A válság és az előző kormány a hibás
Az euróövezet és az egész EU válsága miatt teljesen megváltozott a gazdasági környezet idehaza és nemzetközi szinten, emiatt kell újratervezni a 2012-es büdzsét – egyebek mellett erről beszélt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatóján. A tárcavezető azt mondta, hogy az Európát sújtó krízisből Magyarország részben azért nem tud kimaradni, mert EU tag, részben pedig azért, mert az előző kormány nem törődött megfelelően az államháztartás finanszírozásával. Matolcsy szavai szerint emiatt történik most az adósság finanszírozása fele részben devizában. A miniszter szerint ez különösen sérülékennyé teszi az országot.
A forintgyengülés és Németország miatt kellett új költségvetést csinálni
A nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy a kormány szerdán döntött a jövő évi költségvetés módosításáról. A tárcavezető szerint két fő oka volt annak, hogy erre kényszerültek. Az egyik, hogy 268 forintos árfolyamon számolták a jövő évi büdzsét, ezt most 299 forinton újraszámolták. A másik ok, hogy a legnagyobb exportpiacunk, Németország is a növekedési terveinek átírására kényszerült. Matolcsy emlékeztetett, hogy a német kormány már csak egy százalékos, míg a Bundesbank már csak 0,6 százalékos GDP növekedést vár 2012-ben.
Ezt a két változást vezették be a 2012-es költségvetésbe. Az újraszámolás 320 milliárd forintos plusz hiányt mutatott, a nemzetgazdasági miniszter azonban igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy a kormány meg is találta ezt a pénzt a jövő évi büdzsében.
Még egy kasza a magánnyugdíj-rendszerben, a dohányosok is megszívják
Matolcsy György elmondta, hogy a 320 milliárd forintból 200 milliárdot az Országvédelmi Alapból vesznek el. Az alap tőkéje, és ütemezése nem változik, ugyanakkor automatikusan beépítik az összeg lehívását, számolnak a tartalék felhasználására.
A maradék 120 milliárd forint három intézkedésből jön össze:
- Az elsőt papíron az állam állja, mégpedig úgy, hogy a sarokszámokhoz nem nyúlnak, viszont a fejezeteken belül széleskörű zárolások lesznek, ahogy a miniszter fogalmazott „húsba vágó” intézkedésekkel. Erről további részleteket nem mondott, az Országgyűlés honlapján ígérte a felsorolást. Elmondta, hogy a minisztériumok a saját hatáskörükbe tartozó háttérintézményeknél, és állami szerveknél kell, hogy végrehajtsák a megszorításokat. Ebből 52 milliárd forintos bevételt vár a kormány jövőre.
- További 48 milliárd forintos bevételre számítanak attól az intézkedéstől, amely szerint január1-től kötelezővé teszik, hogy a munkáltató a tíz százalékos munkáltatói járulékot az állami nyugdíjkasszába fizesse, magyarul nem lehet magánnyugdíjpénztárakba fizetni. A miniszter elmondta, hogy ezzel a lépéssel egyelőre nem nyúlnak a rendszerhez, csupán a bennmaradó három százaléknyi pénztártag befizetéseit irányítják át az államhoz. Kérdésre válaszolva a miniszter elképzelhetőnek nevezte, hogy ismét megnyitják a lehetőséget az átlépésre az állami nyugdíjrendszerbe azoknak, akik még bent maradtak a magánrendszerben.
- A harmadik intézkedés a dohánytermékek jövedéki adójának emelése, amitől 20 milliárd forint plusz bevételt vár a kabinet. Matolcsy György ezzel kapcsolatban fogalmazott a leghomályosabban. Az adóemelés mértékét ugyanis nem tudta megmondani csupán azt, hogy a vágott, és sodort dohánytermékek közötti adórés ugyanakkora marad. A miniszter emlékeztetett rá, hogy az adóemeléssel az áfa-bevétel is növekszik.
De honnan lesz pénz a devizahitelesek mentésére? - Kinövekedjük
Matolcsy György arra kérdésre, hogy a Bankszövetséggel kötött megállapodás értelmében 5 évre vállalt 300 milliárd forint aktuális részlete hogyan jelenik meg a 2012-es büdzsében, elmondta, hogy az első 90 milliárd forintos részlet az idei költségvetést terheli, de miután az pluszos lesz, így van rá fedezet. (A kormány számításai szerint egyébként nem ugyanannyi lesz minden évben a teher.) A 2012-es, és a következő évek esedékes befizetésiről meglehetősen merészek a kormány elképzelései. Ugyanis a 2012-es büdzsében jelentkező 50-60 milliárdos plusz teher fedezetét a számításaik szerint a hitelnyomás alól felszabadult háztartásoknál megmaradó 300 – 400 milliárd forint elköltése, vagy befektetése pótolhatja, pontosabban annak 40 százaléka az adócentralizáció miatt visszaforog a költségvetésbe. A miniszter azt mondta, hogy az azt követő három évre maradó 150 milliárd forintot az akkorra már magasabb növekedés, és beruházási szint kiegyenlíti.
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
