Akár meglepetésként is hathatott volna a kormány december közepi bejelentése, amellyel az eredetileg 2022 végével kifutó élelmiszerárstopot 2023. április 30-áig meghosszabbította. Hiszen a független szakértők – köztük a lapcsoportunk Klasszis Klub rendezvényén megszólaltatott Raskó György agrárközgazdász – hónapokon át adatokkal illusztrálva is bemutatták, hogy az előbb hat, majd a tojás és a krumpli bevonásával már nyolc termék árának hatósági korlátozása nemhogy fékezte volna az élelmiszerinflációt, hanem csak hozzájárult annak növekedéséhez. Azáltal, hogy a nagyobb láncok az áremelési stop miatt kieső bevételeiket más termékek drágításával pótolták, sőt nemcsak kompenzálták, hanem még többre is szert tettek, mintha nem került volna sapka a termékekre.
Aminek az eredménye a messze Európa-rekorder, 40 százalék feletti élelmiszerinfláció, amelyhez még közelítőt sem lehet találni az öreg kontinensen.
Ehhez ugyanakkor a forint tavaly leértékelődése is közrejátszott, az ugyanis megdrágította az importot. Hiszen hiába lehetne önellátó hazánk élelmiszerből, az itt megtermelt javak egy része exportra megy, aminek következtében a hazai élelmiszerkereslet közel felét, de legalább a 40 százalékát külföldről kell kielégíteni. Ráadásul a hazai élelmiszeripar hatékonysága is finoman szólva hagy maga után némi kívánnivalót – ez is árfelhajtó hatású.
Logikusan tehát minden az élelmiszerárstop eltörlését támasztotta alá. Legalábbis közgazdaságilag. Az azonban kimaradt a számításból, hogy egy kormánynak mindig vannak politikai szempontjai is, amikor belenyúl a piaci folyamatokba. Márpedig az Orbán-kabinet számára fontosabb volt, hogy a kevésbé tehetősek olcsóbban hozzá tudjanak jutni a csirkefarháthoz és társaihoz, ami nem csoda, hiszen e kör teszi ki a Fidesz szavazóbázisának tekintélyes részét.
Mostanra viszont már az élelmiszerárstopok miatti negatív jelenségek – egyre erősödő hiány, a kisebb boltok veszteségei – olyan méreteket öltöttek, hogy talán a kormány is elgondolkodik azon, e vívmányát is eltünteti. Ez már csak azért sem lenne ördögtől való, mert már két, korábban ugyancsak mozdíthatatlannak tűnő vállalásától is visszaléptek Orbán Viktorék: előbb, tavaly augusztusban egy bizonyos fogyasztás felett eltörölték a rezsicsökkentést, majd tavaly decemberben a már csak a hazai forgalmi rendszámú gépjárműveket üzemeltetők számára biztosított üzemanyagárstopot is. Márpedig ez utóbbi lehet a történetünk szempontjából irányadó, lévén, hogy a benzin és a gázolaj literjének is eredetileg 2022 végéig kellett volna 480 forintba kerülnie, mégis a kormány korábban, már december 6-ától lefújta azt.
Az élelmiszerárstop kivezetésének esélye is szóba került azon a beszélgetésen, amelyet a Trend FM hétfő reggeli adásában folytatott főszerkesztőnk, Csabai Károly, s amelyet itt lehet visszahallgatni:
Olaszországban az elemzők által várttal összhangban 1,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak májusban éves összevetésben. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
