Egy fecske nem csinál nyarat, ám a jelek szerint egyetlen biztosító átértékelt üzletpolitikája képes alapjaiban megváltoztatni a biztosítói piac helyzetét. A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) múlt hét végén közölt adataiból úgy fest, hogy az Allianz Hungária egyetlen lépése elég volt ahhoz, hogy alaposan átrajzolódjon a statisztika. A piacvezető biztosító az idei év elején nem nyomta meg az életági bevételeket egy komoly egyszeri díjas (kvázi betéti) kampánnyal: a tavalyi 17,144 milliárd forint után idén mindössze 4,666 milliárd forintnyi egyszeri díjas életbiztosítást kötöttek az Allianznál. A kieső közel 12,5 milliárd forint hiányzik igazán minden számból, még az egyszeri díjas biztosítások díjbevételét hagyományosan tizedértéken számoló korrigált életbiztosítási díjbevételből is, amely a 2013. I. negyedévi 71,4 milliárd forintról 70,4 milliárd forintra csökkent.
Egyelőre még lejtmenet
Persze, azért a kép ennél árnyaltabb. Ha teljes biztosítói díjbevételt nézzük, a közel másfél százalékos visszaesést mutató, 241,5 milliárdos díjbevételt semmilyen alapon nem lehet örömtelinek nevezni, hiszen a piacon így lényegében tovább tart a 2011 óta tartó folyamatos zsugorodás. A tavalyi évben ugyan 5,5 százalékos bővülést jelzett teljes díjbevételben a piac, de nem szabad elfelejteni, hogy a Mabisz statisztikái bruttó díjban mérik a bevételt, így pedig a nem életágat sújtó biztosítási adó alaposan torzította a képet – a 377,5 milliárdos üzletági bevétel mindössze 2,3 százalékos bővülést jelentett 2012-höz képest, márpedig a 11,5 milliárd forintos növekmény többszöröse volt az adó.
A vagyonbiztosításoknál eljött a trendforduló?
Ugyanakkor épp a fenti érvelés alapján remélhetnek mégis egy kicsit a piacon: a nem életági díjbevétel ugyanis az első három hónapban 3,92 százalékkal, 123,2 milliárd forintra emelkedett, ami annak fényében lehet érdekes, hogy a biztosítási adó már a tavalyi év első három hónapjának eredményét is sújtotta. (Más kérdés persze, hogy a bázisnál már minden biztosító jól kalkulált-e – erre az elkövetkező negyedévek nem életági adatai adnak majd választ.) Mindenesetre két év után ismét 50 százalék fölé került a nem életági díjbevétel a teljes díjbevételben, március végén a piacról befolyó pénzek 51,03 százalékát termelte ki ez az ágazat. További bizakodásra adhat okot, hogy a nem életági díjbevétel egyre egészségesebb, hiszen az egy évvel ezelőtti 28,02 százalékról 27,51 százalékra csúszott vissza a nem életági díjbevételen belül a kgfb-biztosítások részaránya (a csúcs 2005. év végén volt, amikor a teljes vagyonbiztosítási díjbevétel 31,91 százalékát adta a kötelező). Ráadásul a kgfb-biztosítások úgy veszítettek részarányukból, hogy a kgfb díjbevétel 2008 (!) óta először emelkedett – 2 százalékkal 33,9 milliárd forintra. Nagy kérdés, hogy az elkövetkező hónapokban milyen pályát fut be a kgfb-üzletág, hiszen ma még nem tudható, hogy az egyre olcsóbb biztosításoknak köszönhetően mennyire növekedett az éves díjfizetésű szerződések száma, amelyek a későbbi negyedévekben hiányozni fognak a befolyt díjas statisztikákból. (A még mindig magas év végi váltó, illetve a hagyományosan naptári évenként megújuló céges biztosítások kapcsán a kgfb-díjbevétel több, mint 40 százaléka az első három hónapban folyik be a cégekhez.)
Tényleg a Posta szakított?
Ami pedig az életbiztosításokat illeti. A már említett Allianz lépés ellenére sem kell sajnálni az egyszeri díjas életbiztosítások piacát, hiszen az 53,16 milliárdos bevételnél 2010. IV. negyedéve óta egyedül a tavalyi év I. negyedévében sikerült több bevételt realizálnia piacnak. Sokan elhamarkodottan a Magyar Posta Életbiztosítónak tudják be a növekedést, ám látni kell, hogy az egyszeri díjas bevétel tekintetében a társaság csak 320 millió forinttal szárnyalta túl a tavalyi, szintén 20 milliárd forint feletti díjbevételét ezen a soron. Más kérdés, hogy a társaság 20,353 milliárdos egyszeri díjas bevételének köszönhetően a teljes díjbevételt tekintve 18,41 százalékos súlyával olyan mértékben megugrott a többiektől és lett piacvezető a teljes díjas piacon, hogy az mindenkinek feltűnik. (Tavaly az Allianz még megelőzte – köszönhetően a már említett rövid távú konstrukciójának.) Ha a korrigált díjbevételt nézzük, ott itt az ideje, hogy hosszú idő után újra dicséeretet kapjon az ING: az ezen a soron továbbra is a piac ötödét magáénak tudó társaság újra növekedni tudott – más kérdés, hogy a bevételi többlethez itt is kellett a közel harmadával ugró egyszeri díjas bevételek növekedése.
Amikor a stagnálás is öröm
A végére maradjon azért még egy kedvező jel: a folyamatos díjas biztosítások 65,1 milliárd forintos negyedéves bevétele immár „csak” 0,25 százalékos elmaradást mutat a bázisnegyedév adatához képest. Ilyen kedvező helyzetben a piac utoljára 2012 márciusában volt, ám miután az inflációs hatás az akkori időszakhoz képest ma lényegében nem nyomja a piacot, óvatosan lehet reménykedni, hogy véget érnek a szűk esztendők az életbiztosítási piacon és ha nem is nő majd az új kötvények száma, de legalább a visszavásárlások megállnak. (E tekintetben érdekes dimenzióba helyezi a múlt heti örömittes CIG-gyorsjelentést az, hogy a biztosító állománya folyamatosan zsugorodik.)
Ha pedig tényleg megáll a visszavásárlások aránya, s újra értékesíteni tudnak majd a biztosítók (pl. nyugdíjbiztosítást), akkor talán végre Magyarország is elindulhat abba a nyugati irányba, amikor a folyamatosan bővülő biztosítási penetráció mellett az életági súlya 60-70 százalék lesz a teljes biztosítási díjbevételen belül.
Az Európai Parlament csütörtökön, strasbourgi plenáris ülésén megszavazott állásfoglalásában elítélte Irán Izrael ellen április közepén elkövetett drón- és rakétatámadását, a helyzet enyhítésére szólított fel, és szankciókat sürgetett Teheránnal szemben. 
