Az egykulcsos, 16 százalékos arányos családi adózás 2011. január elsején lépett életbe. Azóta több mint egy év telt el, így már látni lehet az új adórendszer hatásait. A kormány célja az egykulcsos adóval az volt, hogy a magasabb jövedelműeknél fellépő többletjövedelem segítségével a kereslet bővítésén keresztül segítse a gazdasági növekedést. Emellett támogatni igyekeztek a gyermekkel rendelkező családokat. A kormány korábbi számításai szerint az új adórendszer 150 milliárd forintot hagyhat a háztartásoknál.
A hazai egykulcsos adórendszer egyik legnagyobb hibája, hogy elsősorban a felső jövedelemkategóriákba tartózóknak emelkedett meg a bevétele, míg az alacsony keresetűek vékonyabb borítékkal számolhattak az adójóváírás fokozatos kivezetése, a nyugdíjjárulék emelése miatt. A jövedelmek aránytalan emelkedésének következtében az egykulcsos adórendszer nem váltotta be a hozzá fűzött gazdaságélénkítő reményeket - erre a csökkenő fogyasztási hajlandóság alapján nem is lehetett számítani.
Hol a határ?
A jövedelem emelkedésének fogyasztásra gyakorolt hatását már Keynes is taglalta, elmélete szerint ha egy egységgel növeljük a munkavállaló jövedelmét, akkor kevesebb, mint 1 egységgel fogja növelni fogyasztását, hiszen a megemelkedett jövedelem egy részét megtakarításra fogja fordítani. Még inkább igaz ez a magasabb jövedelmű munkavállalók esetére, akiknek a jövedelemnövekedése még kevésbé indukálja a fogyasztásuk emelkedését, hiszen szükségleteik nem végtelenek – magyarán korábban is megvolt sokmindenük, amire vágytak vagy szükségük volt. A fogyasztás bővülését sokkal inkább eredményezhetné az alacsonyabb jövedelműek keresetének emelése, hiszen ők a jövedelmüknek nagyobb hányadát költik el, több a kielégítetlen szükségletük, így a plusz pénzből kevesebbet fordítanának a megtakarításokra.
A fogyasztás visszaesését a KSH legfrissebb háztartási adatai is mutatják. A háztartások összfogyasztása 2010-hez képest 1,2 százalékkal csökkent, a belső kereslet 0,5 százalékkal mérséklődött, a végső fogyasztás pedig 0,1 százalékkal esett vissza. 2011-ben jóval kevesebbet költöttek a háztartások vendéglátásra és szórakozásra, valamint az élelmiszerre fordított kiadások is mérséklődtek. Annak ellenére, hogy a fogyasztás nem emelkedett, gondolhatnánk azt is, hogy a háztartások a plusz jövedelmet megtakarították, amely a beruházások egyik legfőbb finanszírozási forrása, így a beruházások révén valósulhatott volna meg az áhított gazdasági növekedés.
2010 | 2011 | |
Élelmiszerek és alkoholmentes italok | 14 681 | 15 335 |
Szeszes italok, dohányáruk | 2071 | 2065 |
Ruházat és lábbeli | 2017 | 2018 |
Lakásfenntartás és háztartási energia | 16 129 | 17 081 |
Lakberendezés, háztartásvitel | 2259 | 2240 |
Egészségügy | 2764 | 2737 |
Közlekedés | 6250 | 6917 |
Hírközlés | 3750 | 4241 |
Kultúra, szórakozás | 4170 | 3933 |
Oktatás | 389 | 375 |
Vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás | 2630 | 2474 |
Egyéb termékek és szolgáltatások | 4786 | 4129 |
Összesen | 61 896 | 63 544 |
Forrás: KSH |
Magyarország esetében azonban ez a feltételezés sem helytálló. A KSH adatai szerint 2011-ben tovább folytatódott a beruházások csökkenő tendenciája, éves szinten a volumen 4,5 százalékkal csökkent. A háztartások beruházásait a munkavállalók pénzügyi helyzete, valamint a bankok visszafogott hitelezési aktivitása mérsékelte. A vállalkozások beruházási döntéseit is kedvezőtlenül érintette a finanszírozási költségek emelkedése, valamint a korlátozott növekedési kilátások. A háztartások esetében sem volt tapasztalható a megtakarítások emelkedése, a végtörlesztés ugyanis jelentős összegű spórolt pénzt égetett el, ahogy az egyébként jelentősen eladósodott lakosság törlesztési terhei is csak erősen korlátozott összegű megtakarítást tesznek lehetővé.
Az új adórendszer a magasabb jövedelmű munkavállalóknak kedvezett, így ha már a fogyasztásuk nem emelkedett, akkor a megtakarításaiknak növekedni kellett volna. Azonban közbeszólt a kormány végtörlesztési terve, melynek keretein belül a háztartások megszabadulhattak a devizahitelüktől. Aki csak tehette, élt is a lehetőséggel, ugyanakkor ez elsősorban a magasabb jövedelműekre volt jellemző, a háztartások felélték megtakarításaikat. Összességében a kormány végtörlesztési terve aknázta alá az egykulcsos szja-tól várt, a megtakarításokon, a beruházásokon keresztül érvényesülő növekedést.
Az egykulcsos szja és a családi adókedvezmények bevezetésével a kormány ugyanakkor jelentős bevételi forrásoktól esett el. Az államháztartás szja-ból származó bevétele 2011-ben 385,1 milliárd forinttal, 21,8 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A kiesett adóbevételt a kormánynak ugyanakkor valamiből pótolnia kellett, ahhoz, hogy ne emelkedjen meg a deficit, így kiadáscsökkentéshez és adóemelésekhez kellett folyamodnia. Jól látható, hogy a kormányzati beruházások nagysága is elmaradt a korábbi évektől, amely a kiadások csökkentésére irányuló szándékkal vág egybe. A kormányzati kiadások csökkentése és az adóemelések azonban a gazdasági növekedés ellen hatnak.
Kis, nyitott gazdaságnál nem lehet sikeres a kereslet okozta növekedés
A kereslet oldaláról támogatott növekedés az adatok figyelembe vétele nélkül sem volt sikerre ítélve, főleg olyan kis és nyitott gazdaság esetén, mint Magyarország. Az import nagy aránya miatt a kereslet élénkülése nem tud kedvező hatást gyakorolni a gazdasági növekedésre, a plusz jövedelem nagy része külföldre vándorol. A belső piac súlya igen alacsony, így az egykulcsos adó által generált keresleti sokk alig élénkíti a hazai termelést.
A siker esélyét tovább csökkentették a kormány egymásnak ellent mondó intézkedései. A végtörlesztés, amely elvonta a háztartások megtakarításait, súlyosbította a banki hitelezés visszafogását is, így ezen a fronton sem valósulhatott volna meg az élénkítő hatás. Mindezek mellett emelkedtek a vállalkozásokat terhelő költségek is, az áremelkedések következtében pedig a legtöbben a takarékoskodásra és fogyasztásuk elhalasztására összpontosítottak.
A jelenlegi bizonytalan környezetben a továbbiakban a magasabb jövedelmű háztartások esetében további megtakarításra irányuló magatartás valószínűsíthető. A GfK legfrissebb felmérése szerint sem várható a fogyasztási hajlandóság élénkülése. A kormány mindezek mellett ragaszkodik az egykulcsos – vagy ha az adóalap-kiegészítést is figyelembe vesszük, inkább csak annak nevezett - adóhoz. Az NGM ugyanis úgy véli: miközben az EU legtöbb államában megtorpant a gazdasági növekedés, Magyarország viszonylag jól teljesített, amihez hozzájárult az is, hogy az szja csökkentésével a kormány nagyobb összeget hagyott a lakosságnál.