradék 10milliót pedig forintban átváltva fizetném tovább.(eredeti hitelem 18millió volt három és fél éve és ma is annyi).Tehát átmentem másik bankokhoz másik tehermentes épületünkre jelzáloghitelt felvenni ami üzlet és lakóház is.természetesen NEM választ kaptam, mivel üzlet is akkor kizáró ok illetve hiába a férjem venné fel a hitelt aki keresete 600 ezer netto mivel a felesége vagyok és voltam másfél évvel ezelőtt a Bar-on ezért Ő sem kap hitelt.Tehát miért is sajnáljam a Bankrendszert?
6 évvel ezelőtt, 9345 svájci frankot adott a bank, ma még tartozunk 14856 CHF-al, szerintem ne sírjon egyik bank sem.