Bár a Vidékfejlesztési Minisztérium augusztus közepén bejelentette, hogy a sertéstartók észrevételeit figyelembe véve nem kezdeményezi a fordított áfa bevezetését a sertéságazatban, most kiderült, hogy a kormányülésen tárgyaltak ennek lehetőségéről a szakértői hatástanulmányok vizsgálata után, és az élősertésre valamint a félsertésre vonatkozóan támogatták a fordított áfa kezdeményezését Európai Bizottság felé.
Sőt, a szaktárca azt is vállalta, hogy megoldást keres a fordított áfa bevezetése miatt a sertéstartóknál felmerülő átmeneti jellegű likviditási problémák kezelésére. Miután a gabona-, olajos- és fehérjenövény szektorban bevezetett fordított áfa a tapasztalatok alapján komoly tisztulást hozott a mezőgazdaságban, javítja a tisztességes vállalkozások helyzetét és növeli az adóbevételeket, ezért a kormány úgy véli, hogy a fordított áfa segíthet a sertéságazatot sújtó feketegazdaság visszaszorításában is. Mivel a fordított áfa bevezetéséhez az Európai Unió jóváhagyása szükséges, a kabinet ezt az adózási mechanizmust a jóváhagyás után kívánja bevezetni.
A lépés része annak a sertéságazatot érintő kormányzati döntéssorozatnak, amely hosszú távú stratégiai intézkedések elfogadásával és a takarmánypiaci helyzet miatt rövid távú intézkedéscsomag megvalósításával talpra akarja állítani a nehéz helyzetbe került szektort.
A Magyar Sertéstartók Szövetsége korábban tiltakozott az élő sertés kereskedelmében a fordított áfa bevezetése ellen. A szövetség szerint azoknak a sertéstartóknak, akik keverék takarmányt vásárolnak, a számlák után keletkező 27 százalékos forgalmi adót meg kell fizetniük az eladónak, ahogy a gyógyszer, az áram és egyéb számlák után. Ugyanakkor áfa-nélkül, nettó áron kellene értékesíteni a sertéseket, ezért forráshiányosakká és állandó áfa-visszaigénylőkké válnának. A sertéstartók felhívták a figyelmet arra is: ha az élő állatokat nettó áron kell számlázni a húsiparnak, az felerősítené a számla nélküli sertéseladást, amely együtt járna a termeléshez vásárolt alapanyagok feketekereskedelmével is.