8p

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Az élelmiszer-ellátás biztonságára hivatkozva az agrártárca felpörgeti az állami földértékesítési programját, amelyben már nemcsak a gazdák licitálhatnak. Vajon az idén sok termelőnek veszteséges gazdálkodás is megdobja a földkínálatot?

Mint arra laptársunk, az Mfor.hu felhívta a figyelmet, június 22-től július 14-ig már licitálhatnak a földművesek a 10 hektárnál nagyobb állami földekre a kormányhivatalok kijelölt helyszínein. A meghirdetett területekre 30 napig tehetnek vételi ajánlatot az árverezők. Felpörög a 10 hektárnál kisebb földek értékesítése is. Ezek hirdetményeit június 14-én tette közzé a Nemzeti Földügyi Központ az Elektronikus Pályázati Rendszer online felületén. Ráadásul ezekre a licitekre már nemcsak a regisztrált gazdákat várják. Az 1-10 hektár közötti területekre, illetve tulajdonrészre ugyan csak a gazdák adhatnak ajánlatot, de egy-egy hektárt már a földművesnek nem minősülők is vásárolhatnak, tudtuk meg a tárca közleményéből.

Kétmillió egy hektár

Csábító lehetőség az állami licit a földvásárlóknak, mert tavaly óta – a zuhanó jövedelmezőség és a hektáronként átlagosan már kétmillió forintot meghaladó árak ellenére is – keresleti a földpiac: kicsi a kínálat. Az országos online termőföld-értékelő Agrotax Kft. adatai szerint tavaly, 2021-hez képest 27 százalékkal csökkent a termőföldek hazai piaci forgalma. Még az értékesített földterületek átlagos mérete is negyedével kisebb lett.

Az ukrajnai háború okozta input- és üzemanyag-árrobbanás ellenére tavaly az előző évhez képest mégis 11 százalékkal tovább drágult a termőföld hektáronkénti átlagára. Elérte a 2,186 millió forintot. Nemcsak az Alföldön és a Közép-Dunántúlon kérnek 2 millió forintnál is többet, az árrekorder Közép-Magyarországon már 2,8 millió forintba kerül egy hektár. Igaz, a sereghajtó Észak-Magyarországon csak 1,683 millió forint volt az átlagár.

Hétezer hektár eladó

Csaknem 6 ezer földrészletet, 1600 településen mintegy 7000 hektárt kínált eladásra a Nemzeti Földügyi Központ a 2023. június 14-én megjelent hirdetményeiben.  A területek 40 százaléka szántó, rét, legelő, 40 százaléka erdő, 20 százaléka vegyes művelési ágú. Mintegy 2 ezer földrészletet először hirdettek meg, de azokra a földrészletekre is újra lehet licitálni, amelyek eddig még nem találtak gazdára. Az Agrárminisztérium közleménye szerint a földek  értékesítésével az állami földvagyon-portfóliót tisztítják. Az értékesítési hirdetményeket a Nemzeti Földügyi Központ honlapján, valamint itt érhetik el az érdeklődők.

A művelési ágak szerint a – forgalom több mint kétharmadát adó – szántók is kicsivel az átlag felett (+11,1 százalék), 2,33 millió forintra drágultak, de meg sem közelítik a gyümölcsösök, szőlők áremelkedését. Tavaly egy hektár gyümölcsösért ugyanis az előző évinél  53 százalékkal többet, átlagosan csaknem négymillió forintot (3,965 millió forint/hektár) fizettek. A legkapósabb regiókban a 8,5 millió forintot is meghaladta a hektáronkénti átlagár.

A szőlők átlagára egyetlen év alatt 68 százalékos emelkedéssel, hektáronként 4,2 millió forint fölé emelkedett tavaly. Így a Közép-Dunántúlon átlagosan már 9,132 millió forintot, Közép-Magyarországon pedig 9,324 milliót kellett fizetni érte.

Több ügylet, magasabb ár

Elgondolkodtató az Agrotax-statisztika azon megállapítása is, miszerint, ahol száznál több tranzakció volt, azokon a településeken 24 százalékkal nagyobb átlagárat értek el, mint ahol tíz földet sem adtak el. Hajdú-Bihar, Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun, Tolna és Győr-Moson-Sopron térségeiben pedig eleve nagyobbak az átlagárak, mint más vármegyékben.

Vajon a május 1-től bevezetett "földársapka", azaz a tavalyi árat legfeljebb 10 százalékkal meghaladó maximált áras szabályozás, illetve a sok gazdaságban veszteségessé vált szántóföldi növénytermesztéstől bővülő kínálat lefékezi, megállítja-e a drágulást?

