Mint arra laptársunk, az Mfor.hu felhívta a figyelmet, június 22-től július 14-ig már licitálhatnak a földművesek a 10 hektárnál nagyobb állami földekre a kormányhivatalok kijelölt helyszínein. A meghirdetett területekre 30 napig tehetnek vételi ajánlatot az árverezők. Felpörög a 10 hektárnál kisebb földek értékesítése is. Ezek hirdetményeit június 14-én tette közzé a Nemzeti Földügyi Központ az Elektronikus Pályázati Rendszer online felületén. Ráadásul ezekre a licitekre már nemcsak a regisztrált gazdákat várják. Az 1-10 hektár közötti területekre, illetve tulajdonrészre ugyan csak a gazdák adhatnak ajánlatot, de egy-egy hektárt már a földművesnek nem minősülők is vásárolhatnak, tudtuk meg a tárca közleményéből.
Kétmillió egy hektár
Csábító lehetőség az állami licit a földvásárlóknak, mert tavaly óta – a zuhanó jövedelmezőség és a hektáronként átlagosan már kétmillió forintot meghaladó árak ellenére is – keresleti a földpiac: kicsi a kínálat. Az országos online termőföld-értékelő Agrotax Kft. adatai szerint tavaly, 2021-hez képest 27 százalékkal csökkent a termőföldek hazai piaci forgalma. Még az értékesített földterületek átlagos mérete is negyedével kisebb lett.
Az ukrajnai háború okozta input- és üzemanyag-árrobbanás ellenére tavaly az előző évhez képest mégis 11 százalékkal tovább drágult a termőföld hektáronkénti átlagára. Elérte a 2,186 millió forintot. Nemcsak az Alföldön és a Közép-Dunántúlon kérnek 2 millió forintnál is többet, az árrekorder Közép-Magyarországon már 2,8 millió forintba kerül egy hektár. Igaz, a sereghajtó Észak-Magyarországon csak 1,683 millió forint volt az átlagár.
Hétezer hektár eladó
Csaknem 6 ezer földrészletet, 1600 településen mintegy 7000 hektárt kínált eladásra a Nemzeti Földügyi Központ a 2023. június 14-én megjelent hirdetményeiben. A területek 40 százaléka szántó, rét, legelő, 40 százaléka erdő, 20 százaléka vegyes művelési ágú. Mintegy 2 ezer földrészletet először hirdettek meg, de azokra a földrészletekre is újra lehet licitálni, amelyek eddig még nem találtak gazdára. Az Agrárminisztérium közleménye szerint a földek értékesítésével az állami földvagyon-portfóliót tisztítják. Az értékesítési hirdetményeket a Nemzeti Földügyi Központ honlapján, valamint itt érhetik el az érdeklődők.
A művelési ágak szerint a – forgalom több mint kétharmadát adó – szántók is kicsivel az átlag felett (+11,1 százalék), 2,33 millió forintra drágultak, de meg sem közelítik a gyümölcsösök, szőlők áremelkedését. Tavaly egy hektár gyümölcsösért ugyanis az előző évinél 53 százalékkal többet, átlagosan csaknem négymillió forintot (3,965 millió forint/hektár) fizettek. A legkapósabb regiókban a 8,5 millió forintot is meghaladta a hektáronkénti átlagár.
A szőlők átlagára egyetlen év alatt 68 százalékos emelkedéssel, hektáronként 4,2 millió forint fölé emelkedett tavaly. Így a Közép-Dunántúlon átlagosan már 9,132 millió forintot, Közép-Magyarországon pedig 9,324 milliót kellett fizetni érte.
Több ügylet, magasabb ár
Elgondolkodtató az Agrotax-statisztika azon megállapítása is, miszerint, ahol száznál több tranzakció volt, azokon a településeken 24 százalékkal nagyobb átlagárat értek el, mint ahol tíz földet sem adtak el. Hajdú-Bihar, Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun, Tolna és Győr-Moson-Sopron térségeiben pedig eleve nagyobbak az átlagárak, mint más vármegyékben.
Vajon a május 1-től bevezetett "földársapka", azaz a tavalyi árat legfeljebb 10 százalékkal meghaladó maximált áras szabályozás, illetve a sok gazdaságban veszteségessé vált szántóföldi növénytermesztéstől bővülő kínálat lefékezi, megállítja-e a drágulást?
Ennek van elvi esélye, miután – főleg az ukrajnai orosz invázió következtében – nemcsak az energia kerül a többszörösébe a vállalkozásoknak, hanem a gazdálkodáshoz szükséges input-anyagok szinte mindegyike. Az elszállt költségeket egyre kevésbé tudják kitermelni a tavaly ugyan szintén csúcsokat döntött, de az olcsó ukrajnai gabona és olajosmag uniós dömpingje után gyors zuhanásnak indult terményárakból a gazdák. A leendő EU-tag Ukrajna termelőivel láthatóan nem tudnak versenyezni a hazai gazdák.
