A tárca a Privátbankárral azt közölte: azzal, hogy 2014-től a legalacsonyabb jövedelmű családok az egészségügyi- és nyugdíj-biztosítási járulékok után is igénybe vehetik a családi adókedvezményt, a legalacsonyabb keresetűek köréből 260 ezer család jut többletjövedelemhez, az idei évhez képest 53 milliárd forinttal több maradhat náluk.
Az NGM közleménye szerint új adótörvényeknek köszönhetően egy minimálbért kereső, két gyermeket nevelő szülő havonta több mint 4000 forinttal kereshet többet, ugyanez három gyermek után 16 ezer forintos keresetnövekedést jelent. Egy 6 éves gyakorlattal rendelkező, három gyermeket nevelő pedagógus közel 25 ezer forinttal magasabb jövedelemhez jut jövőre.
Már nem lesznek nagy változások
A kormány további számos apró módosítással is igyekszik javítani a családok életfeltételein, így további kedvezmények épültek be az első lakáshoz jutás elősegítése érdekében, illetve az elengedett hiteltartozások adómentességének biztosításáért. A javaslat szerint illetékmentessé válna a házastársak közötti vagyonátadás, és -átruházás, valamint a házastársi vagyonközösség megszüntetésével bekövetkező vagyonszerzés. Az első lakást vásárlók pedig – életkortól függetlenül – automatikus, 12 havi pótlékmentes illeték-részletfizetést vehetnek majd igénybe.
A tárca közleménye szerint a családok mellett a vállalkozók is számos könnyítéssel találkozhatnak a törvényjavaslatban. Jövőre számos kedvezmény, adminisztrációcsökkentés járul hozzá a hazai vállalkozások terheinek csökkenéséhez. Összességében elmondható, hogy 2014-ben kardinális változások már nem várhatóak, eljött a „finomhangolás” időszaka.
A fennálló pénzügyi egyensúlynak és a magyar gazdaság növekvő teljesítményének köszönhetően Magyarország mára elérkezett ahhoz a ponthoz, hogy a hazai adórendszerben már nincs szükség további nagyléptékű intézkedésekre, 2014-es adópolitika sokkal inkább a hosszú távú, stabil, kiszámítható, bizalomerősítő intézkedések irányába fordul.
Kiterjed a kedvezmény
Vámosi-Nagy Szabolcs, az EY adószakértője az MTI kérdésére úgy fogalmazott: egyetért azzal a kormányzati kijelentéssel, amely szerint befejeződött az adórendszer érdemi átalakítása, amelynek keretében a jövedelmeket terhelő adókról a fogyasztást, forgalmat terhelő adókra helyeződött át az adóterhelés súlypontja.
A szakértő kifejtette: eddig 260 ezer család nem tudta igénybe venni a családi adókedvezményt, így - ha a kormány ezt a formáját választja a gyermekneveléshez való hozzájárulásnak - kedvező, hogy a javaslat szerint 2014-től azok a szülők, akik a családi kedvezményt teljes összegben eddig nem tudták igénybe venni, 2014-től családi járulékkedvezmény formájában az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékukból is érvényesíthetnék.
Eddig egy háromgyermekes családban a két szülőnek együtt havi 600 ezer forint felett kellett keresnie a családi adókedvezmény igénybe vételéhez, a módosítás alapján ennek az összegnek a fele, vagyis 300 ezer forint is elegendő lesz - fejtette ki Vámosi-Nagy Szabolcs, hozzáfűzve, hogy ez helyes lépés, mert így a szerényebb jövedelmű családok is részesülnek a kedvezményből.
Vámosi-Nagy Szabolcs úgy vélte, semleges a hatása annak, hogy a vállalkozások a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) és a kisvállalati adó (kiva) mellett a vállalkozók továbbra is választhatják az egyszerűsített vállalkozói adót, az evát. Utóbbi kapcsán a szakértő megjegyezte: bár az evának az a szerepe, ami bevezetésekor megvolt - alacsony adókulcs - már megszűnt, de még mindig körülbelül 70 ezer evás van.
Kimaradt adók
Kalocsai Zsolt, az RSM-DTM elnök-vezérigazgató partnere a beterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatban kiemelte: szakmai szempontok figyelembe vételével pozitív "meglepetésként" értékelhető, hogy a luxusadó nem szerepel az adócsomagban, a szűk költségvetési mozgástér miatt pedig a húságazat által várt kedvezményes általános forgalmi adót (áfa) sem vezetik be.