Ennek van elvi esélye, miután – főleg az ukrajnai orosz invázió következtében – nemcsak az energia kerül a többszörösébe a vállalkozásoknak, hanem a gazdálkodáshoz szükséges input-anyagok szinte mindegyike. Az elszállt költségeket egyre kevésbé tudják kitermelni a tavaly ugyan szintén csúcsokat döntött, de az olcsó ukrajnai gabona és olajosmag uniós dömpingje után gyors zuhanásnak indult terményárakból a gazdák. A leendő EU-tag Ukrajna termelőivel láthatóan nem tudnak versenyezni a hazai gazdák.

Ukrán fordulat

Ha e hatások miatt itthon megállna a földárak növekedése, az több évtizedes drágulásban hozna gyökeres fordulatot, a föld jövedelemtermelő képessége ugyanis döntő az értékelésnél. Még az 1900-as évektől máig használatos Aranykorona-értéket is az adott földterület 20 éves jövedelemtermelő képessége alapján számolták ki.

Az adott tábla, terület konkrét árát persze a kereslet-kínálat is alakította, amelyet – a földtörvény korábbi módosításáig – a külső, nem szakmai befektetők földéhsége is hajtott. Az elmúlt pár évben azonban már csak elvétve áramlott külső tőke a földpiacra, döntően a gazdák vásároltak és egymásnak verték fel az árakat, és nem az aranykalászos tanfolyamot végzett "orvosok, ügyvédek". 

A lapunk által megkérdezett gazdák így még a "földársapka" májustól kötelező alkalmazásától sem is várnak trendfordulót a földpiacon. A jogszabály által engedélyezett évi 10-10 százalékos áremelkedéssel kalkulálnak. Minden eladó igyekszik az agrárgazdasági kamara honlapján településenként elérhető fixált maximális árat érvényesíteni. Papíron legalábbis ezen a maximált áron értékesíti a földjét, amit a jogszabály előír.

Csábító lehetőség az állami licit a földvásárlóknak. Fotó: Depositphotos
Csábító lehetőség az állami licit a földvásárlóknak. Fotó: Depositphotos

Persze, hogy  mit hoz a gyakorlat, majd meglátjuk. A lapunk által megkérdezett gazdák többsége szerint "trükközni nem érdemes" azzal, hogy a szerződésbe a maximált árat írják, a többit meg zsebbe fizetik. Az eladó az előírás szerint ugyanis köteles az önkormányzati hirdetőtáblán kifüggeszteni azt a fix árat, amelyben megegyezett az eredeti vevőjelttel. Ha egy elővásárlásra jogosult harmadik vevőjelölt ezen az áron lecsap a lehetőségre, ennyiért elviheti.

Más viszont már a jogszerű kiskaput is megmutatta. Közös céget kell alapítani az eladónak a "vevővel" és ez esetben nincs a földeladással járó papírozás, kifüggesztés. 

A "földársapka" bevezetésével azonban valószínűleg rosszabbul jár az a kis tulajdonos, aki most szeretné eladni az egy-két hektárját. Sok esetben meglepően alacsony árat határoz meg ugyanis a hivatalos nyilvántartás.

"Van olyan település a környékünkön, amelyre egymillió forintnál is kisebb árat határoz meg a rendszer, mert az elmúlt években alig volt földforgalom. Most viszont ezt az árat kell alkalmazni annak is, aki 20 hektáros táblát ad el, ez nem reális" – állítja Sztrakon Zsolt, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei agrárvállalkozó.

Határ a csillagos ég

Ezért is meglepő, hogy a jogszabály szerint az előző évi helyi hivatalos piaci hektárárnál már csak 10 százalékkal kérhet többet a földjéért az eladó, mert a licitre meghirdetett állami területeknél nincs ilyen korlátozás. Legalábbis nem egy esetben már a kikiáltási ár is jóval nagyobb ennél.

Arra azonban nem számít a gazda, hogy a növénytermesztés zuhanó jövedelmezősége miatt sokan adják majd el a földjüket. A kisebb profit, vagy a veszteség ugyanis nem a tulajdonosokat, hanem elsősorban a növénytermesztőket sújtja. Aki azért vett földet, hogy a bérleti díjából magasabb hozamot érjen el, mint egyéb befektetésből, az azt a nagyobb bérleti díjakkal is meg fogja kapni. Lapunk azonban már értesült olyan esetről, amikor a bérleti díjban is érvényesült a földársapka. Bár tavaly a hektáronkénti haszonbérleti díj átlagosan 86 564 forint volt, az egyik alföldi gazda hektáronként 140 ezer forintért is ki akarta bérelni a kinézett területet, de hiába. A helyi földbíráló bizottság visszaküldte, így végül százezer forintos bérleti díjjal függesztették ki a szerződést, hogy az előbérleti jogosultak élhessenek a jogukkal, ha akarnak. 