Ukrán fordulat
Ha e hatások miatt itthon megállna a földárak növekedése, az több évtizedes drágulásban hozna gyökeres fordulatot, a föld jövedelemtermelő képessége ugyanis döntő az értékelésnél. Még az 1900-as évektől máig használatos Aranykorona-értéket is az adott földterület 20 éves jövedelemtermelő képessége alapján számolták ki.
Az adott tábla, terület konkrét árát persze a kereslet-kínálat is alakította, amelyet – a földtörvény korábbi módosításáig – a külső, nem szakmai befektetők földéhsége is hajtott. Az elmúlt pár évben azonban már csak elvétve áramlott külső tőke a földpiacra, döntően a gazdák vásároltak és egymásnak verték fel az árakat, és nem az aranykalászos tanfolyamot végzett "orvosok, ügyvédek".
A lapunk által megkérdezett gazdák így még a "földársapka" májustól kötelező alkalmazásától sem is várnak trendfordulót a földpiacon. A jogszabály által engedélyezett évi 10-10 százalékos áremelkedéssel kalkulálnak. Minden eladó igyekszik az agrárgazdasági kamara honlapján településenként elérhető fixált maximális árat érvényesíteni. Papíron legalábbis ezen a maximált áron értékesíti a földjét, amit a jogszabály előír.
Persze, hogy mit hoz a gyakorlat, majd meglátjuk. A lapunk által megkérdezett gazdák többsége szerint "trükközni nem érdemes" azzal, hogy a szerződésbe a maximált árat írják, a többit meg zsebbe fizetik. Az eladó az előírás szerint ugyanis köteles az önkormányzati hirdetőtáblán kifüggeszteni azt a fix árat, amelyben megegyezett az eredeti vevőjelttel. Ha egy elővásárlásra jogosult harmadik vevőjelölt ezen az áron lecsap a lehetőségre, ennyiért elviheti.
Más viszont már a jogszerű kiskaput is megmutatta. Közös céget kell alapítani az eladónak a "vevővel" és ez esetben nincs a földeladással járó papírozás, kifüggesztés.
A "földársapka" bevezetésével azonban valószínűleg rosszabbul jár az a kis tulajdonos, aki most szeretné eladni az egy-két hektárját. Sok esetben meglepően alacsony árat határoz meg ugyanis a hivatalos nyilvántartás.
"Van olyan település a környékünkön, amelyre egymillió forintnál is kisebb árat határoz meg a rendszer, mert az elmúlt években alig volt földforgalom. Most viszont ezt az árat kell alkalmazni annak is, aki 20 hektáros táblát ad el, ez nem reális" – állítja Sztrakon Zsolt, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei agrárvállalkozó.
Határ a csillagos ég
Ezért is meglepő, hogy a jogszabály szerint az előző évi helyi hivatalos piaci hektárárnál már csak 10 százalékkal kérhet többet a földjéért az eladó, mert a licitre meghirdetett állami területeknél nincs ilyen korlátozás. Legalábbis nem egy esetben már a kikiáltási ár is jóval nagyobb ennél.
Arra azonban nem számít a gazda, hogy a növénytermesztés zuhanó jövedelmezősége miatt sokan adják majd el a földjüket. A kisebb profit, vagy a veszteség ugyanis nem a tulajdonosokat, hanem elsősorban a növénytermesztőket sújtja. Aki azért vett földet, hogy a bérleti díjából magasabb hozamot érjen el, mint egyéb befektetésből, az azt a nagyobb bérleti díjakkal is meg fogja kapni. Lapunk azonban már értesült olyan esetről, amikor a bérleti díjban is érvényesült a földársapka. Bár tavaly a hektáronkénti haszonbérleti díj átlagosan 86 564 forint volt, az egyik alföldi gazda hektáronként 140 ezer forintért is ki akarta bérelni a kinézett területet, de hiába. A helyi földbíráló bizottság visszaküldte, így végül százezer forintos bérleti díjjal függesztették ki a szerződést, hogy az előbérleti jogosultak élhessenek a jogukkal, ha akarnak.
Mindig lesz bérlő
"Amíg a tulajdonosnak lesz bérlője, nem adja el a földjét, és mindig lesz bérlője" – előlegezi meg a sóstófalvi gazdálkodó. Meggyőződése ugyanis, hogy még a nem nyereséges agrárvállalkozók sem adják vissza a bérelt földet, inkább átállnak a költségtakarékosabb, extenzív gazdálkodásra. Azaz nem vásárolnak annyi műtrágyát, vagy fémzárolt vetőmagot, esetleg ősszel a saját búzájukat vetik vissza. A spórolással, a minimalizált önköltséggel persze nemcsak a ráfordítás, a terméshozam is jelentősen csökkenhet, de a kockáztat, a tőkeigény is kisebb, és talán még így is jövedelme is marad.
"Bízunk benne, hogy hamarosan csökkennek majd az inputanyag-árak, és ha a terményárak is növekedésnek indulnak, újra jövedelmező lesz a gazdálkodás, megint megéri termelni" – bizakodik Sztrakon Zsolt.
Legalábbis egyelőre, de nem is kértek ilyet Moszkvában. 
