Formálisan nem sérti a szabályt, de...
Magyarország 2010-ben adót vetett ki bizonyos kiskereskedelmi tevékenységekre. E különadó a kiskereskedő éves árbevételét veszi figyelembe, és az 500 millió forintot meghaladó árbevétel esetében kerül kivetésre. A progresszív adómérték 0,1%, 0,4%, illetve 100 milliárd forintot meghaladó árbevétel után 2,5% volt, amíg az adónemet 2012-ben ki nem vezették.
A sporteszközök forgalmazásával foglalkozó magyar Hervis ezen adót az uniós joggal ellentétesnek tartotta, ezért keresetet indított egy magyar bíróság előtt.
Az Európai Unió Bírósága február 5-én hozta meg az ítéletet, amelyben kimondta: a bolti kiskereskedelmet terhelő ágazati különadó ellentétes lehet a közösségi joggal.
|
Minél nagyobb, annál többet fizet Az ágazati különadó egy árbevétel alapján fizetendő sávosan progresszív adó, amelyet 2010 és 2012 között kellett fizetni. Ez azt jelenti, hogy az adóalap az adóalany nettó árbevétele, amelyet kapcsolt vállalkozások esetében össze kell adni. Vagyis minél nagyobb egy vállalatcsoport, annál nagyobb lehet az összesített adóalap. Az adó mértéke pedig sávosan növekszik, úgy hogy adott árbevétel után eléri a maximális adómértéket, hasonlóképpen például az egykulcsos személyi jövedelemadó előtti szja-hoz. |
Az Európai Bíróság szerint ez a szabály formálisan nem sérti az uniós szabályokat, mint például a letelepedés szabadságát, vagy az egyenlő elbánás elvét. Ha azonban az adó kivetésének tényleges következményeit nézzük, akkor arra jutunk, hogy az adó közvetett módon hátrányosan különbözteti meg a multinacionális cégeket.
A minisztérium szerint nyertünk
A Hervis-ügyben kihirdetett ítéletet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) úgy értékelte, hogy ezzel az utolsó, ágazati különadót érintő uniós eljárás Magyarország számára pozitív eredménnyel lezárult.
Az NGM szerint ugyanis a döntés megerősíti azt a magyar álláspontot, hogy a kiskereskedelmi különadó nem jelentett diszkriminációt a különböző értékesítési formák között. A minisztérium ugyanakkor elismeri, hogy az ítélet nyitva hagyja azt a kérdést, hogy a kapcsolt vállalakozásoknál sértheti-e az uniós jogot a különadó árbevétel-összeszámítási szabálya.
El is utasíthatják
|
Torma Levente, a DLA Piper adótanácsadója szerint az Európai Bíróság döntése némiképp váratlan és több szempontból is elgondolkodtató. |
A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint amennyiben a magyar bíróság úgy találja, hogy a külföldi vállalatcsoportok nem túlreprezentáltak abban a körben, ahol a legfelső, progresszív adókulccsal kell megfizetni az adót, akkor előreláthatólag el fogja utasítani a Hervis keresetét.
Ha a magyar bíróság úgy dönt, hogy a kiskereskedelmi különadóról szóló törvény diszkriminatív, úgy az érintett adózóknak lesz jogi lehetőségük arra, hogy az általuk megfizetett többletadót visszaigényeljék. Az is elképzelhető, hogy egy ilyen esetben a jogalkotó általános érvénnyel fogja rendezni, hogy ki és milyen módon igényelheti vissza az EU joggal ellentétesen kivetett adót.
|
| Pavel Ševela / Wikimedia Commons |
Mivel az Európai Bíróság ítélete nem mondta ki a kiskereskedelmi különadóról szóló jogszabály uniós joggal ellentétes voltát, csak azt, hogy az az EU-joggal ellentétesnek bizonyulhat, ezért az érintett vállalkozásoknak egyelőre nem kell cselekedniük – véli az ügyvédi iroda.
A költségvetést is érintheti
A Mazars Könyvvizsgáló és Tanácsadó úgy látja, az Európai Bíróság döntésének költségvetést is érintő következményei is lehetnek. Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere szerint Magyarországon 100 milliárd forintot meghaladó árbevétel nehezen képzelhető el egyetlen vállalatcsoporthoz sem tartozó vállalkozásnál, ezért várakozása szerint be fog bizonyosodni, hogy leginkább a nemzetközi vállalatcsoportokat sújtotta a kiskereskedelmi különadó.
| Juliane Kokott főtanácsnok szeptemberben még úgy látta: a hátrányos megkülönböztetés uniós jogi tilalmával és az uniós jogi alapjogokkal, különösen a letelepedés szabadságával nem ellentétes a magyar kiskereskedelmi különadó. A főtanácsnok indítványa azonban nem köti a Bíróságot, csak egy javaslat. Részletek >>> |
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
