A korábbiaknál jóval „izzasztóbb” vagyongyarapodási vizsgálatokra lehet számítani idén, állítja az RSM DTM Hungary adótanácsadó. A jogszabályok ugyanis leszűkítik azok védekezési lehetőségét, akiket vizsgál az adóhatóság. Ugyanakkor a revizorok jóval könnyebben juthatnak hozzá az adatainkhoz. A banki adatainkat például ugyanolyan könnyen és gyorsan elérhetik, mint mondjuk az ingatlan-, vagy a gépjármű-nyilvántartás adatait.
Nehezebb lesz bizonyítani
Az idei évtől már nehezebben lehet bizonyítani, hogy valaki nem titkolt el jövedelmet az adóhatóság elől. A jogszabályok ugyanis jelentősen megkönnyíti a revizorok munkáját. Júliustól a pénzintézetek elektronikus megkeresésével az adóhatóság nagyon gyorsan megismerheti a vizsgált személy banki adatait, amelyek az ellenőrzés egész menetét döntő mértékben befolyásolhatják, véli az RSM DTM Hungary. Adómenedzserük, Fekete Zoltán Titusz szerint eddig az volt a jellemző, hogy az ilyen típusú ellenőrzések eddig sokkal inkább az ismeretlen eredetű vagyonok feltérképezéséről szóltak, mostantól viszont már gyakrabban kell konkrét tranzakciókról számot adniuk a számlatulajdonosoknak. Fekete Zoltán Titusz hangsúlyozta, hogy az adóhatóság már azelőtt elkérheti a számlainformációkat, hogy egyáltalán elkezdődött tulajdonosának ellenőrzése.
Ugyanakkor jelentősen leszűkül a vizsgált személyek által felhasználható bizonyítékok köre. Egy 2006-os törvénymódosítás miatt ugyanis az úgynevezett kötött bizonyítási rendszer lép életbe azokban az esetekben, ha a magánszemély vagyonosodásának forrásaként olyan fedezetet jelöl meg, amelyet 2006. szeptember 15. után szerzett. Fekete Zoltán Titusz szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vizsgálat alá vont magánszemélyek nagyon nehezen tudják majd bizonyítani vagyonuk eredetét, mivel jelentősen leszűkül a felhasználható bizonyítékok köre.
A kötött bizonyítási rendszer azt jelenti, hogy az elmúlt években szerzett jövedelmek igazolására csak közhiteles nyilvántartás, jogerős bírósági vagy hatósági határozat, illetve egyéb közokirat, bankszámlakivonat adatai szolgálhatnak. A 2006. szeptember 15. előtti vagyonszerzés esetében a szabad bizonyítási forma marad érvényben, tehát a jövedelem megszerzésnek bizonyítására elviekben bármilyen bizonyítási eszköz, tanúvallomás, nyilatkozat, magánokirat is felhasználható.
Egyre többen figyelnek a részletekre
Az RSM DTM adómenedzsere szerint az amúgy is nagyon bonyolult és komplex vizsgálati típusra eddig is az volt a jellemző, hogy az eljárás végkimenetelét akár kisebb hibák, rosszul értelmezett kijelentések is eldönthették. Fekete Zoltán Titusz hozzátette: bármilyen szigorúak is a vagyonosodási vizsgálatok, a megfelelő és szakszerű egyéni adótervezéssel elkerülhető a komoly, akár nagyobb összegű adó-megállapítással is fenyegető vita kialakulása az adóhatósággal.
A tapasztalatok szerint egyre többen ismerik fel a kockázatot, és készülnek fel egy esetleges vizsgálatra és hajtanak végre önellenőrzést a korábbi évekre vonatkozóan, akár csupán azért, mert bizonytalanságot éreznek a már elfogadott dokumentációik tekintetében. Ez azért is fontos, mert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nemrég nyilvánosságra hozott 2013-as ellenőrzési irányelveiből az derül ki, hogy az idén a személyi jövedelemadó ellenőrzések körében továbbra is hangsúlyos szerepet kapnak a vagyonosodási vizsgálatok.
Kiket vizsgálnak?
Vagyonosodási vizsgálatot elsősorban azoknak a cégeknek a tulajdonosait, illetve képviselőit ellenőrzik, amelyeknél felmerül az adócsalás gyanúja, valamint azoknál, amelyeket jelentős hátralékkal felszámolták.
A NAV korábbi közleménye szerint egyébként idén is elsősorban a szolgáltató szektort és ezen belül is a nagykereskedelmet ellenőrzik, különösen a cukor, édesség, élőállat- és húskészítmény, elektronikai, számítástechnikai eszközök nagykereskedelmét. Fokozottan ellenőrzik a használt cikk kiskereskedelmével, biztosítási ügynöki, brókeri tevékenységgel foglalkozó vállalkozásokat is.
Az ENSZ egészségügyi szervezetének regionális igazgatója árult el részleteket.