Mindig lesz bérlő

"Amíg a tulajdonosnak lesz bérlője, nem adja el a földjét, és mindig lesz bérlője" – előlegezi meg a sóstófalvi gazdálkodó. Meggyőződése ugyanis, hogy még a nem nyereséges agrárvállalkozók sem adják vissza a bérelt földet, inkább átállnak a költségtakarékosabb, extenzív gazdálkodásra. Azaz nem vásárolnak annyi műtrágyát, vagy fémzárolt vetőmagot, esetleg ősszel a saját búzájukat vetik vissza. A spórolással, a minimalizált önköltséggel persze nemcsak a ráfordítás, a terméshozam is jelentősen csökkenhet, de a kockáztat, a tőkeigény is kisebb, és talán még így is jövedelme is marad. 

"Bízunk benne, hogy hamarosan csökkennek majd az inputanyag-árak, és ha a terményárak is növekedésnek indulnak, újra jövedelmező lesz a gazdálkodás, megint megéri termelni" – bizakodik Sztrakon Zsolt. 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Agrár Kilátástalan helyzetbe kerültek az állattartók – itt a figyelmeztetés
Szirmai S. Péter | 2025. április 25. 15:01
A ragadós száj- és körömfájás vírus hazai megjelenése súlyos következményekkel jár az állattartók számára. A járvány miatt bevezetett korlátozások, valamint a kormányzat termelőellenes politikája komoly veszteségeket okoz, miközben a külpiacok bizalma is megrendült – figyelmeztet a MOSZ.
Agrár Kiakadtak a magyar behozatal miatt Ausztriában – akcióban a húsipar?
Privátbankár.hu | 2025. április 24. 13:52
Áll a bál Ausztriában.
Agrár Porkávét iszik? Van egy rossz hírünk
Privátbankár.hu | 2025. április 22. 09:04
A vietnámi termesztők ünnepelhetnek, de a robusta kávé fogyasztói foghatják a fejüket.
Agrár Továbbterjedt korunk járványa
Privátbankár.hu | 2025. április 18. 08:14
Most egy rábapordányi szarvasmarha-telepet kellett a ragadós száj- és körömfájás vírus miatt zár alá venni és megkezdeni a felszámolását.
Agrár Ez a profiknak ma is aranybánya
Szirmai S. Péter | 2025. április 14. 19:06
Csúcson a burgonya ára, mégis évről évre csökken a hazai termelés és nő az import. Pedig a profiknak ma is aranybánya a krumpli, igaz, hatalmas befektetés árán.
Agrár Románia behozatali stopot rendelt el Magyarország irányából
Privátbankár.hu | 2025. április 12. 11:12
Állatállománya védelmében Románia aktiválta az uniós vészhelyzeti mechanizmusokat a ragadós száj- és körömfájás vírusának aggasztó európai terjedése miatt – jelentette be pénteken az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA). 
Agrár Osztrák katonákat rendeltek a határhoz
Privátbankár.hu | 2025. április 12. 10:48
A Szlovákiában és Magyarországon kitört száj- és körömfájás miatt hétfőtől az osztrák fegyveres erők 28 katonája is részt vesz a határellenőrzési feladatokban – írja a védelmi minisztérium közleménye.
Agrár Kártalanítást ígér a kormány az állattenyésztés újraindításához a járvány elmúltával
Privátbankár.hu | 2025. április 11. 06:50
A kormány támogatja az állatállományok újratelepítését.
Agrár Globális gombafertőzés fenyeget
Szirmai S. Péter | 2025. április 10. 15:01
Hamarosan luxuscikk lehet a banán! Erre készíti fel a fogyasztót Novák Zsombor humánökológus, a Kék Bolygó alapítvány greendex.hu-portálján, mert egy gomba pusztítja az ültetvényeket.
Agrár Végre jó hír jött az élelmiszerárakról
Privátbankár.hu | 2025. április 4. 16:01
Márciusban alig változtak, minimálisan emelkedtek a globális élelmiszerárak az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) honlapján pénteken közzétett adatok szerint.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG