Félmilliós mulasztási bírsággal sújtható a nem megfelelően kibocsátott e-bizonylat kiállítója és ennél is többet kockáztat az adólevonást érvényesítő befogadó - figyelmeztet a tanácsadó iroda.
Az Európai Unió „Európa 2020” stratégiájában azt tűzte ki célul, hogy 2020-ra az e-számlázás legyen a mértékadó számlázási mód az unióban – ennek érdekében még a vonatkozó irányelvet is módosították.
A tagállamoknak a direktíva módosításait január 1-jéig kellett beépíteniük a nemzeti szabályzásba: az áfatörvény ez év elejétől Magyarországon is kimondja a papír és elektronikus számlák egyenrangúságát. Ez annyit jelent, hogy az elektronikusan és hagyományosan kiadott és befogadott bizonylatoknak pontosan ugyanazoknak a szabályoknak kell megfelelniük. A törvény pedig azt is meghatározza, hogy mi minősül e-számlának: minden olyan számla, melyet elektronikusan bocsátanak ki és fogadnak be.
Hogy is néz ki egy e-számla?
|
| Nyári Zsolt |
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy elektronikus kibocsátás az is, ha egy kinyomtatott papír számlát beszkennelünk és pdf-formátumban e-mailben továbbítunk. Ha pedig vásárlónk feldolgozza, iktatja, netán ki is fizeti, akkor szinte biztosra vehető, hogy a bizonylatból elektronikus számla lett” – mutat rá Nyári Zsolt, a Mazars adószakértője. Csakhogy az egyáltalán nem biztos, hogy ebben a minőségében az e-számla megfelel az áfatörvény további előírásainak!
Nyári Zsolt figyelmeztet: minden számlának – elektronikus vagy hagyományos – hármas feltételrendszernek kell megfelelnie. A kiállítástól az előírt megőrzési idő végéig biztosítani kell az eredet hitelességét, a tartalom sértetlenségét és az olvashatóságot. A törvény szerint ezek a feltételek bármely olyan üzleti ellenőrzési eljárással biztosíthatóak, amelyik a számla és a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás között megbízható ellenőrzési kapcsolatot biztosít.
E-számlák esetében a törvényben korábban is szereplő módszerek, így például a fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott számla vagy az ún. EDI rendszerben létrehozott és továbbított számla továbbra is elfogadható ennek biztosítására.
Egyszerűsítés hazai módra: kicsit bonyolultabb a rendszer
Ugyanakkor az egyszerűsítéssel szembe megy, hogy az áfatörvény ettől az évtől kezdődően a „fokozott biztonságú aláírás” helyett egy szigorúbb követelményt, a „minősített elektronikus aláírást” nevesíti. Bár az időbélyegző már nem törvényi feltétele az elektronikus számlázásnak, az elektronikus archiválásra vonatkozó szabályok miatt továbbra is szükség van rá, hiszen elektronikus számla kizárólag elektronikus formában őrizhető meg.
Ugyanakkor az áfatörvényben újonnan deklarált egyenrangúsági elv alapján az e-számla – a fenti követelmények teljesítése helyett – más üzleti ellenőrzési eljárással is megfeleltethető a törvényi előírásoknak. A lényeg az, hogy az eljárás biztosítsa a számla-tranzakció ellenőrzési kapcsolatát – állítja Nyári Zsolt.
Hiányoznak az ellenőrzési útmutatók
A szakértő szerint az Európai Bizottság Adóügyi és Vámuniós Főigazgatósága által kiadott magyarázat szerint például ez a megbízható ellenőrzési kapcsolat (nyomvonal) biztosítható, ha az igazoló dokumentumok (pl.: fuvarokmányok, megrendelés, stb.) és a tranzakciók közötti kapcsolat egyértelmű és követhető, illetve megfelel a tranzakcióban résztvevő vállalatok szabályzataiban szereplő eljárási előírásoknak. Nyári szerint ugyanakkor egyelőre bizonytalan az ilyen jellegű egyszerűbb szabályok hazai alkalmazhatósága. Ennek pedig az az oka, hogy nem születtek meg még az ellenőrzési gyakorlatra vonatkozó útmutatók, és nagyon hiányoznak az új módszerekre vonatkozó tapasztalatok.
Sajnos a magyar áfatörvény nem határoz meg konkrétumokat az ellenőrzési nyomvonallal kapcsolatban, és nyilván a kapcsolódó ellenőrzési gyakorlat sem alakulhatott még ki. Ezért azt, hogy egy e-bizonylat esetében az ellenőrzési nyomvonal biztosítja az eredet hitelességét és a tartalom sértetlenségét, az adózónak kell bizonyítania, és ez rendkívül nagy kockázatot rejt magában – foglalta össze a Mazars adószakértője.
Van veszítenivalónk
Ha ugyanis elektronikus számlával kapcsolatban az adóhatóság megállapítja, hogy nem felel meg a törvényi feltételeknek, a számla kibocsátója 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ennél is nagyobb kockázatot vállal a befogadó, akinél az adólevonás feltétele a helyes számla, ennek hiányában pedig az adóhatóság megtagadhatja az adó levonhatóságát és az adózót nem csak a keletkező adóhiány, hanem az annak 50%-áig terjedő adóbírság, és késedelmi pótlék is sújthatja.
Nagyon bízunk benne, hogy a magyar gyakorlat hamarosan követni fogja az uniós trendeket, és könnyen, olcsón, kockázatmentesen tudunk e-számlázni a közeljövőben – tette hozzá Nyári Zsolt. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy az áfatörvény mellett az egyéb háttérjogszabályokban, így például a digitális archiválásról szóló GKM-rendeletben is megtörténjen az egyszerűsítés.
Jelenleg az EU-ban működő nagyvállalatok 42%-a küld vagy fogad e-számlákat, a kkv-k között ez az eszköz jóval kevésbé elterjedt, 22% körül mozog. Összességében az e-bizonylatok az uniós vállalatok között kibocsátott számlák mintegy 5%-át teszi ki.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
