Pieter Wijnen, holland üvegháztulajdonos a zöldségtermesztésre szeretne koncentrálni, de mióta Oroszország februárban megtámadta Ukrajnát, élete inkább a gáz- és villanyárak körül forog, nem pedig az uborka és a piros és sárga kaliforniai paprika körül.
„Egy ilyen üvegházat télen fel kell fűteni” – mondta a Reuters kérdésére a dél-hollandiai Limburg tartományban található 32 hektáros létesítményéről, ahol évi 11 millió kilogramm paprikát termeszt, elsősorban a német piacra. Most kisebb területen csak kígyóuborkával foglalkozik majd, és a megtermelt felesleges villamosenergiát visszatermeli a hálózatba a költségek fedezésére.
Hollandia az üvegházaknak köszönhetően az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb mezőgazdasági exportőre. A 8 milliárd eurós ipar alapját eddig az olcsó gáz adta, most azonban olyan válsággal néz szembe, amely felgyorsítja a más energiaforrásokra történő átállást, eközben viszont számos vállalkozás csődöt jelenthet. Miután Putyin korlátozza a gázszállítást az Ukrajna elleni invázió miatt bevezetett nyugati szankciókra válaszul, az európai árak az egy évvel ezelőtti szint több mint huszonötszörösére emelkedtek.
A Glastuinbouw Nederland iparági csoport szerint 3000 tagjának akár 40 százaléka is pénzügyi nehézségekkel küzd. Ez azt jelentheti, hogy kevesebb a szezonon kívüli gyümölcsöt, zöldséget és virágot árulnak majd az európai szupermarketekben, és a termelés a melegebb országokba, például Spanyolországba, Marokkóba és Kenyába költözik.
A közelmúltig a holland üvegházak évente mintegy hárommilliárd köbméter gázt használtak fel, ami az országos összmennyiség mintegy 8 százalékát teszi ki. Ez a mennyiség a megújuló alternatívák elérhetőségének növekedésével egyre csökken, de a termelők szerint az idei csökkenés mértéke legalább annyira a szorongás, mint az alkalmazkodás jele.
A holland statisztikai hivatal szerint az ipar gázfelhasználása 23 százalékkal esett vissza az idei év júniusig tartó időszakában. Ez a csökkenés azonban nemcsak az átállás jele: „Számos termelő úgy dönt, hogy bezárja üzletét, mert rövid távon nem számít javulásra”
– mondta Michel van Schie, a Royal HollandFlora szövetkezet képviselője, amely a világ legnagyobb virágárverését működteti az Amszterdamtól délre fekvő Aalsmeerben.
Ezzel párhuzamosan a holland szupermarketek előzetesen mintegy harmadával csökkentették a virágrendeléseiket, mert arra számítanak, hogy a fogyasztók kevesebbet fognak költeni a megélhetési költségek jelentős növekedése miatt – tette hozzá.
A holland üvegházi növénytermesztés felfutása a groningeni gázmező öröksége, amely évtizedekig Európa legnagyobb gázmezője volt, mígnem a 2010-es években a termelést az általa kiváltott földrengések miatt leállították.
Néhány nagyobb üvegházban, mint például a Wijnenében, olyan helyszíni kogenerációs erőművek működnek, amelyek gázt égetve hőt és villamos energiát is termelnek – ez egy igen hatékony rendszer, amely 2,4 gigawatt kapacitással rendelkezik országszerte, ami a teljes hollandiai kapacitás mintegy 14 százaléka.
Sok üvegháznak nagyobb szüksége van a hőre, mint a villamos energiára, és az áram csúcsfogyasztása idején el tudja adni a felesleges energiát.
Egyes üvegházak a fűtéshez biomasszába fektettek be, bár a fa egyre drágább, vagy nem is áll rendelkezésre. Néhány geotermikus fűtéssel is rendelkezik, de alapvetően mindegyik a nap energiáját, azaz üvegházhatást használ a hőmérséklet növeléséhez.
Mivel a groningeni termelés leállt, a Wijnen 30 millió eurót fektetett be egy geotermikus projektbe és biomassza-erőművekbe. Ironikus módon a gázüzemű létesítményei, amelyekkel villamos energiát termel vissza a hálózatba jelenleg mentőövként szolgálnak számára.
A Rabobank munkatársa, Van Rijswick szerint a jelenlegi válság átalakíthatja az iparágat, és a helyi termelést erősíti majd: mintha visszamennénk a történelemben, Spanyolország télen termel, az észak-európai országok pedig nyáron termelik a honos zöldségeiket. Egyesek szerint ennek talán így kellene lennie.
A holland üvegházak tehát gázzal, míg a lengyel termelők szénnel fűtik üvegházaikat, melynek ára szintén sokszorosára emelkedett. Mindez helyzetbe hozhat egyes magyar termelőket: számos hajtatott zöldségeket termesztő kertészet akár komoly versenyelőnyhöz is juthat a nemzetközi piacokon, itthon ugyanis jelentős részben geotermikus energiával, termálkúttal fűtik a hajtatott zöldségek melegházait.
A magyar mezőgazdaság helyzetével kapcsolatban laptársunknál, az Mforon megjelent cikkünkben olvashat bővebben: Az aszálykár nagyrészt a saját hibánk, elherdáljuk kincseinket – interjú Raskó György agrárközgazdásszal
A részvényenként 123 forintot fizet a bank, május 21-től. 
