1000 milliárdot keres az adóhatóság
Sándor Zsolt, a Deloitte CRS Kft. igazgatója emlékeztet: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az év elején ismertette a 2012-es adóévre vonatkozó ellenőrzési irányelveit, és bejelentette, hogy célja a tavalyinál mintegy 1000 milliárd forinttal több adóbevétel elérése a költségvetés számára - elsősorban az adózói bázis kiszélesítésével. Miközben az azonosított adózók száma várhatóan növekedésnek indul idén, a vállalkozásoknak az ellenőrzéseknél is egyre szigorodó feltételekre, és növekvő bírságokra kell számítaniuk a múlt év végén elfogadott törvényi módosításoknak megfelelően.
Milliós bírság az elkallódott számlákért
Az ellenőrzések során az adóhatóság a vállalkozásnál fellelhető bizonylatok és dokumentumok megfelelő, rendezett állapotban történő átadását várja el, akár több évre visszamenőleg keletkezett dokumentumok esetén is. Az ellenőrzések időtartalmának elhúzódása, illetve az esetleges hiánypótlások elkerülése érdekében fontos a vállalatok számára az ügyletek során keletkező iratok, dokumentumok hiánytalan megőrzése, valamint azok gyors visszakereshetőségének biztosítása, ugyanis 2012 januárjától az iratmegőrzési kötelezettség nem teljesítése akár 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
Az iratmegőrzési kötelezettségek közül kiemelkedik a nyomdai úton előállított bizonylatok megőrzésének kötelezettsége, melynek elmulasztása esetén a szankció mértéke hiányzó számlánként / nyugtánként 500 ezer forintig is terjedhet. Mindezen túlmenően amennyiben a bizonylatokat nem a bejelentett iratőrzési helyen tárolja a társaság, fel kell készülni akár nagy mennyiségű dokumentum néhány munkanapon belüli „utaztatására” is, ami szintén nem elhanyagolható költséget jelent.
Nem muszáj ragaszkodni a papírhoz
Sándor Zsolt szerint a törvényes működés fenntartása mellett, (és annak érdekében) az egyetlen logikus lépés a cégek számára ebben a környezetben az lehet, hogy még az eddiginél is nagyobb figyelmet fordítanak az iratmegőrzés, dokumentumkezelés területére - a fentiekből eredő kockázatok kezelésének egy alternatívája lehet a digitális dokumentumkezelés.
Az iratkezelés folyamata akár teljesen „papírmentessé” is tehető: a papíralapú dokumentumok digitalizálása és ezt követő feldolgozása révén mind az alapdokumentumok, mind pedig a számviteli, adó- és bérszámfejtési nyilvántartások könnyen – az interneten keresztül gyakorlatilag bárhonnan - hozzáférhetőek maradnak, elvesztésük, elkeveredésük, megsemmisülésük szinte kizárható.
A számviteli-, illetve az adószabályok pedig meghatározott feltételek – fokozott biztonságú elektronikus aláírás és időbélyegző – megléte esetén a papír alapú bizonylatokkal egyenértékűnek fogadják el az elektronikusan előállított, illetve papírból digitalizált bizonylatokat, ezáltal nélkülözhetővé téve a papír alapú bizonylatok megőrzését.
Mindennek az lehet az eredménye, hogy a vállalkozás minimálisra csökkentheti az iratkezeléssel kapcsolatos hibalehetőségek számát, és a bírságolás kockázatát. Ezen felül mintegy ráadásként jelentkeznek további előnyök, hiszen a digitális dokumentumkezeléssel a cég növelheti működésének hatékonyságát is, a papír dokumentumok kezelésére vonatkozó tevékenységekre fordított jelentős erőforrások, illetve idő megtakarításával.