Étteremben jártunk, számlatrükköt találtunk. Az online pénztárgépek kritikusai szerint a kereskedők, vendéglátósok majd egyszerűen nem ütik be a tételeket a gépbe, és akkor hiába online vagy nem online valami, egyre megy.
|
A megoldás: ültessünk egy revizort minden boltba? Nemrég két pékség pénztárgépeiből érkező adatfolyam lett gyanús az adóhatóságnak: hogy képet kapjanak a tényleges forgalomról, a revizorok kora reggeltől késő estig felügyelték, hogy a pékségek alkalmazottai minden tételt beüssenek a pénztárgépbe. Az üzletek online pénztárgépei aznap mintegy négyszeres forgalom-, valamint két és félszeres bevétel növekedést jelentettek a NAV rendszerének. További részletek >> |
Ebben lehet valami, amint a mellékelt, kissé viharvert bizonylat is mutatja. Egy négyfős, erősen turista kinézetű társaság evett-ivott egy Budapest melletti frekventált helyen. Itt a pincér adott is számlát, meg nem is, ugyanis hozott egyet az italokról, majd golyóstollal ráírta a szélére az ételeket, és kézzel összeadta a tételeket. Az ételek szinte biztosan nem kerültek bele a pénztárgépbe, mert ha készült volna róluk számla, nem kockáztatott volna azzal, hogy nem hozza ki. (Egyébként valószínűleg rutinosan kiszúrta azt is, hogy az adóhivatalnak túl sokba kerülne négy, idegen nyelven nagyon is folyékonyan beszélő alkalmazottat küldeni az ő ellenőrzésére.)
További érdekesség, hogy a 3520 forint náluk 12,57 euró, amit ha elosztunk, 280 forintos euróár jön ki, amikor 307-308 forint volt a középárfolyam azokban a napokban. De láttunk már ennél rosszabb átváltást is a turizmusban…
Ezzel nem akarjuk azt mondani, hogy nem volt pozitív hatása az online pénztárgépek bevezetésének, minden bizonnyal volt, de úgy tűnik, az sem csodaszer. Ahogy Rejtő Jenő szerint nem lehet minden pofon mellé forgalmi rendőrt állítani, úgy nem lehet minden számlaadás mellé sem adóellenőrt mellékelni (lásd keretes történetünket), így adócsalás volt, van és lesz. Kérdés, mennyi.
Képtelen magához térni a forint a sorozatos pofonokból. 
