|
| A Keleti-főcsatona. Forrás: Nixalsverdrus / Wikimedia Commons |
Megkezdődött a Keleti-főcsatorna felújítása, a munkálatokra a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig) az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) konzorciumi partnereként több mint 3 milliárd forint - 85 százalék európai uniós és 15 százalék hazai - támogatást nyert.
Bara Sándor, a Tivizig igazgatója elmondta: a munkálatok során mederkotrást végeznek, Tiszalöknél átépítik a Keleti-főcsatorna torkolatát, ahol hordalék és iszapterelő művet alakítanak ki, és teljesen felújítják, illetve átépítik a balmazújvárosi "bukót", valamint a tiszavasvári, a hajdúszoboszlói és a bakonszegi zsilipeket.
Az igazgató felidézte: a Tiszalök és Bakonszeg között húzódó, mintegy 100 kilométer hosszú Keleti-főcsatorna 1956-ban készült el teljes hosszában, az eltelt hatvan évben jelentős mértékű iszapnövekedés történt a mederben, aminek következtében lecsökkent a csatorna vízszállító kapacitása.
Ezért nagyon fontos nekünk a csatorna
| A Keleti-főcsatorna Tiszalöktől Balmazújvárosig hajózható, s belőle ágazik el Tiszavasvárinál az Alföld másik jelentős csatornája, a Nyugati-főcsatorna. |
A Keleti-főcsatorna 200 ezer hektár föld öntözését, valamint több mint 9 ezer hektár tógazdaság és vizes élőhely kialakítását biztosítja, emellett a kiemelt fontosságú ivóvízbázisok közé tartozik. Hozzáfűzte, hogy a balmazújvárosi vízkivételi művön keresztül 1974-től részben a Keleti-főcsatornából kapja az ivóvizét, valamint az ipari és öntözővizét Debrecen, illetve több környékbeli település.
A Keleti-főcsatorna a Körös-völgyet tekintve is kiemelt fontosságú, miután a vízleadó útvonalakon keresztül évi 300-400 millió köbméter vizet biztosít a térségnek - jelezte Bara Sándor.
Az újra 5 százalék fölé emelkedett infláció miatt mégis érdemes lehet megtartani a pénzromlásnál mindig magasabb kamatot fizető Prémium Magyar Állampapírt. 
