Történelmi helyzet alakult ki 2022-ben! Párhuzamosan emelkedtek a hazai mezőgazdasági és az élelmiszeripari árak, amire régen volt példa. Meg is tévesztette ez a piaci szereplőket: azt hitték, lehetőségük lesz a költségeiket beépíteni az áraikba, de nem így lett. Továbbra is a kereskedelmi láncok képesek alakítani az áraikat... Ezzel magyarázta Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ -Elemzés vezető agrárszakértője az elemzői klub szerdai rendezvényén, hogy mi vezetett az unióban példátlan csaknem 50 százalékos magyarországi élelmiszer-inflációhoz.
Az a “mezőgazdaság átka”, hogy a terményei jelentős része tőzsdei cikk. Fórián Zoltán szerint ezért a 2022.-es árhullámzást is a koronavírus-járvány, a háború okozta tőzsdei hangulat, illetve itthon a központi piaci beavatkozások (árstopok, exportkorlátozások) keltette hisztéria hullámok okozták. A piaci beavatkozásoktól, különösen az árfigyelőtől, a szakember azt várja, hogy az idén a drágulás üteme lecsendesedik és “sokkal kisebb ármogásokat fog mutatni az élelmiszer-értéklánc”. Mivel a magyar mezőgazdaság exportorientált, a nemzetközi piaci változások erősen hatnak az árakra, így a magyar agribusiness külpiacain is gondok adódtak egyebek között az exportot korlátozó intézkedések miatt. Így “az export-potenciálunkat sem tudjuk kihasználni.” - emlékeztetett Fórián Zoltán az ukrán gabona behozatala okozta hazai krízisre. Ez az oka, hogy - bár három hónap múlva indul az idei aratás - még mindig tele vannak a hazai magtárak.
Őszre megáll a drágulás
A FAO élelmiszer-árindexe (FFPI) szerint 40 hónapja emelkednek a globális élelmiszerárak, de két éve lassul, és az idén tovább csökken a drágulás mértéke. Az FFPI februárban 117,3 ponton állt, amely 0,9 ponttal kisebb a januárinál és 13,8 ponttal marad el az egy évvel korábbitól. Az Erste előrejelzése szerint az idén az FFPI tovább csökken, de lassuló ütemben: kisebb lesz a drágulás. Az őszre pedig visszaállhat a referencia-időszakot jelentő 2014-2016-os évek átlagára.
Fordulatot hozott viszont, hogy sok év után jövedelmezőbbé vált az állattenyésztés a növénytermesztésnél. Fórián Zoltán a nyugat-európai, főleg a német piaci változásoknak tulajdonította például, hogy 670 forintra nőtt az élősertés felvásárlási ára. Így újra nyereséges lett a sertéshizlalás, megállt az állomány kétévtizedes csökkenése. Az idén már nő a sertés-, és ezen belül a kocaállomány. Hasonlóan ígéretes, hogy a tejpiacon is élénkül a kereslet.
Ami viszont továbbra sem változott, Fórián Zoltán ezt az agrárgazdaság Achilles-sarkának is nevezte, hogy uniós mércével versenyképtelen a hazai élelmiszeripar, amelytől szerinte gyorsulni fog a koncentráció. Sok az eladó cég, és sok idős gazda hagyja el a piacot. A koncentrációval azonban nemcsak a tőke, a tudás koncentrálódik, növeli a hatékonyságot is.
Ez a kosár egyharmada
Az élelmiszerárak alakulása meghatározó a hazai fogyasztói árindexben, részaránya az elmúlt években (pandémia, Európa-rekorder infláció, tavalyi recessziós év) még tovább is nőtt. Idén az élelmiszerek súlya a fogyasztói kosárban elérte a 30 százalékot, amellyel ez a legjelentősebb termékcsoport az infláció alakulása szempontjából. A magyar élelmiszerhányad uniós összevetésben nem számít kirívónak, de összességében a magasabbak közé tartozik, ugyanakkor messze elmarad a régióban például a szlovák vagy a román értéktől – hívta fel a figyelmet Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője.
Egy kérdés kapcsán arra is kitért a szakember, hogy a gazdasági válságban a fogyasztás rossz, egészségtelenebb irányba változik. A drágulással és a csökkenő kereslettel az ár, azaz az akcióvadászat lett az első: a kisebb hozzáadott értékű, rosszabb minőségű olcsóbb terméket vásárolják. Ez az egészségtelenebb fogyasztás viszont Fórián Zoltán szerint lehetőség a “mentes” termékeket előállító élelmiszergyártónak.
Ami a kilátásokat illeti, az elemzők egyetértettek abban, hogy az idén már visszafogja az inflációt az élelmiszerárak alakulása, lassul a drágulás. A mezőgazdasági termelői árak éves szinten így 2-4 százalékkal, az élelmiszeripar belföldi árai 3-5 százalékkal nőhetnek. Az élelmiszerek kiskereskedelmi ára pedig átlagosan 3-4 százalékkal haladhatja meg az egy évvel korábbi szintet – mondta Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ képviselője.
Ahhoz, hogy ezekben a folyamatokban kedvező fordulat következzen be, nem csak az új pályázati ciklusra, hanem a jövedelemtermelő képesség javulására is szükség van. Az Erste elemzői szerint erre leghamarabb 2025-ben lehet számítani, amikor az idén beadott pályázatok megvalósítási szakaszba érnek.
Az Erste elemzői szerint ugyan az infláció szempontjából kedvező, hogy egy ideje csökken a globális élelmiszerinfláció mértéke, amint azt a FAO élelmiszer-árindexe (FFPI) is mutat. Azt azonban elsősorban a fogyasztói kereslet fogja meghatározni, milyen mértékű átárazásokat képesek érvényesíteni a szektor szereplői a közeljövőben. Arra is figyelmezetnek, hogy árkockázatokat generálnak a kiskereskedelmi cégeket sújtó különadók és szabályozói terhek. Így a fogyasztás várt élénkülése könnyen ismét magasabb inflációs nyomáshoz vezethet e szektorban. “Mindent összevetve az élelmiszerárak alakulása 2024-ben, az előző két évvel ellentétben, nem felfelé, hanem lefelé húzhatja az inflációt, amely idén az Erste előrejelzése szerint 4,7 százalék lehet” – előlegezte meg Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 3164,11 pontos, 2,41 százalékos emelkedéssel, 134 616,81 ponton zárt pénteken. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
