Nem „gyengeelméjűek" az elemzők – tudhattuk meg a Klasszis Klubban

Az elmúlt tíz évben a részvényárfolyamok tartós trend szerint nőttek, és így elég egyszerűnek tűnt a befektetés, de vajon még mindig így van-e? - hangzott el a kérdés a Klasszis Klub minapi panelbeszélgetésén.

A részvényárak csak nőnek, és nőnek?

Szabó Balázs, a Hold Alapkezelő vezérigazgatója elmondta, hogy ezt a kérdést ők összetettebnek látják, de az elmúlt 10 év azt mutatja, hogy lehet, nem kellett volna összetettebbnek látniuk. Szerinte azonban a jövőben nem valószínű, hogy ez így folytatódik, és jobb lesz, ha mégis komplexebben, kockázatokat kezelve gondolkodunk erről a kérdésről. A szakértők látták a kockázatokat, de egy olyan helyzet alakult ki, hogy a recesszióra és tőzsdeösszeomlásra figyelmeztető jóslataik eddig sosem váltak valóra. Úgy tűnik, mintha nagyon sokszor hibáznának és papagájként ismételgetnék, hogy most már mindjárt itt a baj - ami azonban nem jött el. Persze voltak bajok - mint például a nagy esés 2020-ban -, de akkor azt nem az elemzők találták el, mert a hatás nagyon a gazdaságon kívülről jött. Ami nem volt látható: jött a világjárvány. A háború is valami hasonló volt, bár ez inkább Európára fókuszált, Amerikára kevésbé. És hogyha még volt is esés a részvénypiacokon, vagy egy kis recessziós helyzet, akkor gyorsan visszajöttünk onnan, mintha csak rövid kisiklás lett volna. Gyors volt a helyreállás.

Csak szerintem az a helyzet, hogy azért nem hülye minden elemző, meg minden szakértő, hanem az van, hogy mindig történt valami viszonylag extrém dolog, ami megmentette a helyzetet - érvelt Szabó Balázs.

Extremitás

És akkor elgondolkodhatunk azon, hogy ez most mindig így lesz? Akkor most már valami új világ van, vagy csak pont láttunk egy ötelemes mintát, vagyis már ötször volt egy kis baj, és akkor mindig meg lehetett menteni - folytatta a szakember.

A 2010-es években az volt a nagy extremitás, hogy sokáig nullán voltak a kamatok, meg mindenki kvantitatív lazítást hajtott végre. Utána pedig jött a Covid, amikor beszállt a költségvetés a gazdaságélénkítésbe, és igazából a költségvetési kiadások lettek azóta nagyon extrémek. Ezzel pedig a korábbiakhoz képest az változott meg, hogy most a likviditásbőség okozta az inflációt. Vége lett az extrém likviditás időszakának, ugyanis, ha szegény emberek kapják meg a pluszpénzt, akkor lesz infláció. Ha pedig a gazdag embernek, mint korábban, akkor meg nem annyira. És ezt most jól megtanulhattuk itt a 2020-as évek elején, mert Amerikában a Covid-csekkek (amikor mindenki alanyi jogon kapott pénzt - a szerk.) okozták a fogyasztás növekedést és ezáltal inflációt.

Magyar példát is mondhatnánk. 2022 első felében bizony eléggé támogató volt a hazai költségvetési politika, és akkor egy ideig jól is ment, aztán később persze jöttek a problémák. Most az a legfontosabb kérdés, hogy a költségvetések meddig tehetik meg azt, hogy nagyon költekeznek. Például az USA-ban 7 százalék körüli költségvetési hiány van és Magyarországon is magas deficitekről beszélhetünk. Ha a befektetők úgy látják, hogy ez csak egy ilyen átmeneti dolog, és azt vetítik ki a jövőre, hogy a költségvetések majd stabilak lesznek, akkor ez még így eltarthat pár évig. Azonban, ha a piac valahogy megálljt parancsol ennek a rengeteg stimulusnak, akkor nem biztos, hogy olyan jó lesz a helyzet.

Ami valódi extremitás

És amikor arról beszélünk, hogy a részvénypiacok mindig csak fölfele mentek az elmúlt években, akkor nem szabad megfeledkeznünk egy nagyon fontos dologról. Az USA részvénypiacain durva strukturális változás történt: néhány cég ki tudott alakítani egy sajátos monopolszerepet. Úgy tűnik most, hogy szinte minden technológiai változás, ami pozitívan hathat, az valahogy majd rajtuk keresztül fog megvalósulni a jövőben. Azonban nemcsak a várakozás tükröződik az áraikban, hanem ténylegesen a profitjaik is nőttek. Tehát az USA-ban az S&P 500 árfolyama - ha most évtizedes távon nézzük, és nem az elmúlt öt hónap szárnyalásra gondolunk -, akkor elsősorban azért megy föl, mert a profitok nagyon megugrottak. Végig tudjuk nézni azt az 5-10-20, meg nyilván végeredményben az 500 vállalatot, hogy valóban nagyon felment a profitjuk. Most ebben is, és ott meg lehet találni az extremitást.

