2015 januárjától uniós irányelv alapján Magyarországon is megváltoznak a telekommunikációs, a rádió és televíziós, illetve az internetes szolgáltatások adózásának szabályai. A szolgáltatók az áfát a jövő évtől már nem a saját székhelyük, hanem a szolgáltatások igénybevevőinek székhelye alapján fizetik majd. Az itthoni szolgáltatásokra eső 27 százalékos áfa tehát már a magyar költségvetés bevételeit fogja bővíteni - írja friss összeállításában a BDO Magyarország.
Az intézkedés célja nemzeti szabályok egységesítése, ezáltal az áfacsalások és egyéb visszaélések kiküszöbölése. Míg a termékértékesítések esetében a termék útja viszonylag jól nyomon követhető, a szolgáltatások (különösen a magánszemélyeknek nyújtott szolgáltatások) esetén egy-egy ügylet könnyen kerülhet a nemzeti adóhatóságok látóterén kívülre.
Hol a hazád? Ahol alacsony az adó
Az eddigi szabályozás a telekommunikációs szolgáltatások, a rádió és audiovizuális médiaszolgáltatások, illetve az elektronikus úton – online – nyújtott szolgáltatások teljesítési helyét a szolgáltatás nyújtójának székhelye alapján határozta meg, függetlenül attól, hogy az igénybevevő magánszemélyek a közösség mely tagállamában használták a szolgáltatást. A legtöbb szolgáltató logikus reakciója egyértelmű volt: bejelentkeztek a legalacsonyabb adókulccsal rendelkező tagállamban, esetleg az EU területén kívül és onnan nyújtottak online szolgáltatást, mentesülve a magasabb áfateher alól.
Vége a trükközésnek
A 2015. január 1-jétől érvényes új rendelkezések értelmében a fenti szolgáltatások esetén a teljesítési helyét a szolgáltatást igénybe vevő magánszemély lakhelye fogja meghatározni. Ilyen módon megszűnik a trükközés az alacsony adókulcsú tagállamba való székhelytelepítéssel, a szolgáltatás ott és akkora adómértékkel fog adózni, ahol azt ténylegesen nyújtják. Az adózó szolgáltató vagy minden érintett tagállamban regisztrál és áfa azonosítót kér, vagy nyilatkozatával belép egy egyablakos bevallási és befizetési rendszerbe, amelynek alapján elegendő lesz csupán egy összevont bevallást elkészítenie, amely tartalmazza a valamennyi érintett tagállamban felmerülő adófizetési kötelezettségét.
|
A reklámadóval indult A reklámadó csak a nyitánya egy folyamatnak, a közösségi oldalakat is bevonnák az adózói körbe - mondta nemrég L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő, a reklámadóról szóló törvényjavaslat előterjesztője. A politikusok is rendszeresen hirdetnek a Facebook-on, célzott hirdetések jelennek meg a Youtube-on, s látják, hogy a Google-t milyen módon használják pénzért konkrét információk eljuttatására. Jelentős reklámbevételhez jutnak ezek a cégek, amely után sem áfa, sem társasági nyereségadó nem gazdagítja a magyar államkasszát - mondta a politikus. |
Most még jól megy az offshore-ozás
Az EU következő lépése valószínűleg a telephely fogalmának újragondolása lesz majd, párhuzamosan a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények újraértelmezésével – magyarázza Kertész Gábor, a BDO Magyarország adótanácsadási üzletágának adótanácsadó partnere. Ma ugyanis ezekben a szektorokban a társasági adó szempontjából a képződő jövedelmek adózása szinte követhetetlen, mivel a technikai felszerelések földrajzi elhelyezkedéséhez kötődik.
Ezt a helyzetet ma egy szolgáltató könnyen kihasználhatja úgy, hogy offshore országba települ, ahonnan minimális társasági adó megfizetése mellett nyújthatja nagy nyereséget hozó szolgáltatását amellett, hogy az áfa-szabályok alól is mentesül.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