A szakember szerint a jövő évi adócsomag a vállalkozások számára többségében kedvező változásokat tartalmaz, a jogalkotók az adórendszerhez látszólag nem kívántak érdemben hozzányúlni, ez alól kivételt képez a családi járulékkedvezmény rendszerének bevezetése. Tekintettel a jövő évi feszített költségvetésre, a bevételi oldal esetleges későbbi növelése a jelenlegi adórendszer keretei között nehezen elképzelhető, hiszen a forgalmi adók, illetőleg a különadók további emelése már jelenleg is károsan hat a gazdasági növekedésre - fejtette ki.
Kalocsai Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy a családi adókedvezmény további kiterjesztése, a költségvetési hiánycél betartása, az adóbevételek növelésének kényszere ugyanakkor 2015-re előre vetítheti a progresszív személyi jövedelemadózás ismételt bevezetését. Az szja-változásokkal kapcsolatban kiemelte, hogy a munkáltatók és a munkavállalók által közkedvelt cafetéria rendszer juttatásai változatlan formában adóznak 2014-ben.
A járulékkedvezmény az egyetlen nagy változás
Vadász Iván, az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke az MTI-nek elmondta: a beterjesztett jövő évi adótörvény módosítások nem tartalmaznak olyan változást, amely akár a lakosság, akár a vállalkozások életét jelentős mértékben befolyásolná.
Kivétel ez alól, hogy a családi adókedvezmény kiegészül a családi járulékkedvezménnyel, ez azokat érinti kedvezően, akik az alacsonyabb jövedelmük miatt eddig nem tudták kihasználni ezt a kedvezményt. Példaként említette, hogy egy átlagkeresetű, háromgyermekes család, 457 ezer forint összjövedelemmel a jelenlegi szabályok alapján 73 ezer forint kedvezményt tudott érvényesíteni, jövőre ez további 26 ezer forinttal nő.
A szakértő kiemelte: elmarad viszont a mezőgazdasági szektor által várt áfacsökkentés a hús, illetve az élelmiszerek esetében, és nem lesz luxusadó sem. Hozzátette: a chipsadó néven elhíresült népegészségügyi termékadó kiterjed néhány új termékre, például a szörpökre, továbbá megjelent új adónemként egy egyszeri, 19 százalékos hitelintézeti hozzájárulás, amit a bankoknak a kockázati céltartalék csökkenése után kell fizetniük.
| A szakszervezetek örülnek, de... Szakszervezeti vezetők szerint kedvező a jövő évi adómódosításokban a családi adókedvezmény kiterjesztése, mert több pénz marad az alacsonyabb jövedelmű családoknál. Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke az MTI-nek elmondta: alapvetően pozitív intézkedésnek tartja azt, hogy a járulékokból is le lehet vonni az adókedvezményeket, hiszen ezzel az alacsony keresetű munkavállalók és családok 'kasszájában' több marad. A cafeteria-rendszer elemei nem romlanak, de nem is javulnak - tette hozzá. A Liga elnöke szerint ugyanakkor elmaradt az önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak működési feltételeinek javítása, "2010-óta a kormány nem tett semmit ebben az ügyben". Kiemelte azt is: az élelmiszeráfa csökkentésének elmaradása a jelenlegi helyzet fenntartását és az élelmiszerárak növekedését eredményezheti. Megjegyezte, hogy a Liga mindig a progresszív, többkulcsos adórendszer mellett érvelt, és sajnálják, hogy a személyi jövedelemadó rendszer egykulcsos marad. Közlése szerint az adómódosításokról hivatalosan nem, csak a sajtóból értesültek. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke szerint nincs olyan alapvető változás a jövő évi adómódosításokban, amely érdemben befolyásolná a munkavállalók nettó keresetét. Sok pontosítást tartalmaz a törvénymódosítás, de alapvetően nincs benne olyan jelentős változás, amely növelné akár a munkavállalók, akár a vállalkozások terheit - fejtette ki. Hozzátette, hogy könnyítéseket sem nagyon tartalmaz a javaslat. A béren kívüli juttatások terhei például nem változtak, pedig ezen a területen jó lenne, ha csökkenne az adóteher - jegyezte meg. A családi adókedvezmény kiterjesztését a járulékokra kedvezőnek tartja a szakszervezeti vezető, mert így az alacsonyabb jövedelműek is élhetnek a lehetőséggel. Pataky Péter úgy látja, hogy a jövő évi bértárgyalásokat befolyásoló külső körülmények alapvetően nem változtak, összességében az erre az évre már kialakult viszonyokkal kell számolni. Hozzátette, hogy a családi adó- és járulékkedvezményt ezeken a tárgyalásokon nem veszik figyelembe. |
Főszerkesztőnk, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában a kormányzati célok realitását vesézte ki. 