Megint megkérdezhetjük, hogy most ez tényleg örökké fog tartani, vagy egyébként lesz majd valami „mean reversion”, azaz lesz az átlaghoz való visszahúzás, vagy most egy ilyen exponenciális világba kerültünk? Aki az amerikai részvénypiacon kereskedik, annak azt kéne valahogy eltalálnia, hogy most egy ilyen évekig folytatódó exponenciális folyamatot fogunk-e látni, vagy valójában most csak valami kiugrásban vagyunk benne - folytatta a szakember. Ez egy nagyon nehéz kérdés, úgyhogy a Hold Alapkezelő is inkább Európára fókuszál. Itt szerintünk könnyebb azokat a kérdéseket megválaszolni, amik itt vannak, mint hogy az amerikai 5-10 top technológiai cégnek a jövőbeli profitját megbecsüljük. Az is fontos, hogy nem egy buborékban vagyunk. Tehát az S&P 500 nem egy buborék miatt emelkedett ennyit, vagy nem valami „hülye" hype miatt, hanem tényleg azért, mert egyszerűen a profitok nagyot tudtak javulni. És akkor feltehetjük a kérdést, hogy ezek a profitok tényleg tovább tudnak-e nőni, esetleg eshetnek-e? Most ilyet egyébként senki nem gondol, de mi lenne, ha ennek a top 5-10 big tech cégnek visszaessen a profitja a két-három évvel ezelőtti szinre? Ebben az esetben tényleg nagyot tudna esni az S&P 500. Azaz nem kell olyan nagyon drasztikus dolog ahhoz sem, hogy essenek a részvényárak.

Ami annak, tűnik, de nem az

Zöld dologba fektetni – például egy nap-, vagy szélerőműveket üzemeltető vállalatba –, az egy sokkal hagyományosabban elemezhető dolog, mivel se a bevétel, se a profit oldalán nem látni exponenciális dolgokat. Az, hogy a világban majd sokan fognak még nap- meg szélenergiába fektetni, egyáltalán nem jelenti azt, hogyha építettünk egy szélerőművet és azt üzemeltjük, akkor annak a többi hasonló befektetéstől jó lenne. Tehát itt a kisbefektetők körében az okoz zavart, hogy összekeverik a jövő ágazatait a magas profitot termelőkkel. Azt hiszik, hogy ez a jövő, ez így szexi, és majd sok pénz jön bele, és ettől felmegy majd a befektetésem értéke, de hát pont nem.

Pont az fog történni, hogy ebben óriási verseny van. Egyébként itt már megégette magát a kisbefektetői réteg, mert pár éve is nyomták a piacon globálisan és Magyarországon is ezeket a zöld ETF-eket, meg a zöld cégeket. Ezek egy része csak azért volt jó befektetés, mert alacsony volt a kamat. Egyébként a szabályozott piacon a napelemüzemeltető legyártja évről-évre ugyanazt a cashflow-t úgy, mint egy kötvény a rendszeres kamatot. Tehát, amikor alacsony a hozamkörnyezet, akkor felmegy a kötvény árfolyama, és ugyanúgy felment a zöld befektetéseknek is a kurzusa.

Azonban most megtörtént ennek a fordítottja. Az elmúlt két évben elképesztőt esett ez a piac, mert felmentek a kamatok, és megjelentek a reálhozamok, tehát e befektetések ára - a kötvényekkel együtt - leesett. Ezért Szabó Balázs a zöld befektetéseket pont ugyanolyannak látja, mint az összes többit. Tehát van olyan ár, ami mellett jó, és van olyan ár, ami mellett majd rossz befektetések lesznek. Például van a dán szélerőműveket üzemeltető cég, ami a legnagyobb a világon, az Orsted nevű. Két éve a Hold Alapkezelőnél úgy gondolták, hogy elképesztően drága, és nem vásárolt belőte az ügyfelek portfóliójába, most pedig az a vélemény, hogy jó befektetés, azért megvesszük - tette hozzá a szakember.

Tehát ilyen értelemben itt nincsen semmi látnivaló - állította a zöld befektetésekről Szabó Balázs.

„Ha most azt nézzük, hogy a kisbefektetőknek egyébként van-e igénye a zöld befektetésekre, akkor erre én Magyarországon, a Hold Alapkezelő ügyfeleit ismerve azt mondhatom, hogy ez az igény nem kiemelkedő, hogy finoman fogalmazzak. Tehát nem ez az elsődleges dimenzió, amit keresnek az ügyfelek. Nálunk a hozamról van sokkal több beszélgetés, és még csak nagyon kis hányadban van szó arról, hogy valakit érdekelne, hogy zöld-e a portfolió. Nyilván van egy generációs különbség is: tehát a fiatalabbak inkább felteszik ezt a kérdést, az idősebbeket kevésbé érdekli. Egyébként minden statisztika szerint ez nyugaton sokkal fontosabb” - mutatott rá a Hold Alapkezelő vezérigazgatója.

Beszámolók a korábbi Klasszis Klub rendezvényeinkről: